Kiégtem!

...aztán egyik nap felmondott és úgy döntött újrahúzza az életét...

Pethő Anikó írása

Pethő Anikó írása

Azóta más szemmel ülök le mindenkivel!

A semmi közepén

A kiégés az utóbbi időben sokat foglalkoztat szakmailag és magánéletileg egyaránt. Sokat utaztam mindig, de mostanában még annál is többet. A héten Izraelben a sivatagban, a totális semmi közepén találkoztam valakivel egy elhagyott hostelben. A férfi Riobol érkezett, fél éve volt úton és mielőtt elindult egy gyógyszergyárat vezetett. Egész életében imádta a munkáját, felelősségteljes és sikeres életet élt, elismert ember volt, aki valahol útközben elvesztette önmagát. Aztán egyik nap felmondott és úgy döntött újrahúzza az életét. Egy szélsőséges megoldást választott, de amilyen nyomás és felelősség alatt volt, olyan mértékű ellenlépésre volt szüksége.

Esete nem egyedi. Mindig nagyon sok utazóval beszélgetek, akik magas pozícióból érkeznek és keresik az elvesztett középpontot. Ezek ugyan drasztikus példák, de a mindennapi életben is felütötte már a fejét a kiégés. Közel két hónapja minden interjún megkérdezem a jelöltjeim, hogy mit gondolnak a kiégésről? Érezték e valaha, hogy közel állnak hozzá vagy hogy őket is elérheti ez a szindróma? Szerintük egyenértékű-e ez a stresszel vagy ez valami több annál. Az emberek közel két harmada válaszolt pozitívan, hogy megcsapta már őket ennek a szele és akkor érzik leginkább, ha átlagon felüli teljesítmény várnak el tőlük, ami stresszt generál.

A legelső lépcsőfok

Van azonban egy rossz hírem. A kiégési szindrómának különböző stádiumai vannak, összesen 12. Stációk, amíg felmászunk maguktól a keresztre. Az elsőkben pedig még csak nem is sejtjük, hogy mifelé vettük az irányt. Ugyanis a legelső lépcsőfok a megnövekedett teljesítmény, a túlzott lelkesedés, új dolgok tanulása, áldozathozatal. Elkezdünk többes számban fogalmazni, meg tudjuk csinálni, azonosulunk ügyfeleink, megrendelőink problémáival, átvállaljuk a felelősséget. Ez a szint az idealizáció időszaka. Nem árt elkapni magunkat, akkor is ha visz a flow. Tegyük, amit tennünk kell, de meghatározott időnként tudatosan lépjünk egyet hátra és onnan is nézzük meg mi történik velünk.

A szintek szépen folynak egymásba, így a következő élményünk az lesz, hogy mindent túlzásba viszünk. Kompenzálni kezdjük a túlzott munkát, túlzott sportteljesítménnyel. Majd felelősöket keresünk, a munkánk és munkáltatónk ellen fordulunk. Gyönyörűen építi fel magát a "betegség", nekem kicsit olyan mintha fertőzésszerűen terjedne a sejtek között, majd amikor már nagyon sok sejtet irányítása alá vont, akkor az irányítópultból egyre drasztikusabb dolgokra sarkallja uralma alá hajtott követőit.

- A cikk a kép után folytatódik. -

Aztán egyik nap felmondott és úgy döntött újrahúzza az életét.

Aztán egyik nap felmondott és úgy döntött újrahúzza az életét.Aztán egyik nap felmondott és úgy döntött újrahúzza az életét.

Sorry, de hamarosan visszavonulunk az FACEBOOKRÓL! 2017-ben a HÍRLEVELET és a YouTube csatornát fogjuk előnyben részesíteni, ezért itt az ideje feliratkozni!

Hátat fordítani

Az az ember nem tud kiégni, aki időnként képes teljes mértékben hátat fordítani annak, amit a munkájának nevez. Legyen ez pár óra, pár nap vagy hét. A mélységtől függ a magasság meghatározása. A fény, ami felé mennünk kell, ha lent érezzük magunkat. A frusztráció és az apátia szintje, amikor eljön, az még nagy hatékonysággal kezelhető és visszafordítható. Erre a szintre szoktam javasolni személyes tanácsadás során, hogy kezdjünk el fókuszpontokat keresni, amiről dobbantani lehet. Saját élményem is van, mert egy éve én is megrezegtem közel 15 év HR után, hogy vajon merre van az előre? Önértékelés elvesztése, egyre mélyebb szakmaiság kommunikálása kifelé, szakzsargon használata, izoláció iránti igény. Megkülönböztetési vágy, annak érdekében, hogy elvesztett énképünk más rajzolja vissza. Aztán mielőtt elért volna a probléma hosszú időre elutaztam és reinkarnálódva tértem vissza egy új élet és szakmai cél felépítésének tervével.

Nepálban voltam és az egyéniségre, a szellemre, a tehetségre, az unikális dolgokra helyeztem a fókuszt. Azóta más szemmel ülök le mindenkivel, már nem dolgozok vagy interjúzok. Felfedezek, megfejtek és megértek embereket. A munkám pedig újra ragyogóan tökéletesnek érzem.

- A cikk a kép után folytatódik. -

A jóga az arany kulcs, amivel kinyithatjuk a békéhez, nyugalomhoz és örömhöz vezető utat.

B.K.S. Iyengar

Nekem az utazás a válasz minden kérdésre

A leckéből tanultam. Amikor érzem, hogy a balansz elbillen a munka megy és jön a repjegy. Ha kevés időm van, pár nap vagy egy hét szélsőséges helyre megyek, ahol esélytelen vagyok az itthoni dolgaimra figyelni. Például Palesztina vagy India. HR-esként nem tehetem meg, hogy bármit továbbadjak abból, ami negatívan foglalkoztat, ezért kötelességem, hogy azonnal megszüntessem a bennem lévő feszültséget. Nekem az utazás a válasz minden kérdésre. A legfontosabb, hogy mindenkinek van saját válasza a saját kérdéseire. Senki nem fogja megoldani helyettünk, mert önmagunkért csak mi vállalhatunk felelősséget. A testi jólét mellett pedig a lelki és szellemi jól lét is elengedhetetlenül fontos. Ez nem betegség és nem egy skarlát betű. Egy trendi, negatívan művészi kifejeződése a személyiség torzulásnak.

Érdekes és nagyon mély téma a kiégés témája. Az utóbbi pár hónapban többen kerestek meg azzal, hogy új irányokba váltanának és személyes vezettetésre, kézenfogásra volt szükségük, hogy negatív élményeik a hátuk mögött hagyva új életet kezdjenek. Amikor végig mentünk a fázisokon gyakran bebizonyosodott, hogy kiégtek. Vannak szakmák, ahol ez csak 42%, de láttam már statisztikát 82-re is. Szinte alig van ember, aki nem minősül potenciális áldozatnak egy idő után. Ha van közöttetek érintett és elmondaná megoldási módszerét, hogy neki mivel sikerült kijönni, talán a közösség is építkezhetne belőle. - Pethő Anikó

Pálferi - Kiégés a szerepeinkből

Iratkozz fel csatornánkra!

Akró Jóga WORKSHOP
Jógára leltem a Szigeten

Ha jól csinálom, másfél órán keresztül nincs egy szabad pillanatom, hogy a matracra esett idegesítő szöszt arrébb pöcköljem. :)

Elmúlt a félmaraton. A zarándoklat pedig csak két és fél hónap múlva indul. A pihenés elég fárasztó, úgyhogy addig is valami elfoglaltságot kell találnom, természetesen a szintentartó futások mellett. Az üresség természete meg már csak olyan, hogy megtöltődik, akárcsak a kátyú eső után. Az idei tavasz szokatlanul hosszúra nyúlt. A fák, bokrok sem egyszerre nyíltak, hanem szép sorjában borultak virágba, de heteken át. Elsőnek az aranyesők, babarózsák, aztán a barack, körte és cseresznyefák. Mostanra pedig az orgona, mint az évszakot záró királynő.

Első találkozásom a jógával

A megszokottnál élénkebbek voltak a színek, az addig egyhangúnak tűnő környezet végre más oldalát mutatta.

Próbálok visszaemlékezni, hogy pontosan hány évvel ezelőtt volt, mikor életem első jóga foglalkozására elvetődtem. Az évszámra nem emlékszem, kb.14 évvel ezelőtt történt - főiskolás éveim alatt. Egy vidéki városban jártam főiskolára, ahol a kollégium tornatermében, szombat délutánonként, egy idősebb hölgy jógaórákat kezdett tartani. Ahogy meghallottam a lehetőséget, hogy bárki mehet, rögtön tudtam, ki fogom próbálni. Világ életemben vállalkozó szellemű ember voltam, akit nagyon sok minden érdekel, és nyitott minden újdonságra.

Szakítás után

új szerelem született

Mindannyiunk túl esett már szakításon, tudjátok milyen „fantasztikus” érzés is ez… De kinek mi a legjobb orvosság rá? Majd az idő mindent begyógyít, meg a telesírt papírzsepik fagyit majszolva a romantikus film előtt és csak enni és önsajnálkozni?! Hát nem!!! Mondok egy sokkal tutibb csodaszert! JÓGÁZZ!!!

Zazen után jól esik a 108 napüdvözlet

Mi lehet annál jobb alkalom, mint ezzel kezdeni az új évet?

Aki valamelyest közel került a buddhizmushoz, az már biztosan találkozott a borulás fogalmával. Némileg elvetemült vallásos hókuszpókusznak tűnhet, akárcsak az iszlámban a reggeli kelet felé imádság. Viszont minden ilyen rituáléban, ha elfogultság nélkül szemléljük, találhatunk élettanilag, és pszichésen igen hasznos momentumokat. A hosszú, folyamatos mozgás egy dinamikus meditáció, és különösen hasznos a kissé mozgékonyabb embereknek, akik nehezen tudják lecsendesíteni a gondolat áradataikat.

Ma is a Facebookkal ébredtem!

Az információbőség figyelemhiányhoz vezet?

Neked is a reggeli szertartásod részévé vált az FB hírfolyam pásztázása? Én mániákusan nézem reggel délben este a statisztikákat, elemzési grafikonokat. Gyakorta magasztalom az excelt és pénzügyi bukásaim közé sorolom - saját halottamnak tekintem - a millenniumi év magasságában a Matáv részvényen bukott kisebb vagyonomat. Tipikusan az információ és lehetőség vadász embercsoporthoz tartozom, de nem minden áron! A neves társadalomtudós, Herbert Simon 1971-ben zseniálisan fogalmazta meg: "Kézenfekvő, hogy mit emészt fel az információ: befogadóinak figyelmét. Következésképpen az információbőség figyelemhiányhoz vezet."

90 perc csend

Van egy mondás, miszerint ne vedd magad körül pesszimista emberekkel!

Az ember élete során sokféle csenddel találkozik. Vannak a magányos csendek, vannak olyan csendek, amikor nem hiányoznak a szavak, mert egy nézésből, egy mozdulatból tudjuk, hogy párunk mit szeretne. Egyfajta csend van, amit az ember nagyon ritkán él meg, ez pedig az elme csendje.

MEGOSZTANÁD? (52)AKTUÁLISFB CsoportÓRARENDONLINE HELYFOGLALÁS

MARGITSZIGETI JÓGA - Rendszeres szabadtéri program a margitszigeti Nagyréten!
Margitsziget Nagyrét, Zielinski Szilárd sétány, BudapestBudapest1138