A 2026
www.margitszigetijoga.hu

VV7El197XK4

EZT A VIDEÓT NÉZD HOZZÁ:

2020. augusztus 04.
kedd 12:18

A medenceöv és a csípőizület - Hol található a szabóizom? | +videó

Rövid anatómiai áttekintés.

Egy kis anatómia

A medence a test középpontja, súlypontja. A gerinc a medencén támaszkodik, ami közvetíti a terhelést az alsó végtagokra. Álló emberben nem függőlegesen áll, hanem előredöntve, nőknél kb. 65 fokban, férfiaknál 60 fokban.

Ha nem elég mobilis a medence, vagy esetleg asszimetrikus, akkor a test középpontja eltolódhat, az egyensúly megbomlik, és komoly elváltozások alakulhatnak ki a gerincben, lábakban. Központi szerepe van a medence bonyolult működésű rendszerének, sok tényezőnek kell megfelelően funkcionálnia ahhoz, hogy testünk középpontja megfelelően működhessen.

˘Folytatásért görgess a kép alá.˘

A medence részei

A medencecsont erős, lapos, páros csont. 3 részből áll: csípőcsont, szeméremcsont, ülőcsont. Ezek külön fejlődnek, a 16-18. életévben csontosodnak össze.

A csípőcsont: - csípőlapát (Külső felszínén a farizmok erednek, belső felszínén a belső csípőizmok húzódnak.) - a kisebb rész, a csont teste (zömök test) - csípőtaréj: a csípőlapát felső része. (Ez a széles hasizmok tapadási helye.) - csípőtövisek: elöl-és hátul a csípőtaréj a jól kitapinthtó csípőtövisekben végződik. - fül alakú izületi felszín: a kersztcsonttal való ízesülés helye. Szeméremcsont: a medence elülső, alsó részét alkotja. Testből, felső-és alsó ágból épül fel. Ülőcsont: a medence hátsó, alsó részét alkotja. Egy test és két ág (alsó,-és felső) építi fel, és az ülőgumó (a 2 ág találkozásánál, az ülőcsont felső szárának háti részén lévő megvastagodás. Ovális alakú, ülésnél csak a legalsó szakasza szolgál támasztékul, felső részén izmok és szalagok rögzülnek.)

A medence komplexum mozgásai

A gerinc mozgatását követve, a csípőkeresztcsonti ízület és a szeméremcsonti ízesülés minimális mozgásaival kiegészítve a gerinchez képest előre,-hátra vagy oldalra billen, ill. csavarodáskor elforog. Előrebillentéskor: a medence előre, a keresztcsont a medencében enyhén hátra billen, az ágyéki gerinc hátrahajlik, azaz a lumbális görbület megnő, a csípőizületben hajlítás jön létre, tehát a csípőhajlító és az ágyéki gerinc hátrahajlító (azaz feszítő) izmai megfeszülnek, antagonistáik nyúlnak. Hátrabillentéskor: a deréktáji gerinc kiegyenesedik, domborodik, a csípőizület hátrahajlított állapotba, vagyis yújtásba kerül: csípő nyújtó és gerinc hajlító izmok megfeszülnek.

Oldalra billentéskor: a gerinc oldalhajlításba kerül, amerre hajlik, azon az oldalon az oldalhajlítók (oldalsó hasizmok, és négyszögű ágyékizmok megfeszülnek), a csípő távolításba kerül, ellentétes oldalon a gerinc oldalhajlító izmai nyúlnak, a csípőizületben közelítés jön létre. Forgatáskor: a gerinc csavarodik, egyik csípő elsősorban kifelé, a ásik befelé forog. Testhelyzettől függően persze az egyes mozgásirányok kombinálódnak. A medence stabilizálásában a medencefenék izomzatának a haránt hasizomnak, és a legmélyebb hátizmoknak is jelentős szerepük van, valamint az ellentétes működésű izomcsoportok összehangolása (iliopsoas / csípőhorpasz/ - quadratus lumborum /négyszögű ágyékizom/) szükséges hozzá.

Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc 9 próbálkozást jelent.

Dalai Láma

A csípőizület mozgásai

Mint minden szabad izületnél itt is a tér 3 fő tengelye körül történik a mozgás: - A comb hajlítása-és nyújtása (hajlítás-feszjtés/flexio-extensio): az erős külső szalagok (a combnyakra egyirányú, spirális rácsavarodásnak köszönhetően) hajlításkor a combnyakról lecsavarodva meglazulnak, nyújtáskor ellenkezőleg, rácsavarodva megfeszülnek. Előre a comb jelentősen hajlítható (a comb eléri a hasat, de ált. behajlított térddel a hátsó combizmok feszülése miatt). Max. nyújtás hajlított térddel. De ez egyénileg változó, nagyban függ a zsírpárnáktól is és a has előredomborodásától.) - Combcsont távolítása-és közelítése: combcsont fejének középpontjához képest előről hátra irány). Távolítás: kor, nem, és testgyakorlás szerint igen változó. Közelítés: nyújtott csípőizület mellett csak a combok összeütközéséig, üléskor tovább vihető a mozdulat, keresztezni is tudjuk a combjainkat. - Forgatás: nyújtott csípővel kisebb fokú, mint behajlítottal.

Az összes mozgás egymással kombinálódhat, ezt körülhordozásnak nevezzük. Különféle jóga, sport vagy balett mozdulatok esetében, úgy tűnik, hogy a mozgást végző személy a combját a megadott terjedelmeken messze túlmenően mozgatja, pl. csaknem vízszintesig kinyújtja hátrafelé a combját. Ilyenkor valójában a támaszkodó végtag csípőizületében erősen előrehajlítja a medencét, törzsét pedig az ágyéki gerincben felemelve, erős hátrahajlításan azt a ltszatot keltheti, hogy a combot nyújtja ekkora mértékben.

A csípőizületet mozgató izmok

A csípő hajlító izmai: - csípőhorpasz izom (pszoász, ami a combcsontok emelését és közelítését végzi) a láb előrelendítésének legfontosabb izma, lehetővé teszi a járást, a törzs előre hajlását, valamint fekvésből emeli a törzset (kis horpasz csak minden 2. embernek van) - négyfejű combizom (testünk legerősebb izma) - szabóizom (elülső csípőtövisről jön) Csípőnyújtó izmok: - nagy farizom - középső farizom Combközelítő izmok: (belső izmok a combon) - nagy combközelítő izom - hosszú combközelítő izom (rögzített medence mellett a csípőizületet hajlítja) - rövid combközelítő izom - karcsúizom (szeméremcsonttól a sípcsontig) - fésűs izom - nagy farizom, félighártyás izom, négyszögű combizom, külső forgatóizom

Comb-távolító izmok: - mindhárom farizom, de elsődlegesen a középső - kis farizom - combpólya feszítő izom - körteképű izom - külső-és belső forgatóizom Csípő- kiforgató izmok: - mindhárom farizom, de elsődlegesen a nagy - négyszögű combizom - ide sorolható még a belső forgatóizom, a csípő-horpasz, a combközelítő izomcsoport, a körteképű-és a szabóizom Csípő-beforgató izmok: - a középső farizom bizonyos része, a combpólyafeszítő, és a nagy combközelítő izom.

A csípőízület központi szerepe

A csípőízület a testünk központi és egyben egyik legsokoldalúbban mozgatható ízülete. Majdnem minden ászanában használjuk, ezért központi szerepe van, akárcsak az előrehajlító gyakorlatoknak. Az előrehjlítások és csípőnyitások teremtik meg azt az alapot, ahonnan az összetettebb pózokba kezdhetünk.

Balla Tünde - Aziza - A medence és a láb rövid anatómiája

CSíPŐIZÜLET

A medence komplexum mindhárom csontja (csípő,-szemérem-,és ülőcsont) részt vesz a csípőizületi vápa/árok, (acetabulum) kialakításában, ami egy oldalirányú bemélyedés, ide illeszkedik a combcsont (femur) feje, kialakítva a csípőizületet.

A csípőizület speciális gömb, másnéven soktengelyű vagy szabad izület (alakja szerint dióizület). Speciális, mert a fej, több mint 50%-a a vápában van. ízvápáját (izületi árok) az acetabulum (csípőizületi árok, ami a medencét alkotó 3 csont találkozásánál található) alkotja, ízületi fejét a combcsont képezi. (Az izületi árok felszínét 5-6 mm vastag rostporcos rész borítja, emiatt a szalagok nélkül is a vápában marad a combcsont feje. Elég nagy erő persze azért kiemelheti a combcsont fejét a vápából. A tokon belül 2 szalag van. Az izületi tokot teljes egészében szalagok borítják /3 szalag).


KAPCSOLAT: +36 30 399 3130
Névnapi nyereményjáték! Notice: Undefined offset: 1 in /var/www/clients/client28/web893/web/function.php on line 58