1. Melyik állítás nem igaz a pénzügyi piacokra?

<pre>
340.78KB
<br>572.36KB<br>/web/htdocs/www.margitszigetijoga.hu/home/www/mnb/flag/miskolc/txt/kerdesek.txt<h1></h1><h1>1. Melyik állítás nem igaz a pénzügyi piacokra?
</h1>A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, amely magában foglalja a
kapcsolódó szabályozásokat és a közvetítésben részt vevő gazdasági szereplőket.
<h1>2. Definiálja a pénzügyi piacok pénzügyi eszközeit!
</h1>Kizárólag rövid lejáratú pénzügyi termékek, amelyek segítségével a tőke
szabad áramlása biztosítható.
<h1>3. Melyik állítás jellemzi legteljesebben az alábbiak közül a pénzügyi közvetítés
intézményrendszerét?

</h1>A pénzügyi közvetítés a gazdaságban közvetlen módon történik, tehát a
tőke közvetlenül cserél gazdát a megtakarító és a felhasználó között. Ilyen például:
az értékpapír közvetlen, elsődleges átadása.

<h1>4. A pénzügyi piacokat milyen fő csoportokra (további részpiacokra) lehet agolni?

</h1>A pénzügyi piac közgazdaságtanilag a pénzpiacokat jelenti, ahol rövid‐,
illetve hosszú lejáratú pénzeszközök egyaránt forognak.

<h1>5. Melyik pénzügyi instrumentum lehet hosszú lejáratú befektetés eszköze?
</h1>Csekk.
<h1>6. Melyik pénzügyi instrumentum lehet kizárólag rövid lejáratú befektetés
eszköze?
</h1>Diszkont kincstárjegy.
<h1>7. Válassza ki a helytelen állítást!
</h1>Átmeneti likviditáshiányt tőkepiaci eszközökkel lehet megszüntetni.
<h1>8. Melyik állítás nem a portfólió fogalmának egy lehetséges definíciója?
</h1>A portfólió vagyonösszetételt, bizonyos pénzügyi instrumentumok
együttesét jelenti.
<h1>9. Döntse el, az alábbi állítások közül melyik helyes!
</h1>A pénzügyi vállalkozások a pénzügyi szolgáltatások teljes körének
elvégzésére ‐ a (többször módosított) hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról
szóló 1996. évi CXII. törvény szerint ‐ jogosultak.
<h1>10. A (többször módosított) hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
</h1><h1>1996. évi CXII. törvény előírja a pénzügyi intézmények jegyzett tőkéjére
vonatkozó minimális értékhatárokat. Melyik érték a helyes az alábbiak közül?
</h1>Pénzügyi vállalkozás esetében 100 millió forint.
<h1>11. Melyik állítás nem igaz a bankokra vonatkozóan?
</h1>A bankokra a törvény által előírt minimális jegyzett tőke határ 2 milliárd
forint.9
<h1>12. Végezhetnek­e a bankok kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (így például
pénzváltást)?
</h1>Nem, kizárólag szakosított hitelintézetek végezhetnek kiegészítő
pénzügyi szolgáltatásokat.
<h1>13. Melyik állítás igaz? Szakosított hitelintézetként működhet:
</h1>Jelzáloghitelintézet, lakástakarékpénztár, Magyar Fejlesztési Bank.
<h1>14. Igaz­e a következő állítás? A szövetkezeti hitelintézetek takarékszövetkezeti
és hitelszövetkezeti formában működhetnek.
</h1>Nem, bankként is, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank is szövetkezeti
hitelintézetnek minősül a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996.
évi CXII. törvény előírásai alapján.
<h1>15. Melyik állítás nem igaz a pénzügyi vállalkozásokra az alábbiak közül?
</h1>Hitelintézeten kívüli jogi személy, amely a hitelintézetekről és pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott pénzügyi
szolgáltatások közül csak egyet vagy azok csak egy meghatározott körét végezheti.
<h1>16. A pénzforgalmi intézményre melyik állítás igaz az alábbiak közül?
</h1>Törvényben meghatározott feltételekkel hitel‐ és pénzkölcsönnyújtási
tevékenységet is végezhet a pénzforgalmi szolgáltatások mellett.
<h1>17. Végezhet­e pénzforgalmi intézmény pénzváltási tevékenységet, illetve
működtethet­e fizetési rendszert?
</h1>Igen, a pénzforgalmi szolgáltatása nyújtásához szorosan kapcsolódóan.
<h1>18. Melyik meghatározás fejezi ki a biztosítási tevékenység tartalmát?
</h1>A biztosítási tevékenység a biztosítási szolgáltatás mellett a biztosítható
kockázatok felmérését, a kötelezettségvállalás ellenértékének megállapítását és
beszedését jelenti.
<h1>19. Mi a befektetési alap alapkezelőjének feladata?
</h1>A befektetési jegyek forgalmazása, a bektetők információkkal,
tájékoztatókkal való ellátása.
<h1>20. Mi a befektetési alap letétkezelőjének feladata?
</h1>Az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és
adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása.
<h1>21. Mi a befektetési alap fogalma?
</h1>Olyan konstrukció, amely a magánnyugdíj intézményéhez hasonlóan
hosszú távon, folyamatosan elhelyezett vagyongazdálkodást tesz lehetővé
befektetői számára.
<h1>22. Melyik állítás igaz a befektetési jegyre vonatkozóan?
</h1>A befektetési jegy értékpapírként testesíti meg a befektetési alap egy (az
ügyfél által meghatározott) részét.
<h1>23. Melyik magyarországi társaság képviseli kifejezetten a magyarországi
befektetési alapkezelők közös érdekeit?
</h1>Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
<h1>24. Hogyan definiáljuk a nyílt végű befektetési alapot?
</h1>Olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek
kerülnek folyamatos forgalmazásra.
<h1>25. Melyik válasz helyes nyilvános kibocsátású, nyílt végű befektetési alapok
esetében?
</h1>Határozatlan időre megalakult, vissza nem váltható befektetési jegyeket
forgalmazó alapok. Előre meghatározott befektetői kör nélkül kibocsátott
befektetési jegyeket forgalmaznak a PSZÁF engedélyével.
<h1>26. Az alábbiak közül melyik az ingatlanalapok jellemzője?
</h1>Közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat
kizárólag likviditási célból vásárolnak.
<h1>27. Melyik állítás nem igaz a befektetési vállalkozásokra?
</h1>Részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet.
<h1>28. Milyen általános kategóriákba sorolják ügyfeleiket a befektetési
vállalkozások?
</h1>Lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek, elfogadható partnerek.
<h1>29. Mit nevezünk szegregációs kötelezettségnek?
</h1>A befektetési vállalkozás a szerződésben meghatározottak szerint köteles
az ügyfél vagyonát adott gazdasági szituációkban sajátként kezelni, ezzel biztosítva
az ügyfél vagyonának legoptimálisabb gyarapodását.
<h1>30. Válassza ki a hitelintézetek jó üzleti hírnevére vonatkozó helyes állítást!
</h1>A jó üzleti hírnév a hitelintézetek reklám tevékenységére vonatkozik.
<h1>31. Mit jelent, hogy egy bank likvid?
</h1>Rövidebb időtávra vonatkozó fizetőképességet. (kötelezettség teljesítési
képességet)
<h1>32. Mit jelent egy bank fizetőképessége?
</h1>Ha minden esetben tud bankként betétet befogadni.
<h1>33. Melyik állítás nem igaz a bankok prudenciális működésére vonatkozóan?
</h1>A bank prudens működése során fenn kell hogy tartsa az azonnali
fizetőképességét (likviditását) és a mindenkori fizetőképességét (azaz
szolvenciáját).
<h1>34. Melyik intézményt értjük "monetáris hatóság" alatt szűkebb értelemben?
</h1>A Magyar Nemzeti Bank.
<h1>35. Egyszerű (szimpla) kamatszámítást használva, számolja ki, mekkora összeget
utal át a 3. év végén a hitelintézet, amennyiben a nála három évre elhelyezett
betét összege százezer forint és a kamat mértéke 5%?
</h1>100.000 * (1+0,05)3 = 115.762,5
A hitelintézet a harmadik év lejáratát követően 115.762,5 forintot fog átutalni a
befektető számára.13
<h1>36. Kamatos kamatszámítást használva, számolja ki, mekkora összeget utal át a 3.
év végén a hitelintézet, amennyiben a nála három évre elhelyezett betét
összege százezer forint és a kamat mértéke 5%?
</h1>100.000 * (1+0,05*3) = 100.000 * (1,15) = 115.000
A harmadik év lejáratát követően a hitelintézet 115.000 forintot fog átutalni a
befektető számára.
<h1>37. Mi az összefüggés a kamatfizetés gyakorisága és a realizálható hozam között
(kamatos kamatszámítás esetén)?
</h1>Amennyiben a kamatfizetés gyakorisága növekszik (például évesről,
félévesre), a hozamkülönbség nem fog változni, hiszen egyazon időszakra
ugyanannyi kamat illeti meg a befektetőt.
<h1>38. Mi az összefüggés Teljes Hiteldíj Mutató (THM) mértéke és az adott kölcsön
megítélése között?
</h1>Minél alacsonyabb a THM, a hitelfelvevő szempontjából annál kedvezőbb
a hiteldíj, tehát maga a kölcsön is.
<h1>39. A bankok milyen típusú kamatlábat adnak meg a betétekre vonatkozóan?
</h1>Folytonos kamatlábat.
<h1>40. Egy befektetés jövőbeni hozamának kiszámítása esetén miért célszerű
reálkamatlábbal dolgozni?
</h1>Azért, mert a jövőérték kiszámításához nem elegendő a nominális
kamatláb ismerete.
<h1>41. Melyik megfogalmazás helyes a kétszintű bankrendszerre vonatkozóan?
</h1>A kétszintű bankrendszer alapvetően a jegybankot teszi meg a pénzügyi
élet központjának. Amellett, hogy az államtól függetlenül, kizárólag közvetetten
befolyásolva végzi a gazdasági irányítást, egyben ellátja a kereskedelmi banki
funkciókat. A kereskedelmi bankok ebben a rendszerben csupán közvetítőként
szerepelnek.
<h1>42. Válassza ki a kétszintű bankrendszerre vonatkozó helyes állítást!
</h1>A központi bank és a kereskedelmi bankok is vezetnek bankszámlákat a
háztartások és a magánvállalkozások számára.
<h1>43. Melyik nem tartozik a jegybank feladatai közé?
</h1>Bankjegy‐ és érmekibocsátás.
<h1>44. Hogyan nevezzük a jegybank Monetáris Tanácsa által megállapított és
közzétett irányadó kamatlábat?
</h1>Bankközi kamatláb.
<h1>45. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja:
</h1>az árstabilitás elérése és fenntartása.
<h1>46. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
</h1>A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
egymástól függetlenül tevékenykedik abból a célból, hogy mindenkor megtartsák a
jegybanki függetlenséget.
<h1>47. A következő állítások közül melyik nem igaz a Magyar Nemzeti Bankra
vonatkozóan?
</h1>Az Magyar Nemzeti Bank részvényei az állam tulajdonában vannak.
<h1>48. Mit értünk monetáris lazításon? (expanzió)
</h1>A jegybank engedi, hogy a kereskedelmi bankok megemeljék a hiteleik
kamatlábát.
<h1>49. Mit értünk monetáris szigorításon? (restrikció)
</h1>A jegybank szűkíteni kívánja a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
<h1>50. Mi a hitelintézetek szerepe a kettős bankrendszerben?
</h1>A hitelintézetek szerepe a kettős bankrendszerben, hogy eljuttassák a
jegybanki szabályozásokat és előírásokat a lakossági(retail) és a vállalati(business)
szektorok felé, valamint a jegybanktól független állami szervekhez.
<h1>51. Mit nevezünk forgalombahozatalnak?
</h1>Az első, tőzsdei úton történő, adás‐vételi tranzakciót.
<h1>52. Melyek az értékpapírok forgalombahozatalainak típusai?
</h1>Jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás és az adagolt kibocsátás.16
<h1>53. Mit nevezünk jegyzésnek?
</h1>Az értékpapírt megvásárolni kívánó befektető feltétlen és
visszavonhatatlan nyilatkozatot tesz a papír megszerzését illetően. Elfogadja az
ajánlatot és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, hogy a
meghatározott mennyiségű értékpapírt a megadott áron megvásárolja.
<h1>54. Létezik­e éven belüli lejáratú értékpapír?
</h1>Nem, értékpapír kizárólag hosszú lejáratú pénzügyi instrumentum lehet.
<h1>55. Melyik állítás hamis az értékpapírokra vonatkozóan?
</h1>Értékpapírt kizárólag névre szólóan lehet kiállítani.
<h1>56. Melyik állítás igaz az értékpapírok hozamára?
</h1>Megkülönböztethetőek: fix kamatozású, változó kamatozású és kamatot
nem biztosító értékpapírok.
<h1>57. Létezik­e konkrét lejárat nélküli értékpapír?
</h1>Igen, ilyen például az államkötvény.
<h1>58. Válassza ki a váltó meghatározását az alábbi lehetőségek közül!
</h1>Készpénzt helyettesítő fizetési eszköz. Pénzkövetelésre szóló értékpapír,
egy fizetési módnak tekinthető.17
<h1>59. Mit nevezünk saját váltónak?
</h1>A saját váltó a kiállító által elismert pénztartozásról szóló, óvatolt
értékpapír.
<h1>60. Az alábbiak közül melyik értékpapír fizethet kamatot a befektetőnek?
</h1>Kötvény.
<h1>61. Melyik állítás igaz? (kötvények)
</h1>A kötvény a befektetőnek állandó, fix kamatot fizet.
<h1>62. Az alábbiak közül melyik értékpapír kerülhet nyilvános forgalomba?
</h1>Dolgozói részvény.
<h1>63. Döntse el, hogy az alábbi, kötvényekre vonatkozó állítások közül melyik a
helytelen?
</h1>Hitelviszonyt testesít meg; kamata fix, illetve valamilyen referencia
kamatlábhoz kötötten változó.
<h1>64. Az alábbi állítások a diszkont kincstárjegyre vonatkoznak. Melyik a helytelen?
</h1>Egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet,
hanem diszkonttal kerül forgalomba. Lejáratkor a névértéket fizeti vissza.
<h1>65. Mi az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere?
</h1>Folyamatos kibocsátás
<h1>66. Hol zajlik az állampapírok másodlagos kereskedelme?
</h1>Az állampapírok a kibocsátás után (forgalomképtelen értékpapírként) az
elsődleges kibocsátás során őket megszerző tulajdonában maradnak.
<h1>67. Melyik állítás igaz az állampapír­aukciókra?
</h1>Az állampapíraukció során a legalacsonyabb ajánlatot tevő vevőtől
indulva addig értékesítik az értékpapírokat, amíg az előre meghatározott
mennyiséget elérik.
<h1>68. Melyik állítás igaz a letéti jegyre vonatkozóan?
</h1>Nincs a futamidejére vonatkozó jogszabályi előírás.
<h1>69. Melyik állítás helyes a jelzáloglevelekre vonatkozóan?
</h1>Futamideje rövidebb, mint egy év. Nem kamatozik.
<h1>70. Válassza ki a kárpótlási jegyre vonatkozó hamis állítást!
</h1>Állammal szemben fennálló követelést megtestesítő értékpapír.
<h1>71. Melyik meghatározás helyes a befektetési jegyekre vonatkozóan?
</h1>Befektetési alap nevében (javára, terhére) kibocsátott egyedi értékpapír,
amely vagyoni, illetve egyéb jogokat biztosít. Nem átruházható.
<h1>72. Melyik kamatozó értékpapír a következők közül?
</h1>Letéti jegy.
<h1>73. Melyik állítás nem igaz a részvényre vonatkozóan?
</h1>Az elektronikus formában előállított részvény tulajdonosa az a személy ‐
ellenkező bizonyításig‐, akinek az értékpapírszámláján az adott részvény szerepel.
<h1>74. Vizsgálja meg a részvénytársaságokra vonatkozó alábbi állításokat! Jelölje
meg a helytelen megállapítást!
</h1>A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott
számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.
<h1>75. Válassza ki a részvénytársaság alaptőkéjére vonatkozó helyes állítást!
</h1>Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén minimum 5 millió forint.
<h1>76. Működthet­e a zárt körben alapított részvénytársaság nyilvánosan?
</h1>Igen.
<h1>77. Az alábbiak közül mely részvény kerülhet tőzsdei forgalomba?
</h1>Nyilvános részvénytársaság törzsrészvénye.
<h1>78. Mi nem jellemzi a tőzsdei kereskedést?
</h1>Információt közvetít a tőzsdére bevezetett termékekről és a gazdaság
állapotáról.
<h1>79. Válassza ki a tőzsdei termékekkel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>Tőzsdén például részvényekkel, áruval, devizával, kötvényekkel is lehet
kereskedni.
<h1>80. Miért előnyös egy részvénytársaság számára a tőzsdére lépés?
</h1>Azért, mert a tőzsdei cégek már nem rendelkeznek az üzletmenetet
jellemző kockázatokkal.
<h1>81. Mennyiben tekinthetők nyilvánosnak a tőzsdei kereskedési adatok?
</h1>A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében
köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát.
<h1>82. Ismertesse a különbséget a tőzsde és a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piacok
között!
</h1>A tőzsde koncentrált piac, hatékonyabb információáramlást tud
biztosítani a résztvevőknek, mint az OTC piacok.
<h1>83. A referenciakamatláb olyan, általánosan elfogadott, mindenki által
hozzáférhető kamatláb, amely bázisul szolgál pl. hitelszerződések
kamatainak, pénzügyi instrumentumok hozamainak kiszámításához. Melyik
állítás igaz a fenti referenciakamatlábbal kapcsolatosan?
</h1>A referenciakamatláb lehet például jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR,
stb.
<h1>84. Miből származik egy tőzsdei részvény tartásának a hozama?
</h1>Kizárólag kamatból.
<h1>85. Miből származik egy tőzsdén kereskedett kötvény tartásának a hozama?
</h1>Kamatból és árfolyamnyereségből (vagy kamatból és
árfolyamveszteségből).
<h1>86. Nyomon követhetik­e a befektetők a tőzsdei árak alakulását?
</h1>Nem, a tőzsde ebben a tekintetben zárt piac.
<h1>87. Számítsa ki az értékpapíron elérhető első éves hozam nagyságát, ha a kamat
10%, a kamatadó 20%, a befektetés nagysága 1.000.000 forint!
</h1>A hozam 100.000 forint. A kamatadó 20.000 forint. A befektetésen
realizálható hozam így 80.000 forint.
<h1>88. Fix kamatozású, évente egyenlő tőketörlesztésű kötvény esetében melyik
állítás igaz?
</h1>Évente azonos kamat‐ és tőkefizetés történik.
<h1>89. Hogyan számolható egy tőzsdei részvénytársaság piaci értéke?
</h1>Részvényeinek darabszáma és a részvényei aktuális piaci árfolyamának
szorzatösszegeként.
1.1.5. A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK
<h1>90. Igaz­e a következő állítás? Fizetési megbízás alatt az átutalási­ és beszedési
megbízásokat értjük.
</h1>Nem, ugyanígy fizetési megbízásnak minősül a készpénz be‐, illetve
kifizetés.
<h1>91. Az alábbiak közül melyik fizetési megbízás nem teljesíthető lakossági
bankszámla terhére?
</h1>Csoportos beszedési megbízás.
<h1>92. Az alábbiak közül melyik fizetési megbízás nem teljesíthető lakossági
bankszámla javára?
</h1>Csoportos átutalási megbízás.
<h1>93. Jelölje meg a pénzforgalmi intézményre vonatkozó helyes állítást!
</h1>Minimális jegyzett tőke értéke 2 milliárd forint.
<h1>94. Hány karakterből áll a nemzetközi bankszámlaszám?
</h1>Hazai hitelintézetenként változó karakterből.
<h1>95. Hogyan nevezzük azt a készpénzes fizetési módot, amellyel a
magánszemélyek a közüzemi tartozásaikat jellemzően rendezik (un. "sárga
csekk")?
</h1>Belföldi postautalvány.
<h1>96. Válassza ki a csoportos inkasszóra vonatkozó helytelen megállapítást!
</h1>Abban az esetben, ha a kötelezett több jogosult bankszámlái javára indít
fizetési megbízást, csoportos inkasszóról beszélünk.
<h1>97. Melyik állítás igaz? A pénzforgalmi jelzőszám első nyolc karaktere
</h1>az un. irányítókód; amelyen belül az első hét számjegy a számlavezető
hitelintézetet jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám.
<h1>98. Melyik állítás igaz? A pénzforgalmi jelzőszámon belül az ügyfélazonosító
</h1>az első nyolc karakter.
<h1>24. karakter attól függően, hogy a pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8)
numerikus karaktert tartalmaz.
</h1><h1>99. Mennyi időn belül teljesítik a hitelintézetek a bankon belüli átutalásokat?
</h1>A következő munkanapon.
<h1>100. Fizetési megbízások teljesítése esetén megengedett­e a részteljesítés a
számlavezető hitelintézet részéről?
</h1>Nem.
<h1>101. A fizetési megbízás teljesítését megelőzően végez­e a számlavezető
hitelintézet fedezetvizsgálatot?
</h1>Igen, a fizetési megbízásban megjelölt összeg tekintetében.
<h1>102. Mit jelent a számlahelyesbítés?
</h1>Azt a műveletet, amikor az ügyfél a számlavezető hitelintézet részére
adott fizetési megbízást visszavonja.
<h1>103. Kérhető­e a számlavezető hitelintézettől a fizetési megbízás azonnali (valós
idejű) teljesítése?
</h1>Igen.
<h1>104. Melyik állítás igaz? (fizetési célú bankszámla)
</h1>A hitelintézet a számlatulajdonos lekötött betéti számlán nyilvántartott
követelései után látra szóló kamatot fizet.
<h1>105. Melyik bankkártya­típusról van szó? A kibocsátó az általa maximált, az
ügyfele hitelképességének megfelelően kialakított összeg erejéig, kamat
felszámítása ellenében rulírozó jellegű hitelt nyújt.
</h1>Betéti kártya.
<h1>106. Mit nevezünk terhelési kártyának? Olyan, bankok által kibocsátott kártya,
amely
</h1>mögött egy betéti számla van, és a számlán lévő tőke adja a vásárlási
összegre fordítható keretet.
<h1>107. Mit nevezünk betéti kártyának? Olyan, bankok által kibocsátott kártya, amely
</h1>mögött egy betéti számla van, és a számlán lévő tőke adja a vásárlási
összegre fordítható keretet.
<h1>108. Melyik bankkártya­típusról van szó? A kártyabirtokos előre kifizeti a
kártyával teljesíthető vásárlások és pénzfelvételek ellenértékét.
</h1>Hitelkártya.
<h1>109. Kit vagy mit nevezünk kártyabirtokosnak?
</h1>Azt az ügyfelet jelöli, aki a kibocsátó pénzintézettel bankkártya‐
szerződést köt.
<h1>110. Melyik állítás helytelen a banki call center (telefonos ügyfélszolgálat)
esetében?
</h1>Offline szolgáltatás, hiszen a telefonvonal egyik végén ügyintéző van,
tehát csak egy oldalúan elektronikus szolgáltatás.
<h1>111. Melyik állítás helytelen a home banking szolgáltatásokkal kapcsolatban?
</h1>Elektronikus úton megadhatók átutalások és más fizetési megbízások.
<h1>112. Melyik nem a mobilbank jellemző funkciója?
</h1>A bank információt küld az ATM és POS tranzakciókról az ügyfél
mobiltelefonjára.
<h1>113. Mi az Internet banking és a Home banking közötti legfontosabb eltérés?
</h1>A Home banking nem támogatja a beszedési megbízások online
tranzakcióit.
<h1>114. A következő szolgáltatások melyik pénztári típus tagjainak állnak
kedvezményesen rendelkezésre? A társadalombiztosítás által nem vagy csak
részben finanszírozott egészségügyi szolgáltatások, otthoni gondozás,
gyógymasszázs, gyógytorna, stb.
</h1>Önkéntes egészségpénztári tagok számára jellemező szolgáltatások.
<h1>115. Mire szolgál az önkéntes nyugdíjpénztár?
</h1>Harmadik pillérként, az állami és a magánnyugdíjpénztári tagságból
származó nyugdíj kiegészítésére.
<h1>116. Mi a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb előnye az állami
nyugdíjbiztosítási rendszerrel szemben?
</h1>Az állami társadalombiztosítási rendszerbe nem kell befizetést
teljesítenie a magánnyudíjpénztári tagnak.
<h1>117. Mit nevezünk harmadik pillérnek?
</h1>Kötelező magánnyugdíjpénztár.
<h1>118. A következő előírások közül melyik igaz?
</h1>A harmadik és a negyedik pillér tagsága teljes mértékben kiváltja az első
kettő pillért, így ebben az esetben az azokba történő befizetés nem kötelező.
<h1>119. Kifizethető­e a magánnyugdíjpénztári tag nyugdíja életjáradék formájában?
</h1>Nem, kizárólag egyösszegű kifizetés kérhető.
<h1>120. Melyik állítás igaz az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban?
</h1>Egyazon önkéntes nyugdíjpénztárnál nincs lehetőség több portfólióba
történő befektetésbe, de további önkéntes nyugdíjpénztárakhoz történő csatlakozás
megengedett.
<h1>121. Válassza ki az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliókezelésére vonatkozó
helytelen megállapítást!
</h1>Amennyiben a tag nem választ aktívan a felkínált portfoliók közül, akkor a
pénztár <h1>122. Válassza ki az önkéntes egészségpénztárra vonatkozóan a helytelen állítást!
</h1>Az egészségpénztárak kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat,
életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthatnak, valamint
egészségügyi célú önsegélyező feladatokat láthatnak el.
<h1>123. Egy bank és egy biztosító tevékenységi köre (többek között) miben tér el
egymástól? (jogszabályi háttér)
</h1>Nincs jelentős eltérés, a törvényi szabályozás azonos mind a két típusú
intézmény esetén.
<h1>124. Mit takar a bankbiztosítás fogalma?
</h1>A bankok és a biztosítók együttműködését közös termékek kialakítása és
közös értékesítési csatornák működtetése céljából.
<h1>125. Az alábbiak közül melyek nem monetáris közvetítők? Kereskedelmi bankok,
biztosítók, nyugdíjpénztárak.
</h1>Mindhárom típus monetáris közvetítő.
<h1>126. Válassza ki a hamis állítást!
</h1>A jelzáloghitelintézetek jelzálogjoggal biztosított hiteleket nyújtanak és
kamatozó, áruházható, hosszú futamidejű zálogleveleket bocsátanak ki.
<h1>127. Mit jelent az, hogy a befektetési alapok, a biztosítók és a
magánnyugdíjpénztárak a közvetett finanszírozás intézményei?
</h1>Közvetett tőkeáramlásban vesznek részt, tehát először össze kell
gyűjteniük a megtakarításokat, hogy azokat továbbítsák a végső felhasználók felé.
<h1>128. Mi az alapvető eltérés a kereskedelmi bankok és a biztosítók között?
</h1>A biztosítók tevékenységi köre specializáltabb, mint a kereskedelmi
bankoké. Történelmileg a kereskedelmi bankok a gazdasági élet rövid távú
hitelekkel való ellátására szakosodtak, míg a biztosítók kártérítésfizetésre.
<h1>129. Melyik intézménytípus nevezhető profitorientált vállalkozásnak?
Hitelintézetek, befektetési vállalkozások, magánnyugdíjpénztárak, biztosítók.
</h1>Mind a négy intézménytípus.
<h1>130. Mi lehet a hitelintézetek és a biztosítók egyik közös stratégiája?
</h1>A két szektor profitjának növelése azáltal, hogy közös bizottságban
képviselik érdekeiket nemzetközi szervezetekben.
<h1>131. Mi lehet a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közötti összefüggés?
</h1><h1>1.2. A PÉNZPIAC SZEREPLŐI
1.2.1. A HITELINTÉZETEK, PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ÉS A PÉNZFORGALMI
INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI FORMÁI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
</h1><h1>132. Melyik állítás helytelen a bankokkal kapcsolatban?
</h1>A hitelkihelyezések után a bankoknak járó kamat és a gyűjtött betétek
után fizetendő kamat különbsége a kamatjövedelem, a bankok elsődleges
jövedelme.
<h1>133. Mi minősül passzív bankügyletnek az alábbiak közül?
</h1>Hitelnyújtás.
<h1>134. Mi minősül aktív bankügyletnek az alábbiak közül?
</h1>Betétgyűjtés.
<h1>135. Hogyan definiálja a semleges bankügylet fogalmát?
</h1>Semleges bankügyletek a bank operatív munkáját nem érintő feladatokat,
szolgáltatásokat jelentenek. Például: bank által támogatott rendezvények, bank
épületeinek felújítása, stb.
<h1>136. Milyen ügyletnek minősül a bank számlavezetési szolgáltatása?
</h1>Semleges bankügylet (sem forrásszerzés, sem kihelyezés nem történik).
<h1>137. Szükséges­e a Felügyelet engedélye, amennyiben a hitelintézet a pénzügyi
szolgáltatási tevékenységének végzését többes kiemelt közvetítő
igénybevételével kívánja végezni?
</h1>Nem, az adott hitelintézet belső szabályozási rendszere a mérvadó,
felügyeleti engedély nem szükséges.
<h1>138. Mi a kereskedelemi bankok általánosságban jellemző elsődleges értékesítési
csatornája?
</h1>Kiépített banfiók hálózat.30
<h1>139. Mi a bankok fiókhálózatának legfőbb előnye?
</h1>A bankok a fiókokat jól megközelíthető, forgalmas földrajzi pontokra
telepítik. Így szolgáltatásaik bárki által könnyen elérhetővé válnak, megteremtve a
személyes konzultáció lehetőségét.
<h1>140. Válassza ki a bankfiókokra vonatkozó helyes állítást!
</h1>Minden bankfiókban elérhetőek az adott intézmény által kínált
szolgáltatások.
<h1>141. Milyen szempont(ok) szerint építi ki a bank a fiókrendszerét?
</h1>Magas lélekszámú területeken, forgalmas csomópontokban.
<h1>142. Lehet­e magánszemélyként tőzsdei értékpapír adás­vételi tranzakciót
lebonyolítani a bankfiókban?
</h1>Nem, az értékpapírügyleteket kizárólag brókercégen keresztül lehet
lebonyolítani, legyen az tőzsdei, vagy tőzsdén kívüli megbízás.
<h1>143. Az ügynöki hálózattal pénzügyi szolgáltatásokat értékesítő pénzügyi
vállalkozások esetében, mi ennek az értékesítési formának a legnagyobb
előnye?
</h1>Könnyebben ellenőrizhető az ügynökök tevékenysége, mivel általában
megbízási szerződés keretében dolgoznak a vállalkozásnál.
<h1>144. Melyek a bankok legfőbb másodlagos értékesítési csatornái?
</h1><h1>145. Hogyan határozza meg a pénzpiacon a függő közvetítő felelősségi körét?
</h1>A függő közvetítő tevékenységéért a megbízó felel. Ilyen például a függő
ügynök.
<h1>146. Hogyan határozza meg a pénzpiacon a független közvetítő felelősségi körét?
</h1>A független közvetítő a tevékenysége során okozott kárért saját maga
felel. Ilyen például az alkusz.
<h1>147. Mekkora felelősségbiztosítási összeget ír elő a törvény független közvetítők
esetében?
</h1>Káreseményenként 5 millió, de évente ‐ együttesen ‐ 50 millió forint.
Alkuszoknál káreseményenként 10 millió, míg évente legalább 100 millió forint.
<h1>148. A hitelintézeti törvény előírásai alapján mely kategóriák tartoznak a függő
közvetítő besorolásba?
</h1>A kiemelt közvetítő, a függő ügynök és a pénzforgalmi közvetítő.
<h1>149. A hitelintézeti törvény előírásai alapján mely kategóriák tartoznak a
független közvetítő besorolásba?
</h1>A többes kiemelt közvetítő, a többes ügynök és az alkusz.
<h1>150. Mit értünk alkuszi tevékenység alatt?
</h1>Pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi
szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra
irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek
során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak,
szerződést nem kötnek.
<h1>151. Válassza ki a függő közvetítőkkel kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki
tevékenységet.
<h1>152. Válassza ki a függő közvetítőkkel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy nem lehet felelős az általa
foglalkoztatott függő közvetítő szakmai felkészültségéért.
<h1>153. Melyik közvetítő nem független közvetítő?
</h1>Az alkusz.
<h1>154. Melyik közvetítő nem függő közvetítő?
</h1>A pénzforgalmi közvetítő.
<h1>155. Jelölje meg a független közvetítővel kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a
Felügyelet engedélyével végezheti.
<h1>156. Melyik állítás helyes a következők közül?
</h1>A megbízó és a közvetítő tekintetében is felügyeleti engedély szükséges a
többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő pénzügyi szolgáltatás
nyújtásához.
<h1>157. Válassza ki az igaz állítást!
</h1>Kiemelt közvetítés esetén csak a közvetítő részéről követel meg
felügyeleti engedélyt a hitelintézeti törvény.
<h1>158. A hitelintézeti törvény melyik tevékenység esetén követel kizárólag közvetítő
oldali felügyeleti engedélyt?
</h1>Többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő pénzügyi szolgáltatás
nyújtásához.
<h1>159. Válassza ki a független közvetítőre vonatkozó állítások közül a hamisat!
</h1>Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni
vállalkozó lehet.
<h1>160. A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt
közvetítő kaphat engedélyt. Igaz­e az állítás?
</h1>Nem, az állítás helytelen, mivel pénzváltás közvetítését csak kiemelt
közvetítő végezheti.34
<h1>161. Melyik állítás helytelen a független közvetítők engedélyezésével
kapcsolatban?
</h1>Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván
működni, a kérelemhez mellékelnie kell a pénzmosás megelőzésére és a
terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és
eljárásrendjét.
<h1>162. Melyik állítás helyes a következők közül?
</h1>A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a
közvetítő tevékenységét egy éven túl túl szünetelteti.
<h1>163. Független közvetítőkre vonatkozó állítások közül melyik helytelen?
</h1>A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy
a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő feladatait.
<h1>164. Függő közvetítőkre vonatkozó állítások közül melyik helytelen?
</h1>A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a
megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől jogosult közvetítői
díjra.
<h1>165. Melyik állítás hamis? Közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítésére
megbízási jogviszonyt létesíthet az a természetes személy, aki
</h1>bármilyen felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.
<h1>166. Válassza ki a pénzforgalmi közvetítő kötelezettségeire vonatkozó helytelen
állítást!
</h1>A független közvetítő a Felügyelet által kiadott engedéllyel végezheti
tevékenységét.35
<h1>167. Válassza ki a helyes állítást! (pénzpiaci közvetítők)
</h1>A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői
díjat a megbízótól és az ügyféltől is elfogadhat.
<h1>168. Kötelezettsége­e a függő közvetítőnek tájékoztatást nyújtania ügyfele
számára arról, melyik gazdasági társaság megbízásából van jelen?
</h1>Igen, minden esetben az ügyfelet írásban tájékoztatni kell a cégnévről,
székhelyről és a felügyeleti hatóságról, stb.
<h1>169. Kötelezettsége­e a független közvetítőnek tájékoztatást nyújtania ügyfele
számára arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat
kizárólag a megbízótól fogadhat el?
</h1>Nem, sőt független közvetítőként kiegészítő közvetítői díjat elfogadhat,
illetve kiszámlázhat ügyfele számára.
<h1>170. A független közvetítő köteles az ügyfele számára a piacon hozzáférhető
legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát
elemezni és átadni (amennyiben csupán kettő fellelhető, akkor azt a kettőt).
Igaz­e az állítás?
</h1>Nem, az állítás ebben a formában helytelen, mivel a független
közvetítőnek valamennyi szolgáltatással meg kell ismertetnie az ügyfelet, ezáltal
tudja csak biztosítani teljes piaci függetlenségét.36
<h1>171. Melyik állítás helytelen a független közvetítőkkel kapcsolatban?
</h1>Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár
és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére
alkalmas.
<h1>172. A függő közvetítőkre vonatkozó állítások közül válassza ki a helytelen
meghatározást!
</h1>A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért az ügyféltől is
jogosult közvetítői díj beszedésére.
<h1>173. Miből adódik össze a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díja?
</h1>A közvetítői díj a szerzési jutalékból és meghatározott esetekben a
szerzési jutalékot kiegészítő fenntartási jutalékból áll.
<h1>174. Tartalmazhat­e az alkusznak fizetendő közvetítői díj fenntartási jutalékot?
</h1>Nem, mert az alkusz nem jogosult közvetítői díjra.
<h1>175. Mely hitelszerződésekre kell alkalmazni a közvetítő díjak megállapításának
következő szabályát? A fenntartási jutalékot a teljes közvetítői díj legalább
70%­ában kell megállapítani, és a teljes futamidő alatt folyamatosan, a
közvetített pénzügyi szolgáltatás ügyfél általi szerződésszerû teljesítésével
arányosan kell kifizetni.
</h1>A gépjármű finanszírozási (személy‐ és kishaszon‐gépjármű hitel‐,
pénzügyi lízing‐ és gépjármű fedezet mellett nyújtott hitel‐) szerződésekre.
<h1>176. Pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási
szerződés esetén mikor válik esedékessé a szerzési jutalék kifizetése?
</h1>Ha a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és az ügyfél között a
szerződés létrejött, érvényes, és a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény
megkezdi a szerződésből eredő, ügyféllel szembeni pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő
pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségeinek teljesítését.
<h1>177. Melyik állítás igaz? (a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a
közvetítő közötti szerződés)
</h1><h1>1.3. A PÉNZPIAC MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK
1.3.1. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK FŐBB FELADATAI, JOGKÖREI
(PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK PÉNZPIACI KÖZVETÍTŐKRE
VONATKOZÓ AJÁNLÁSAI, ÚTMUTATÓI ÉS JOGI ÁLLÁSFOGLALÁSAI)
</h1><h1>178. Célja­e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (Felügyelet) a pénzügyi
piacok megbízható működésének biztosítása és a piaci szereplők (jogos)
érdekeinek védelme?
</h1>Nem, ilyen célokat egyetlen ország felügyeleti hatósága sem fogalmaz
meg.
<h1>179. Válassza ki, hogy melyik megállapítás igaz a Pénzügyi Szervezetek Állami
Felügyeletének jogállására vonatkozóan!
</h1>A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása
alapján kiadott jogszabály írhat elő.
<h1>180. Igaz­e a következő állítás? A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek
megkezdésének, illetve folytatásának előfeltétele ­ többek között ­ a
tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági
felszereltség, helyiség.
</h1>Az állítás hamis.38
<h1>181. Vizsgálja­e a Felügyelet, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységek
megkezdéséhez, illetve folytatásához az adott pénzügyi intézmény
rendelkezik­e a prudens működésnek megfelelő belső szabályzattal?
</h1>Csak abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény eljárásaiban és
rendszereiben valamilyen jogszabálysértést tapasztal.
<h1>182. Végezhet­e pénzügyi intézmény zálogkölcsönzési tevékenységet közvetítő
útján?
</h1>Igen, pénzforgalmi közvetítő igénybevételével.
<h1>183. Igaz­e a következő állítás? Pénzügyi intézmény pénzváltási tevékenységet
közvetítő útján is végezhet.
</h1>Igen, pénzforgalmi közvetítő igénybevételével.
<h1>184. Az alábbiak közül mely függő közvetítő igénybevételéhez szükséges
felügyeleti engedély? (Az engedélyt a közvetítőt igénybe vevő pénzügyi
intézménynek szükséges megkérnie.)
</h1>Ügynök.
<h1>185. Melyik állítás igaz? (kiemelt közvetítői tevékenység)
</h1>A kiemelt közvetítői tevékenység magában foglalja a pénzügyi intézmény
nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés
megkötését is.
<h1>186. Melyik állítás igaz? (ügynöki tevékenység)
</h1>Az ügynöki tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye nem
szükséges.
<h1>187. Jelölje meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (Felügyelet)
kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>A Felügyeletnek saját bevételei is vannak, amely többek között a
felügyeleti bírságokból és felügyeleti díjakból adódik össze.
1.3.2. MAGYAR NEMZETI BANK FŐBB FELADATAI, JOGKÖREI
<h1>188. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó helytelen állítást!
</h1>Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt
feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem
kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével
a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak
kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.
<h1>189. Mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris stratégiájának elsődleges célja?
</h1>Az euro övezethez történő mielőbbi csatlakozás.
<h1>190. Melyek tartoznak a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladataihoz?
</h1>A monetáris politika meghatározása és annak megvalósítása. Bankjegy‐ és
érmekibocsátás. Deviza‐ és aranytartalék képzése, annak kezelése.
<h1>191. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bank más szervekkel való kapcsolatára
vonatkozó helytelen állítást!
</h1>Az MNB‐t a törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány
utasíthatja.
<h1>192. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bank jogi formájára vonatkozó helyes állítást!
</h1>Az MNB jegyzett tőkéje tízmilliárd forint, társasági formája
részvénytársaság.
<h1>193. Minek minősül a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése?
(a pénzpiacot érintő versenyszabályok lényege)
</h1>Tisztességtelen piaci magatartásnak.
<h1>194. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "tisztességtelen piaci
magatartás" lehetséges példáit?
</h1>Pl. a fogyasztó megtévesztése, a fogyasztó választási szabadságának
korlátozása, áru árára és lényeges tulajdonságára tett hamis közlés.
<h1>195. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "fogyasztóvédelem
céljának" lehetséges példáit?
</h1>Pl. a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése esetén
nyilvános felhívás közzététele.
<h1>196. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "versenykorlátozó
megállapodások" lehetséges példáit?
</h1>Pl. a fogyasztó megtévesztése, a fogyasztó választási szabadságának
korlátozása, áru árára és lényeges tulajdonságára tett hamis közlés.
<h1>197. Melyik megállapítás nem igaz a "gazdasági erőfölénnyel való visszaélés"
szabályozására?
</h1>Gazdasági erőfölény megszerzése önmagában is tilos, a szabályozások
célja ennek mihamarabbi megakadályozása, a tisztességes piaci körülmények és a
verseny fenntartása.
<h1>198. Milyen tilalmak körébe tartozik a következő szabály? Tilos üzleti titkot
tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul
mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
</h1>Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma.
<h1>199. Létezik­e ilyen versenyjogi szabály? Tilos valótlan tény állításával vagy
híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével,
úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy
hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.
</h1>Igen.
1.3.4. ADATVÉDELMI BIZTOS HIVATALA, TEVÉKENYSÉGEI (A PÉNZPIACI SZEKTORRA
VONATKOZÓ ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK)
<h1>200. Melyik állítás helytelen az Adatvédelmi Biztos Hivatalával kapcsolatban?
</h1>Az Adatvédelmi Biztos a többi országgyűlési biztossal (ombudsmannal)
egyenlő rangban, független hatáskörrel látja el feladatait.
<h1>201. Melyik állítás helyes az Adatvédelmi Biztos Hivatalával kapcsolatban?
</h1>Az adatvédelmi biztos vizsgálati jogosultsága a magánszektor
adatkezelőire terjed ki.
<h1>202. Az 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról
szól. Döntse el, melyik állítás hamis!
</h1>Az adatnyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak a
törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban
bekövetkezett változásokat tartalmazza.
<h1>203. Az 1995. évi CXIX. törvény (a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját
szolgáló név­ és lakcímadatok kezeléséről) alapján döntse el melyik állítás
igaz az alábbiak közül?
</h1>A tudományos kutatónak, valamint az üzletszerző szervnek a
kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a
megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte.
<h1>204. A minősített adatról szóló 2009. évi CLV.törvény előírásai alapján melyik
szövegrészt kell "minősített adattá" minősíteni?
</h1>Szigorúan titkos.
<h1>205. Melyik állítás igaz?
</h1>A közérdekű adatok megismerésének egyik formája, hogy az állami,
önkormányzati szervek a honlapjukon rendszeresen közzéteszik a legfontosabb
információikat.
<h1>206. Mire szolgál a közadatkereső (közadattár)?
</h1>Arra, hogy a közoktatási intézmények meghatározott adatokat közöljenek.
<h1>207. Mit nevezünk banktitoknak?
</h1>A banktitok a hitelintézetek belső működésével, adataival, forgalmával,
eljárástechnikai módszereivel, ügyfélállományával kapcsolatos belső információ,
amelynek illetéktelen kezekbe kerülése közvetlenül veszélyeztetné a bank
prudenciális működését.43
<h1>208. Mi a különbség a banktitok és az értékpapírtitok fogalma között?
</h1>A banktitok a hitelintézetek ügyfeleivel kapcsolatos tények, információk,
adatok vagy megoldások, míg az értékpapírtitok befektetési vállalkozások
ügyfélcsoportjait érintő tények, információk, adatok vagy megoldások.
<h1>209. Mi a különbség a banktitok és a fizetési titok között?
</h1>A kettő elnevezés ugyanaz, csak az alkotmány szerinti fizetési titok a
hitelintézeti törvényben banktitokként szerepel.
<h1>210. Definiálja az üzleti titok fogalmát!
</h1>Az üzleti titok konkrétan a pénzügyi szolgáltatásokat végző befektetési
vállalkozások és hitelintézetek ügyfélállományával összefüggő tények, információk,
megoldások és adatok, amelyek titokban tartására az intézmények a szükséges
lépéseket megtették.
<h1>211. Az alábbiak közül kivel szemben áll fenn üzleti titoktartási kötelezettség?
</h1>Feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével
szemben.
<h1>212. Az üzleti titok és a banktitok közös szabálya közül válassza ki a helyes
megfogalmazást!
</h1>Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles 60 napon belül értesíteni
az érintett gazdálkodó szervezetet, illetve az ügyben érintett hatósági szervet.
1.3.6. A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS
MEGAKADÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLY
<h1>213. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának melyik egy lehetséges
gyanúja, ténye a pénzügyi szolgáltató szemszögéből?
</h1>Ügyfél által több bankszámla vezetése, ugyanannál a banknál, anélkül,
hogy ez indokolt lenne. Gyakori tranzakciók a számlákon, átvezetések, racionális
indokok nélkül.
<h1>214. Mikor kötelesek a pénzügyi szolgáltatók átvilágítani az ügyfelet az alábbi
példákban?
</h1>Az üzleti kapcsolat létesítésekor nem kötelesek, kizárólag ha a korábban
rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával kapcsolatban kétség merül fel.
<h1>215. Elfogadhat­e pénzügyi intézmény ügyleti megbízást azon ügyfelektől, akikre
nézve a Pénzmosásról szóló törvény szerinti átvilágítási adatok és a tényleges
tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok nem állnak teljes körűen
rendelkezésre?
</h1>Nem.
<h1>216. Melyik eset nem tartozik a szokatlan készpénztranzakcióval elkövetett
pénzmosás kategóriájába?
</h1>Készpénz átváltása valamely ritka pénznemre.
<h1>217. Melyik eset nem a bankszámla felhasználásával elkövetett pénzmosás tipikus
esete?
</h1>Több személytől, cégtől ugyanarra a számlára érkező, rendszeres
kisösszegű átutalások, amelyeket továbbutalnak egy harmadik számlára, amelyik
nincs látható összefüggésben az adott számlával.
<h1>218. Pénzmosás gyanúja esetén milyen módon köteles a hitelintézet bejelentést
tenni?
</h1>A bejelentést elektronikus úton kell megtenni az erre a célra létrehozott
belső banki rendszerben.
1.3.7. ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP
<h1>219. Melyik állítás hamis az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozóan?
</h1>Valamennyi hitelintézet köteles csatlakozni az OBA‐hoz.
<h1>220. Mekkora az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által kiutalható
legmagasabb biztosítási összeg?
</h1>A befagyott betét tőke‐ és kamatösszegét személyenként és
hitelintézetenként összevontan legfeljebb 50.000 euró összeghatárig fizeti ki
kártalanításként.
<h1>221. Milyen kikötés van az Országos Betétbiztosítási Alap által fizetett biztosítási
összegre?
</h1>Jogosultanként maximum hatmillió forint lehet a biztosítási összeg.
<h1>222. Milyen betét minősül befagyott betétnek?
</h1>Amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a
szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 30 munkanapon belül a
kifizetést teljesíteni.
<h1>223. Milyen időkorlátok között végzi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a
kártalanítások kifizetését?
</h1>A betétek befagyását, a hitelintézet működési engedélyének
visszavonását, vagy a felszámolás közzétételét követően (a három közül legkorábbit
figyelembe véve) 20 munkanapon belül fejezi be. Az előbbi időtartam egyszer
hosszabbítható az Alap kérésére, a Felügyelet engedélyével, 10 munkanappal.
<h1>224. Jelölje meg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) forrásait!
</h1>Az OBA a központi költségvetés önálló fejezete, annak forrása az éves
költségvetés részeként kerül meghatározásra.
<h1>225. Válassza ki az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó helyes
állítást!
</h1>Az elmúlt években a betétbiztosítás összeghatára ‐ részben az európai
uniós tendenciákkal összhangban ‐ csökkent.
<h1>226. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) előírásai szerint, a betétbiztosítással
védett követelés elévülésével kapcsolatban melyik állítás helytelen?
</h1>A letéti jegy a beváltásra előírt határidő lejártát követő öt év alatt évül el, a
kötvényen alapuló követelés 10 év alatt évül el.47
<h1>227. Melyik állítás helytelen a betétbiztosítási ombudsman intézményével
kapcsolatban?
</h1>A betétbiztosítási ombudsman az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA)
keretén belül, az OBA munkatársai által működtetett, technikai ombusman.
<h1>228. Mi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) funkciója?
</h1>Az esetleges fizetésképtelen hitelintézetek betéteinek befagyása esetén
kártalanítást fizessen a betétesek számára, hitelintézetenként, a törvényben
meghatározott kereten belül.
<h1>229. Mi a békéltető testület feladata?
</h1>A békéltető testület feladata, hogy az állam és a magánszemélyek,
vállalkozások közötti esetleges jogvitákat (pl. kárpótlási jegyekkel kapcsolatos
jogviták) bíróságon kívüli eljárás keretében, soron kívül rendezze.
<h1>230. Melyik állítás nem igaz a békéltető testületre vonatkozóan?
</h1>A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák
mellett működő független testület.
<h1>231. Válassza ki a békéltető testületre vonatkozó helyes megállapítást!
</h1>A békéltető testület illetékességi területe a működtető kamara
illetékességi területéhez igazodik.
<h1>232. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helyes állítást!
</h1>Célja a fogyasztó és a gazdálkodó szerv közötti fogyasztói jogviták békés
lefolytatása bíróságon kívüli eljárás keretében.
<h1>233. Az alábbiak közül melyik tartozik a békéltető testület hatáskörébe?
</h1>Az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a
termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági
eljáráson kívüli rendezése.
<h1>234. Melyik állítás helyes az alábbiak közül a békéltető testületre vonatkozó
előírások alapján?
</h1>A békéltető testület az azonos területen működő kereskedelmi és
iparkamra és agrárkamara mellett független testület, mind irányítási, mind jogi
szempontból.
<h1>235. A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével,
biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával,
valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói
jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Igaz­e az állítás?
</h1>Igen, az állítás helyes.
<h1>236. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helytelen
állítást!
</h1>A békéltető testület tagjai tevékenységüket jogszabályban meghatározott
díjazás ellenében végzik.
<h1>237. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helytelen
állítást!
</h1>A békéltető testületi tagok olyan jogvitákban is részt vehetnek, ahol
legalább az egyik érintett fél a testület tagjának hozzátartozója. Pártatlanságát a
többi tagnak kell felügyelni.
<h1>238. Helyes­e az alábbi állítás? A békéltető testület eljárása zárt, nyilvánosság az
eljárás során kizárva.
</h1>Nem, az állítás helytelen, a békéltető testület eljárása nyilvános, azonban
bármelyik fél kérheti a nyilvánosság kizárását.
1.3.9. FOGYASZTÓVÉDELEM, AZ ESETLEGES JOGSÉRELEM ORVOSLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
<h1>239. Válassza ki az 1997. évi fogyasztóvédelemről szóló CLV. törvénnyel
kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>Terméknek minősül minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog ‐
ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt is.
<h1>240. Jelölje meg a fogyasztási kölcsönnel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>A fogyasztási kölcsön lehet például személyi hitel és áruhitel.
<h1>241. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak
ismeretében!
</h1>A fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelmére
vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni, amennyiben a termék
forgalmazója egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy a termék régiség, vagy azt
meg kell javítani első használat előtt.
<h1>242. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak
ismeretében!
</h1>Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a
vállalkozás köteles a fogyasztó által kiválasztott árat/díjat felszámítani.
<h1>243. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak
ismeretében!
</h1>Import áruk esetében, az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatót csak
abban az esetben kell magyar nyelvre lefordítani, amennyiben az idegen nyelv nem
az európai unió hivatalos nyelve, az angol.
<h1>244. Melyik állítás helyes a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásainak
ismeretében?
</h1>Az ügyfélszolgálat a panasz elutasítását szóban köteles elmondani a
fogyasztónak, aki kérelmére írásos példányt is készítenek.
<h1>245. Jelölje meg a helyes állítást!
</h1>A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult minta/ellenminta vételére a termék
összetételének vizsgálata céljából. Jegyzőkönyv felvétele kötelező.
<h1>246. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során megállapította
fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését. Válassza ki a helytelen állítást!
</h1>Elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru
forgalomból való kivonását.
<h1>247. Jelölje meg a fogyasztóvédelmi eljárásra vonatkozó helytelen állítást!
</h1>Próbavásárláskor az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás
befejezésekor igazolja az ellenőr, valamint a forgalmazó képviseletében eljáró
személy visszatéríti a vételárat.
<h1>248. Válassza ki a fogyasztó érdek­ és jogsérelem orvoslásának lehetséges peren
kívüli változatait!
</h1>Ügyfélszolgálat, és a békéltető testület eljárása.
<h1>2. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
</h1><h1>2.1. JOGI KÖTELMEK
2.1.1. KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT SZERZŐDÉSEK
</h1><h1>249. Melyik állítás igaz? Közjegyzői okiratnak minősül
</h1>a teljes bizonyító erejű magánokirat.
<h1>250. Mi minősül közokiratnak?
</h1>a közjegyző által a törvényben meghatározott alakszerűségek
megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles
másolata.
<h1>251. Melyik állítás igaz? A közjegyző azért felel, hogy
</h1>a közjegyzői okirat a közjegyző hivatalában készült.
<h1>252. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratban
</h1>a határidőt és a pénzkötelezettség összegét számmal és betűvel, az okirat
keltét számmal ki kell írni.
<h1>253. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratban törölni, átírni vagy a sorok közé
írni
</h1>csak úgy szabad , ha a felek ehhez hozzájárultak.
<h1>254. Melyik álltás igaz? A közjegyzői okirat
</h1>eredeti példányát a felek megállapodása szerinti személy őrzi, a
közjegyzőnél másolati példány marad.
<h1>255. Melyik állítás igaz? Ha a közjegyzői okirat több lapból áll,
</h1>az okirat minden egyed lapján fel kell tüntetni azt, hogy az okirat hány
lapból áll.
<h1>256. Melyik állítás igaz? A közjegyző által őrzött eredeti közjegyzői okirat
</h1>a felek együttes írásbeli kérelmére a kérelemben megjelölt személy
számára adható ki.
<h1>257. Melyik állítás igaz? A közjegyző a közjegyzői okiratot
</h1>aláírja (közjegyzői minőségét nem szükséges feltüntetnie, illetve az
okiratot bélyegzővel nem szükséges ellátnia).
<h1>258. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző
kötelessége, hogy
</h1>a közjegyzői okiratot a felek kérésére felolvassa.
<h1>259. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző
kötelessége, hogy
</h1>a fél nyilatkozatának lényeges elemeit írásba foglalja.
<h1>260. Melyik álltás igaz? Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri,
</h1>személyi adatairól a felet nyilatkoztatja, kétség esetén
személyazonosságának igazolására szólítja fel.
<h1>261. Melyik állítás igaz? A közjegyző a közokirat elkészítésében a közreműködést
</h1>megtagadhatja, ha a fél a személyazonosság megállapításához nem
szolgáltatott adatot, kivéve, ha két tanú a személyazonosságot igazolja.54
<h1>262. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítéséhez két ügyleti tanú
közreműködése szükséges,
</h1>ha az ügyleti okirat 10 millió Ft‐ot meghaladó kötelezettségvállalásról
szól.
<h1>263. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítéséhez két ügyleti tanú
közreműködése szükséges,
</h1>ha a fél személyazonosságát fényképpel ellátott hivatalos igazolvánnyal
igazolni nem tudja.
<h1>264. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat készítésénél
</h1>a felet meghatalmazott nem képviselheti.
<h1>265. Melyik állítás igaz? A közjegyző aláírás vagy kézjegy valódiságát akkor
tanúsíthatja,
</h1>ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá vagy az okiraton lévő aláírását
a közjegyző előtt sajátjának ismeri el.
<h1>266. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratról
</h1>bárki számára kiadható hiteles kiadmány, aki igazolni tudja, hogy az
okirat tartalmának megismerése érdekében áll.55
2.1.2. EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉG‐VÁLLALÁSI/ TARTOZÁSELISMERŐ OKIRAT
<h1>267. Melyik állítás igaz? Az egyoldalú közjegyzői okirat
</h1>a bíróság ítéletét követően válik végrehajthatóvá.
<h1>268. Melyik állítás az igaz? Hitelügyleteknél, az egyoldalú közjegyzői okiratban
</h1>az ügyfél nyilatkozik előszerződés‐kötési szándékáról.
<h1>269. Minek minősül az a hitelezés kapcsán tett kötelezettségvállaló nyilatkozat,
amelyet az ügyfél a közjegyző előtt tesz?
</h1>Kötelezettségvállalás közérdekű célra.
<h1>270. Melyik állítás az igaz? Az egyoldalú közjegyzői okiratban
</h1>az ügyfél a második szerződő fél (bank) előtt tartozáselismerő
nyilatkozatot tesz.
<h1>271. Melyik állítás az igaz? Az olyan egyoldalú közjegyzői okirat előkészítésének
költségeit, amelyben az ügyfél a bank javára kötelezettségvállaló,
tartozáselismerő nyilatkozatot tesz,
</h1>általában a bank és az ügyfél egyenlő arányban viseli.
<h1>272. Mi történik, ha az ügyfél egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bank
felé?
</h1>Ezt követően a bank a követelést bírósági úton nem érvényesítheti.
2.1.3. KÉTOLDALÚ KÖZJEGYZŐI OKIRAT
<h1>273. Minek minősül azaz okirat, amely a bank és az ügyfél között közjegyző előtt
került megkötésre?
</h1>Tartozás elismerő nyilatkozatnak.
<h1>274. Melyik állítás az igaz? A bank és az ügyfél között közjegyző előtt megkötésre
került szerződés
</h1>a választott bíróság döntésével egyenértékű.
<h1>275. Melyik állítás az igaz? Kétoldalú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés
esetén
</h1>csak az ügyfél minősül szerződő félnek.
<h1>276. Melyik állítás az igaz? A kölcsönszerződés kétoldalú közjegyzői okiratba
foglalása esetén
</h1>a követelés bírósági eljárás nélkül végrehajthatóvá válik.
<h1>277. Melyik állítás az igaz? Ha az ügyfél és a bank szerződését kétoldalú közjegyzői
okiratba foglalják,
</h1>az ezzel kapcsolatos díj általában fele‐fele arányban megoszlik a bank és
az ügyfél között.
<h1>278. Melyik állítás az igaz? Kizárólag kétoldalú közjegyzői okiratba lehet foglalni a
szerződést, ha
</h1>ha a banki hitelszerződésnek több szereplője is van ‐ pl. haszonélvező,
özvegyi jog jogosultja.
<h1>279. Melyik állítás az igaz? A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező
bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója
</h1>szerződést kötött.
<h1>280. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratot
</h1>az okiratból kitűnik, hogy a kiállító azt maga gépelte majd aláírta.
<h1>281. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha
</h1>a nem kiállító által írt okirat esetén két tanú aláírása szerepel az okiraton.
<h1>282. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha
</h1>a nem kiállító által írt okirat esetén két tanú megnevezése és lakcíme
szerepel az okiraton.
<h1>283. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha
</h1>a kiállító aláírását a másik szerződő fél hitelesíti.
<h1>284. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha
</h1>az ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az
okirat megszerkesztésére megbízást kapott.
<h1>285. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha
</h1>az ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a
kiállító a nem általa írt okiraton az aláírását előtte saját kezű aláírásával ismerte el.
<h1>286. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha
</h1>a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot két
munkavállaló aláírta.
<h1>287. Melyik állítás igaz? Ha az okirat kiállítója nem érti az okirat nyelvét, teljes
bizonyító ereje akkor van az okiratnak, ha
</h1>az okiratból kitűnik, hogy a tanúk egyike vagy a hitelesítő az okirat
nyelvét ismeri.
<h1>288. Melyik állítás igaz? Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, teljes bizonyító
ereje akkor van az okiratnak, ha
</h1>abból kitűnik, hogy a tanúk, illetve a hitelesítő személy tud olvasni.
<h1>289. Melyik állítás igaz? A magánokirat valódiságát
</h1>csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél azt kétségbe vonja vagy a
valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek tartja.
<h1>290. Melyik állítás igaz? A külföldön kiállított magánokiratra
</h1>a magyar jog szabályait alkalmazni kell azzal, hogy a kiállítási hely joga
szerinti fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a magyar szabályoknak nem
felel meg.
<h1>291. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba az alábbiak bejegyzése
kérhető:
</h1>ingatlan‐tulajdonoshoz kapcsolódó jog keletkezése módosulása.
<h1>292. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartás adatait érintő olyan
eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző
által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál,
</h1>a jogi képviselő bírósági titkár is lehet.
<h1>293. Melyik állítás az igaz? Az ingatlan ­ nyilvántartásba történő bejegyzést
</h1>kizárólag az kérheti, aki ezáltal jogosulttá válik.
<h1>294. Melyik állítás az igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba való bejegyzés iránti
kérelemhez
</h1><h1>295. Melyik álltás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezhető jog
</h1>a perfeljegyzés.
<h1>296. Melyik álltás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezhető jog
</h1>a csődeljárás indítása a tulajdonos ellen.
<h1>297. Melyik állítás az igaz? Belföldön kiállított magánokirat az ingatlannyilvántartásba bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha
</h1>az okiratot közjegyző készítette, vagy ügyvéd vagy jogtanácsos
ellenjegyzéssel látta el.
<h1>298. Melyik állítás igaz? Jelzálogjog alapítására, módosítására, megszűnésére
vonatkozó bejegyzés az ingatlan­nyilvántartásba olyan magánokirat alapján is
teljesíthető,
</h1>amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet ügyintézője kézjegyével ellátott.
<h1>299. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló
okiratot
</h1>meghatalmazotti eljárás esetén közokiratba kell foglalni.
<h1>300. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartási eljárás során a kérelemre
induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául
közjegyző által ellenjegyzett magánokirat szolgál,
</h1>a jogi képviselet nem kötelező.
<h1>301. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba feljegyezhető tény
</h1>az elővásárlási jog.
2.1.6. EGYEDI AZONOSÍTÁSRA KÉTSÉGET KIZÁRÓAN ALKALMAS INGÓ DOLOGRA
BEJEGYZETT ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSE
<h1>302. Melyik állítás az igaz? Jelzálogjogot
</h1>csak ingatlanon lehet alapítani.60
<h1>303. Melyik állítás az igaz? Ingó dolgot terhelő jelzálog alapításához a
zálogszerződést
</h1>teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
<h1>304. Melyik állítás igaz? Az ingóságot terhelő jelzálogjogot
</h1>be kell jegyezni a Pest Központi Kerületi Bíróság által vezetett zálogjogi
nyilvántartásba.
<h1>305. Melyik állítás igaz? A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell
tüntetni
</h1>jövőbeni követelések esetén a biztosítani kívánt legkisebb összeget.
2.1.7. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
<h1>306. Melyik állítás igaz? Adásvételi szerződés tárgya lehet
</h1>bármely ingó dolog.
<h1>307. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles
</h1>a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, azonban nem köteles a dolgot a
vevő birtokába bocsátani.
<h1>308. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés alapján a vevő köteles
</h1>a vételárat megfizetni.
<h1>309. Melyik állítás igaz? Ingatlan adásvételének érvényességéhez
</h1>a szerződés közokiratba foglalása szükséges.
<h1>310. Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén a szerződéskötési költségek, a
tulajdonátruházási illeték, a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba való
bejegyzésének költségei
</h1>az eladót terhelik.
<h1>311. Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén az átadással és az
ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos
költségek
</h1>az eladót terhelik.
<h1>312. Melyik állítás igaz? Az ingatlan adásvétele esetén az ingatlan tulajdonjogát a
vevő akkor szerzi meg,
</h1>ha a szerződés érvényes , és az ingatlant birtokba vette.
<h1>313. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén a vételár teljes
kiegyenlítéséig
</h1>az eladó a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg.
<h1>314. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén kikötött tulajdonjogfenntartás hatálya idején a vevő a dolgot
</h1>csak az eladó előzetes engedélyével idegenítheti el.
<h1>315. Melyik állítás igaz? Az ingatlan adásvétele esetén, ha a vevő tulajdonjogának
bejegyzése előtt birtokba lép, ennek napjától
</h1>jogosult a dolog tulajdonjogával felhagyni.
<h1>316. Melyik állítás igaz? Az eladó köteles
</h1>a vevő kívánságára a dolgot szakértővel megvizsgáltatni.
<h1>317. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos vételi jogot enged,
</h1>a jogosult 10 év szakadatlan birtoklás után megszerzi a dolog
tulajdonjogát.
<h1>318. Melyik állítás igaz? Vételi jog
</h1>legfeljebb 6 hónapra köthető ki.62
<h1>319. Melyik állítás igaz? A vételi jog ­ amennyiben határozatlan időre kötötték ki­,
</h1>3 év elteltével megszűnik.
<h1>320. Melyik állítás igaz? A vételi jogra vonatkozó megállapodás
</h1>érvényesen írásban köthető meg.
<h1>321. Melyik állítás igaz? A vételi jogra vonatkozó megállapodásnak
</h1>elegendő a dolog megjelölését tartalmaznia.
<h1>322. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli
megállapodással elővásárlási jogot enged,
</h1>a dolgot kizárólag az elővásárlási jog jogosultjának adhatja el.
<h1>323. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos elővásárlási jogot enged meghatározott
dologra; és a tulajdonos a jogosultnak ajánlatot tesz, de a jogosult az ajánlatra
nem tesz nyilatkozatot,
</h1>a tulajdonos az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek
mellett adhatja el a dolgot.
<h1>324. Melyik állítás igaz? Szerződést kötni
</h1>csak személyesen lehet.
<h1>325. Melyik állítás igaz? A képviselő eljárásával
</h1>a képviselő válik jogosulttá, illetőleg kötelezetté.
<h1>326. Melyik állítás igaz? Cselekvőképes személyt
</h1>cselekvőképtelen személy is képviselhet.63
<h1>327. Melyik állítás igaz? A szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi
személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségében dolgozó
alkalmazottat az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál
</h1>a meghatalmazása felmutatása után a jogi személy képviselőjének kell
tekinteni.
<h1>328. Melyik állítás igaz? A képviseleti jogot, ha az nem törvényen, hatósági
rendelkezésen vagy az alapszabályon alapul,
</h1>ráutaló magatartással lehet hitelesíteni.
<h1>329. Melyik állítás igaz? Meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek,
</h1>amilyenben a felek megállapodnak.
<h1>330. Melyik állítás az igaz? Az általános meghatalmazás
</h1>akár szóban, akár írásban érvényes.
<h1>331. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás ­ eltérő rendelkezés hiányában ­
</h1>egy adott jogügyletre érvényes.
<h1>332. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazást
</h1>30 napos felmondási idővel lehet visszavonni.
<h1>333. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás megszűnik
</h1>a meghatalmazott halálával (kizárólagos okként).
<h1>334. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás­visszavonás jóhiszemű harmadik
személy irányában akkor hatályos,
</h1>ha a meghatalmazó a meghatalmazottal a visszavonást közölte.
<h1>335. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás visszavonásának jogáról
</h1><h1>2.2. SZERZŐDÉS‐MÓDOSÍTÁS
2.2.1. ELŐ‐ ÉS VÉGTÖRLESZTÉS
</h1><h1>336. Előtörleszthető­e a fogyasztási kölcsön?
</h1>Igen, fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél – a szerződés megszüntetése
érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés)
jogával.
<h1>337. Melyik állítás igaz? Fogyasztási kölcsön esetében, amennyiben az adós
előtörleszt,
</h1>a még hátralévő tőketartozást és a lejáratig még esedékes kamatokat meg
kell fizetnie.
<h1>338. Mi az előtörlesztési díj?
</h1>A teljes kölcsönösszeg előtörlesztése esetén a hitelezőnek a
szerződéskötés napján hatályos hirdetményében meghatározott díj.
<h1>339. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott hitelek esetében törvényi előírás,
hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően az
előtörlesztés feltételeiről, illetve adott esetben az előtörlesztés költségeiről
</h1>az ügyfél erre irányuló kérdése esetén tájékoztatást kell adnia.
<h1>340. Igaz­e a következő állítás? A lakástakarék­pénztárral kötött lakáselőtakarékossági szerződés alapján igénybevett lakáskölcsön törlesztése
során az előtakarékoskodó a szerződés módosítása nélkül bármikor jogosult
rendkívüli, a szerződésben meghatározott törlesztő részletnél magasabb
összegű törlesztés teljesítésére.
</h1>Nem.
<h1>341. Terhelhet­e rendkívüli díjat a lakástakarék­pénztár abban az esetben, ha az
adós a lakás­előtakarékossági szerződés alapján igénybevett lakáskölcsönnél
magasabb törlesztőrészletet fizet?
</h1>Igen.
<h1>342. Előtörleszthető­e a lakossági jelzáloghitel?
</h1>Igen, lakossági jelzáloghitel esetében az ügyfél, amennyiben a hitelnyújtó
ezt a hitelszerződésben nem tiltotta meg, élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés
(törlesztés) jogával.
<h1>343. Igaz­e a következő állítás? Lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén a
hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkezett költségeinek
megtérítésére.
</h1>Nem, az előtörlesztés minden esetben ingyenes, a hitelező nem számíthat
fel külön előtörlesztési díjat.
<h1>344. Mekkora az előtörlesztési díj maximális mértéke lakossági jelzáloghitel
előtörlesztése esetén (ide nem értve a jelzáloglevéllel finanszírozott
kölcsönszerződést)?
</h1>Az előtörlesztett összeg 2 százaléka, de legfeljebb húszezer forint.
<h1>345. Mekkora az előtörlesztési díj maximális mértéke a jelzáloglevéllel
finanszírozott lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén?
</h1>Az előtörlesztett összeg 2,5 százaléka, de legfeljebb huszonötezer forint.66
<h1>346. A 2010. március 1­jét követően megkötött lakossági jelzáloghitel
előtörlesztése esetén milyen esetben nem illeti meg a hitelezőt a
költségtérítés?
</h1>Abban az esetben, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött
biztosítási szerződés alapján történt.
<h1>347. Megilleti­e a hitelezőt a következő, 2010. március 1­jét követően megkötött
lakossági jelzáloghitel teljes előtörlesztése esetén költségtérítés? Az adós
fennálló tartozása tízmillió forint, és a megelőző tizenkét hónap alatt
előtörlesztést nem teljesített.
</h1>Fő szabály szerint igen (tekintettel arra, hogy az adós fennálló tartozása
meghaladja az egymillió forintot).
<h1>348. Megilleti­e a hitelezőt a következő, 2010. március 1­jét követően megkötött
lakossági jelzáloghitel teljes előtörlesztése esetén költségtérítés? Az adós
fennálló tartozása egymillió forint, és a megelőző tizenkét hónap alatt már
teljesített előtörlesztést.
</h1>Igen, mert az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelezőnek
egyébként csökkentenie kell a hiteldíjat. Az előtörlesztési díj mértéke legalább 2%.
<h1>349. Igaz­e a következő állítás? A futamidő meghosszabbítása esetén a
törlesztőrészlet ezzel arányosan csökken.
</h1>Igen, mert az adósnak lassabb ütemben kell a tartozását törlesztenie.
<h1>350. Mit jelent a hitel prolongálása?
</h1>A késedelmessé vált (problémás) hitel lejáratának bármilyen okból
történő módosítását.
<h1>351. Az adós hiteltörlesztési képességének romlása esetén milyen elsődleges célt
szolgál a hitel prolongálása?
</h1>Annak megelőzését, hogy a hitelszerződésből eredő követelés lejárttá
váljon.
<h1>352. Az alábbiakban megjelöltek közül mely jellemző ok miatt válhat szükségessé
egy forgóeszközhitel prolongálása?
</h1>Az adós vállalkozás által indított beruházás késik, határidőre történő
átadása kérdésessé vált.
<h1>353. Melyik az az alábbiakban megjelölt ok (kockázati tényező), amely nem a hitel
prolongálásához, hanem sokkal inkább a hitel felmondásához vezet?
</h1>Az adós hitelképtelenné válása.
<h1>354. Melyik állítás igaz? A hitel prolongálása a hitelnyújtó számára az eredetihez
képest
</h1>kisebb megtérülést valószínűsít.
<h1>355. A futamidő hosszabbítása miatt a hitelszerződés egyes feltételeinek
változtatására új szerződés, vagy szerződésmódosítás formájában kerülhet
sor?
</h1>Kizárólag új szerződés formájában.
<h1>356. Hogyan történik a folyószámla­hitelkeret rendelkezésre tartásának
meghosszabbítása?
</h1>A hitelező felmondja a problémássá vált folyószámla‐hitelkeret
szerződést, és szigorúbb feltételekkel újabb szerződést köt.
<h1>357. Kezdeményezhető­e futamidő­módosítás az adós fizetési nehézségének
kezelése céljából?
</h1>Igen, így például a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények
vállalják, hogy kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló
módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a
törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak.
<h1>358. Melyik állítás hamis? Lakáshiteleknél, hiteltörlesztési nehézségek esetén
áthidaló megoldást jelent
</h1>a hitel törlesztésének időszakos szüneteltetése.
<h1>359. Szükségessé teheti­e hitel lejáratának módosítását a szerződésben foglalt
finanszírozási cél megváltozása?
</h1>Indokolt esetben igen.
2.2.3. RENDELKEZÉSRE TARTÁSI IDŐ HOSSZABBODÁSA
<h1>360. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási
idő meghosszabbítására, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre
tartás időtartartama alatt nem teljesült, és az adós részben már lehívta a
hitelkeret?
</h1>Nincs erre lehetőség. A rendelkezésre tartási időszak lezárult, és ezt
követően a szerződésben megjelölt feltételek szerinti visszafizetéssel az adósnak
tartozása áll fenn a lehívott összeg és járulékai erejéig.
<h1>361. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási
idő meghosszabbítására, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre
tartás időtartartama alatt nem teljesült, és a hitelkeretből folyósítás még nem
történt?
</h1>Az adós kezdeményezésére a rendelkezésre tartási idő meghosszabbodik.
<h1>362. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi történik, ha a szerződésben
megjelölt hitelcél teljesült, de az adós a hitelkeret teljes egészében nem, csak
részben hívta le?
</h1>A hitelkeret le nem hívása miatt a hitelező azonnali hatállyal felmondja a
hitelszerződést.
<h1>363. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási
idő meghosszabbítására, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt
ismertté válik, hogy a kölcsönnek a szerződésben megjelölt célra fordítása
lehetetlen, és a hitelkeretből folyósítás még nem történt?
</h1>A rendelkezésre tartási időszak lezárul, és ‐ tekintettel arra, hogy
hitellehívás nem történt ‐ a hitelszerződés megszűnik.
<h1>364. Létezik­e valamilyen időkorlát a hitelkeret (meghosszabbított) rendelkezésre
tartására?
</h1>Igen, nem lehet hosszabb, mint a törlesztési periódus.
<h1>365. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a meghosszabbított
rendelkezésre tartás időtartartama alatt az adós hitelképtelenné válik?
</h1>A hitelintézetnek ‐ a hitelszerződés szerinti kötelezettségvállalása okán ‐
újabb adósminősítést kell elvégeznie, és ennek eredményétől függően pótfedezetet
kell bekérnie.
<h1>366. Beruházási hitel esetében az alábbiak közül milyen ok miatt hosszabbodhat a
rendelkezésre tartási idő?
</h1>A beruházás a tervezetthez képest késik, és az adós kérelmét a
rendelkezésre tartási idő hosszabbítására a hitelező jóváhagyja.
<h1>367. Projekthitel (projektfinanszírozás) esetében az alábbiak közül milyen ok
miatt hosszabbodhat a rendelkezésre tartási idő?
</h1>A kivitelező cég ellen környezeti károkozás miatt hatósági eljárás indul.
<h1>368. A rendelkezésre tartási idő hosszabbodása automatikusan meghosszabbítja­e
a hitel futamidejét?
</h1>Nem.
<h1>369. A rendelkezésre tartási idő hosszabbodásával arányosan nő­e a
rendelkezésre tartás díja?
</h1>Nem, mert a rendelkezésre tartás díja szinte kivétel nélkül 0%.
<h1>370. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a szerződésben
megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartamának vége előtt teljesül,
és az adós teljes egészében lehívja a hitelkeret?
</h1>Az adós köteles kezdeményezni a hitelszerződés módosítását a lerövidült
rendelkezésre tartási időszak miatt.
<h1>371. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a szerződésben
megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartamának vége előtt teljesül,
de az adós a hitelkeretet teljes egészében nem hívja le?
</h1>A rendelkezésre tartási időszak hátralévő részében az adós jogosult a
hitelkeret fennmaradó részének lehívására.
<h1>372. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás
időtartartama alatt ismertté válik, hogy a kölcsönnek a szerződésben
megjelölt célra fordítása lehetetlen?
</h1>Az adósnak egy újabb, megvalósítható hitelcélt kell megjelölnie.
<h1>373. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás
időtartartama alatt ismertté válik, hogy az adós a részben már lehívott
hitelkeretet a szerződésben megjelölt céltól eltérően használta fel?
</h1>A hitelkeret fennmaradó részének a folyósítását a hitelintézet
megtagadhatja, illetve a már lehívott kölcsön visszafizetését azonnal esedékessé
teheti (azonnali felmondási ok).
<h1>374. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás
időtartartama alatt ismertté válik, hogy az adós a hitelintézetet a kölcsön
összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok
eltitkolásával vagy más módon megtévesztette (amennyiben ez a kölcsön
összegének a megállapítását befolyásolta)?
</h1>A kölcsön folyósítását a hitelintézet megtagadhatja (azonnali felmondási
ok).
<h1>375. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás
időtartartama alatt az adós hitelképtelenné válik?
</h1>A hitelintézetnek ‐ a hitelszerződés szerinti kötelezettségvállalása okán ‐
újabb adósminősítést kell elvégeznie, és ennek eredményétől függően pótfedezetet
kell bekérnie.
<h1>376. Beruházási hitel esetében az alábbiak közül milyen ok miatt rövidülhet a
rendelkezésre tartási idő (a kölcsönösszeg jogszerű lehívásával egyidejűleg)?
</h1>A beruházás a tervezettnél hamarabb elkészül.
<h1>377. Projekthitel (projektfinanszírozás) esetében az alábbiak közül milyen ok
miatt rövidülhet a rendelkezésre tartási idő (a kölcsönösszeg jogszerű
lehívásával egyidejűleg)?
</h1>A kivitelező cég ellen környezeti károkozás miatt hatósági eljárás indul.
<h1>378. Keret jellegű devizaalapú hitelszerződés esetében, a hitelező egyoldalúan
lerövidítheti­e a rendelkezésre tartási időszakot arra hivatkozva, hogy a
devizaárfolyam változása jelentősen megnövelte az árfolyamkockázati
kitettséget?
</h1>Nem.
<h1>379. A rendelkezésre tartási idő rövidülésével arányosan csökken­e a
rendelkezésre tartás díja?
</h1>Nem, mert az említett díjat a hitelintézet rendszerint a hitelösszeg %‐ában
határozza meg.
2.2.5. DEVIZANEMVÁLTÁS
<h1>380. Devizanem­váltás esetén (a gyakorlat szerint) kit terhel a konverzió költsége?
</h1>Megosztottan a hitelezőt és az adóst.
<h1>381. A lakossági ügyfeleket érintheti­e a devizaárfolyam­kockázat (és a
devizaárfolyam­kitettségből következően előfordulhat­e devizanem­váltás)?
</h1>Igen, például a deviza alapú hiteleik miatt.
<h1>382. Elkerülhető­e lakossági devizaalapú hitelnél ­ tartós és jelentős kedvezőtlen
árfolyamelmozdulás esetén is ­ a devizanem­váltás?
</h1>Előbb‐utóbb elkerülhetetlenné válik a devizanem‐váltás.
<h1>383. Indokolt lehet­e devizanem­váltás az annuitásos törlesztésű devizaalapú
lakáshitelek esetében?
</h1>Nem, hiszen a devizaalapú hitel ‐ jellemzően havi gyakoriságú, devizában
meghatározott ‐ törlesztőrészletei az annuitás számítás módszerét alkalmazva
egyenlő összegűek.
<h1>384. Devizaalapú lakáshiteleknél, a szerződés devizanemének megváltoztatása
(ilyen tartalmú szerződésmódosítás) esetén létezik­e közvetlen átváltási
lehetőség a két külföldi devizanem között?
</h1>Igen, minden esetben.
<h1>385. Melyik állítás igaz? Devizaalapú lakossági hiteleknél, a szerződés
devizanemének megváltoztatása (ilyen tartalmú szerződésmódosítás) esetén
</h1>a hitelintézet kettős (forinton keresztüli) átváltást hajt végre,
devizaeladási árfolyamon.
<h1>386. Az alábbiak közül mely esetben célszerű egy vállalkozásnak forgóeszközfinanszírozási céllal devizahitelt felvennie?
</h1>Ha lejáratkor eldöntheti, hogy a hitelt milyen devizanemben kéri
megújítani.
<h1>387. Kiküszöböli­e az árfolyamkockázatot a többdevizás hitelkeret?
</h1>Igen, teljes mértékben, tekintettel arra, hogy a hitel összege ‐ a megadott
devizanemek közül választva ‐ több devizanemben lehívható.
<h1>388. Az alábbiak közül mely esetben célszerű egy vállalkozásnak beruházásfinanszírozási céllal devizahitelt felvennie?
</h1>Ha a beruházást EGT‐tagállamban aktiválja.
<h1>389. Szükséges­e a hitelszerződéseket módosítani abban az esetben, ha a
vállalkozás a könyvvezetésében áttér egy másik devizanemre?
</h1>Nem.
<h1>390. Beleszámít­e a lakossági hitelek THM­jébe a devizanemváltás költsége?
</h1>Igen, minden esetben.
<h1>391. Ha egy adott ország törvényes fizetőeszköze megváltozik, mi történik a
korábbi devizanemben szerződött hitelekkel?
</h1>A hitelszerződés továbbra is a korábbi devizanem szerinti összegre szól,
azonban a hitel nyilvántartása és törlesztése már az új pénznemben történik.
<h1>392. Mi a fedezetkiengedés általános szabálya?
</h1>Amennyiben az adós jövedelmi helyzete ezt indokolja, a kiegészítő
ingatlan kiengedhető a fedezeti körből.
<h1>393. Melyik állítás igaz? Önmagában a fedezet kiengedés
</h1>pénzügyi kihatással járó szerződésmódosításnak minősül.
<h1>394. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben nem eredményezi a
hitelező kockázatának növekedését a fedezet kiengedése?
</h1>Ha a lakáshitel mögött két, az adós tulajdonában lévő ingatlanra alapított
jelzálogjog fedezete áll; és az adós egy újabb nagyösszegű (jelzálogjoggal fedezett)
hitelt szeretne felvenni, amelyhez kéri az egyik ingatlanfedezet kiengedését.
<h1>395. Beruházási hiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben nem
eredményezi a hitelező kockázatának növekedését az ingatlanfedezet
kiengedése?
</h1>Ha egyértelmű, hogy a kölcsönnek a szerződésben megjelölt beruházási
célra történő fordítása lehetetlen.
<h1>396. Indokolt­e a hitelező részéről a fedezet kiengedése akkor, ha a rendelkezésre
tartott hitelkeretet az ügyfél eddig még nem hívta le, és a rendelkezésre
tartási idő nagyobbrészt már eltelt?
</h1>Igen, minden további nélkül.
<h1>397. Indokolt­e a hitelező részéről a fedezet kiengedése akkor, ha az adós
előtörleszt?
</h1>Igen, mert a hitelt más biztosítékok is fedezhetik.
<h1>398. Melyik állítás igaz? Állami kamattámogatású hitelek esetén a fedezeti
ingatlan, mint hitelcél szerinti ingatlan kötelemből való kiengedésére abban
az esetben van lehetőség, ha
</h1>a hitelnyújtó elidegenítési és terhelési tilalma az illetékes földhivatal által
igazoltan bejegyzésre került.
<h1>399. Mi a fedezetcsere általános szabálya?
</h1>Az adós a hitelügylet biztosítékául kikötött ingatlanfedezet helyett egy
másik megfelelő (a jelenlegi ingatlannak azonos értékű) ingatlanfedezetet nyújt.
<h1>400. Melyik állítás igaz? Önmagában a fedezetcsere
</h1>pénzügyi teljesítéssel nem járó szerződésmódosításnak minősül.
<h1>401. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben kezdeményez a
hitelező fedezetcserét?
</h1>Ha az ingatlan egy környezetet ért külső változás miatt időközben
elértéktelenedik.
<h1>402. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely indokolt esetben kezdeményez az
adós fedezetcserét?
</h1>Ha meglévő, jelzáloggal terhelt lakását szeretné egy nagyobbra cserélni.
<h1>403. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben kezdeményez a
hitelező fedezetcserét?
</h1>Ha az ingatlant közművesítik.
<h1>404. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely indokolt esetben kezdeményez az
adós fedezetcserét?
</h1>Ha meglévő, jelzáloggal terhelt lakását szeretné két kisebbre cserélni.
<h1>405. Milyen megkötés van a finanszírozott ingatlan elidegenítésére a 2009. július
1­jét megelőzően felvett (a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet hatálya alá
tartozó), állami kamattámogatott hiteleknél?
</h1>A hitelcél szerinti ingatlant nem lehet elidegeníteni a támogatott hitel
futamideje alatt. Ezért fedezetcsere csak akkor engedélyezhető, ha a hitelcél szerinti
ingatlan nem kerül értékesítésre.
<h1>406. Fedezetcsere esetén kér­e a hitelező értékbecslést az adott ingatlanra?
</h1>Nem.
<h1>407. Fedezetcsere esetén be kell jegyezni az új ingatlanra alapított jelzálogjogot az
ingatlan­nyilvántartásba?
</h1>Igen. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló
szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan‐nyilvántartásba való bejegyzése
szükséges.
<h1>408. Mikor kerülhet sor a ­ hitelnyújtás feltételeként előírt ­ hitelfedezeti célú
életbiztosítás megkötésére?
</h1>A Magatartási Kódexnek megfelelően csak a pozitív hitelbírálatot
követően, a hitelfolyósítás feltételeként (ide nem értve azt az esetet, amikor az
ügyfél a hiteligénylést megelőzően köt hitelfelvétel céljából életbiztosítást).
<h1>409. Hitelfedezeti életbiztosítás esetén törölhető­e a hitelező kedvezményezetti
pozíciója?
</h1>Attól függően, hogy a hitel megtérülését biztosítva látja, a hitelező
töröltetheti a kedvezményezetti pozícióját.
<h1>410. Melyik állítás igaz? A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukciók esetén
</h1>a futamidő alatt az adós a hitelintézet felé a kamatot és a kezelési
költséget, valamint a tőketartozás egy előre meghatározott részét fizeti; a
fennmaradó rész az életbiztosítási megtakarítás.
<h1>411. Melyik állítás igaz? Amennyiben hitelfedezetként elfogadható
életbiztosításához az ügyfél később vesz fel lakáshitelt, akkor (fő szabály
szerint)
</h1>az ügyfélnek kiegészítő fedezetet is kell biztosítania.
<h1>412. A biztosítónak felmondási okot jelenthet­e a későbbiekben, ha az ügyfél
kizárólag arra tekintettel köt életbiztosítást, hogy a hitelintézettől
jelzáloghitelt kapjon?
</h1>Igen, mert ebben az esetben az ügyfél befizetéseiből még nem képződött
megtakarítás.
<h1>413. Nem egyidőben kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek esetén mi a
követendő eljárás abban az esetben, ha az utóbb megítélt lakáscélú hitel
tőkeösszege kisebb, mint a korábban létrejött hitelfedezeti életbiztosítási
szerződésben szereplő biztosítási összeg?
</h1>Az ügyfél ilyen igénye alapján a biztosítási szerződés közös
megegyezéssel történő módosítása (összegének a hitelhez való igazítása) is meg kell
történjék, a befizetett biztosítási díjak esetlegesen ellenszolgáltatás nélkül maradó
részével való megfelelő elszámolás mellett.
<h1>414. Nem egyidőben kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek esetén mi a
követendő eljárás abban az esetben, ha az utóbb megítélt lakáscélú hitel
futamideje rövidebb, mint a korábban létrejött hitelfedezeti életbiztosítási
szerződés tartama?
</h1>A biztosítási szerződés módosítása (tartamának a hitelhez való igazítása)
is meg kell történjék.
<h1>415. Hitelfedezeti életbiztosítás felmondása esetén megilleti­e a szerződő ügyfelet
a visszavásárlási összegre való jogosultság?
</h1>Igen, a hitel és az életbiztosítás összekapcsolása ugyanis nem írja felül az
életbiztosítási szerződés jellemzőit.
<h1>416. Következik­e a lakáscélú hitel előtörlesztéséből a kapcsolódó hitelfedezeti
életbiztosítás automatikus megszűnése?
</h1>Igen, következik.
<h1>417. Milyen lehetőségek közül választhat azaz ügyfél, aki a lakáscélú hitel
előtörlesztését követően a kapcsolódó hitelfedezeti életbiztosítást nem
kívánja tovább fenntartani?
</h1>Díjmentes leszállítás vagy díjcsökkentés.
<h1>418. Melyik állítás igaz? A lakáscélú hitelét előtörlesztő ügyfél, amennyiben a
kapcsolódó hitelfedezeti életbiztosítását is megszünteti, ez utóbbit
</h1>(a rendszerint a hitel tőkeösszegénél alacsonyabb összegű visszavásárlási
illetve díjmentes leszállítási érték okán) valószínűleg veszteséggel fogja lezárni.
<h1>419. Elegendő­e a hitelezőnek az ügyfél hitelképességét, a biztosítékok értékét, stb.
a hitel jóváhagyását megelőzően vizsgálnia?
</h1>Nem, mert az említett tényezők (csakúgy, mint a hitelügylethez
kapcsolódó szereplők) változása a későbbiekben befolyásolja a hitelkockázat
mértékét.
<h1>420. Lakáshitelnél (amelynél a szerződésben eredetileg kezességet is kikötöttek),
ha az adósság törlesztését az adós egy közeli hozzátartozója átvállalja,
fennmarad­e a követelést biztosító kezesség?
</h1>Igen, minden esetben.
<h1>421. Vállalkozói hitelnél (amelynél a szerződésben eredetileg kezességet is
kikötöttek), ha az adósság törlesztését az adós cég anyavállalata átvállalja,
fennmarad­e a követelést biztosító kezesség?
</h1>Igen, abban az esetben, ha a kezes fizetőképessége lényegesen jobb, mint
az adósé.
<h1>422. Szükséges­e a hitelintézet hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz, illetőleg
ennek kapcsán (ha a szerződésben kezességet kötöttek ki) a kezes
személyének változásához?
</h1>Nem.
<h1>423. Előidézheti­e a hitel minőségi romlását a garáns fizetőképességének a
romlása?
</h1>Nem, mert a garancia önálló kötelezettségvállalásnak minősül.
<h1>424. Előidézheti­e a hitel minőségi romlását a készfizető kezes fizetőképességének
romlása?
</h1>Csak abban az esetben, ha ez együttjár a kezes fizetési készségének
romlásával is.
<h1>425. Előidézheti­e a lakáshitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adós
munkahelyet vált?
</h1>Igen, mert a kölcsön visszafizetésének forrása az adós rendszeres (ez
esetben munkaviszonyból származó) jövedelme.
<h1>426. Lakáshitelnél, az adós törlesztési nehézsége esetén mi nem az állami
kezességvállalás feltétele?
</h1>Az adós ugyan nem munkanélküli, de átmenetileg fizetési nehézségekkel
szembesül.
<h1>427. Előidézheti­e a lakáshitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az
adóstárs munkáltatójának pénzügyi, jövedelmi helyzete lényegesen romlik?
</h1>Nem, mert a lakáshitel törlesztésére elsősorban az adós kötelezett.81
<h1>428. Az alábbiak közül elsőrendűen mitől függ az adós hiteltörlesztési képessége?
(lakossági hitelek)
</h1>A kezes hiteltörlesztési képességétől.
<h1>429. Előidézheti­e egy magáncélra felvett személyi kölcsön visszafizetési
kockázatának növekedését, ha az adós magánvállalkozása csődbe megy?
</h1>Nem, mert az adós a személyi kölcsönt mint magánszemély (és nem mint
vállalkozó) vette fel.
<h1>430. Előidézheti­e a forgóeszköz­hitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha
az adós vállalkozás szállítója kivonul a piacról?
</h1>Nem, mert a beszállítói piacokat tökéletes verseny jellemzi.
<h1>431. Előidézheti­e a forgóeszköz­hitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha
az adós vállalkozás vevője nem rendel többet?
</h1>Igen, abban az esetben, ha az adós vállalkozás egyik meghatározó
vevőjéről van szó.
<h1>432. Vállalkozói hitelek esetében, indokolt­e a hitelezőnek figyelembe vennie az
ügyfélcsoport többi tagjának pénzügyi, jövedelmi helyzetét?
</h1>Abban az esetben, ha éven túli hitelkeretről van szó.
<h1>433. Vállalkozói hitelek esetében, előidézheti­e a hitel minőségi romlását egy, az
adós céget (cégcsoportot) érintő hátrányos tulajdonosváltás?
</h1>Nem, mert az adós vállalkozásnak önállóan, a tulajdonosra tekintet nélkül
kell a hitelszerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni.
<h1>434. Vállalkozói hitelek esetében, ha a cégcsoport tagjai egymásért készfizető
kezességet vállalnak, előidézheti­e a hitel minőségi romlását bármelyik cég
piaci helyzetének lényeges romlása (esetleges megszűnése)?
</h1>Abban az esetben, ha a piaci helyzet romlásával érintett cég a
cégcsoporton (annak eredményén) belül lényeges súlyt képvisel.
<h1>435. Lakáshitelnél, ha az adósság törlesztését az adós egy közeli hozzátartozója
átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító zálogjog?
</h1>Csak abban az esetben, ha a tartozás átvállalója nem ajánl fel
ingatlanfedezetet.
<h1>436. Beruházási hitelnél, ha az adósság törlesztését az adós cég anyavállalata
átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító zálogjog?
</h1>Csak abban az esetben, ha a tartozás átvállalója nem ajánl fel
ingatlanfedezetet.
<h1>437. Szükséges­e a hitelintézet hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz, illetőleg
ennek kapcsán a zálogkötelezett személyének változásához?
</h1>Csak abban az esetben, ha a hitel külön személyi biztosítékkal nem
fedezett.
<h1>438. Kizárja­e a hitelszerződés fedezeteként kikötött jelzálogjog az adott ingatlan
átruházását (és ezzel a zálogkötelezett személyének a változását)?
</h1>Igen.
<h1>439. Mi történik, ha keretbiztosítéki jogviszony alapjául szolgáló – jellemzően
tartós vagy rendszeres ­ jogviszonyba új kötelezett lép?
</h1>Ilyenkor a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött
követeléseken felül azoknak a követeléseknek a biztosítékául is szolgál, amelyek az
új kötelezett terhére keletkeztek.
<h1>440. Melyik állítás igaz? Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor
</h1>a zálogjog is átszáll az új jogosultra.
<h1>441. Megteheti­e a hitelszerződés adósa, hogy a fedezetül kikötött, jelzálogjoggal
terhelt ingatlant ­ a szerződésben kikötött elidegenítési tilalom ellenére, az
elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása nélkül ­
átruházza?
</h1>Igen, de ez az ingatlanra kikötött jelzálogjog érvénytelenségét vonja maga
után.
<h1>442. Lakáshitel esetén változhat­e a zálogkötelezett személye öröklés (a
jelzálogjoggal terhelt ingatlan öröklése) folytán?
</h1>Igen.
<h1>443. Lakáshitel esetén változhat­e a zálogkötelezett személye ajándékozás (a
jelzálogjoggal terhelt ingatlan ajándékozása) miatt?
</h1>Igen.
<h1>444. Lehet­e más­más személy a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje
(személyi kötelezett) és a zálogkötelezett (dologi kötelezett)? Változhat­e
külön­külön is a személyük?
</h1><h1>445. Melyik, a Magatartási Kódexben nevesített alapelvről van szó? Ha a feltételek
illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az
ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor,
ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesíti
ügyfelei javára.
</h1>Fair kamatmódosítás elve.
<h1>446. Melyik állítás igaz? A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú
módosításához kapcsolódó szabályokat
</h1>a Magatartási Kódex nem tartalmaz.
<h1>447. Mely hitelek esetében vállalták a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi
intézmények, hogy a lakossági hitelek esetében az ügyfél hátrányára a
szerződéses feltételeket egyoldalúan nem fogják módosítani?
</h1>a szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és
automatikusan nem megújítható – hitelek esetében.
<h1>448. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézeteknek nyilvánosságra
kell­e hozniuk a lakossági hitel­, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott
kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit tartalmazó
Árazási Elveket?
</h1>Igen, a Magatartási Kódexben nevesített transzparencia elvével
összhangban.
<h1>449. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézeteknek nyilvánosságra
kell­e hozniuk a lakossági hitel­, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott
kamat­, díj­ vagy költségelemre kihatással bíró ok­listát?
</h1>Igen, a Magatartási Kódexben nevesített transzparencia elvével
összhangban.
<h1>450. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek az alábbiak közül
melyiket nem hozzák nyilvánosságra?
</h1>A lakossági hitel‐, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat‐, díj‐
vagy költségelemre kihatással bíró ok‐listát.
<h1>451. A Magatartási Kódex melyik állítást mondja ki? Amennyiben jogszabály
másként nem rendelkezik, és az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek
módosulnak,
</h1>a pénzügyi intézmény biztosan megváltoztatja a fogyasztóval kötött
kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat‐, illetve költség‐ és
díjtételeinek mértékét.
<h1>452. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a
fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben
előírt kamatot a jogi, szabályozói környezet megváltozása esetén?
</h1>Nem, csak a pénzpiaci feltételek vagy az ügyfél kockázati megítélésének
megváltozására hivatkozva.
<h1>453. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a
fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben
előírt kamatot a jegybanki alapkamat megváltozása esetén?
</h1>Nem, csak a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat,
költségeket vagy díjakat változtathatják.
<h1>454. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek a jogi, szabályozói
környezet tényezői körében az alábbiak közül mire tekintettel változtathatják
meg a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi
lízingszerződésben előírt kamatot?
</h1>A hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változására tekintettel.
<h1>455. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a
fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben
előírt kamatot a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása esetén?
</h1>Igen, mert a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása a pénzpiaci
forrásszerzési lehetőségek változása körébe sorolható ok.
<h1>456. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek a kamaton kívüli, a
hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente
maximálisan mekkora mértékben emelhetik?
</h1>A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció
mértékében.
<h1>457. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek milyen esetben
módosíthatnak átmenetileg, ezen intézkedés nyilvánosságra hozatala mellett
kamatot, díjat, hitelköltséget?
</h1>Vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz‐ és tőkepiaci
zavarok – bekövetkezése esetén.
<h1>458. Mely ügyfelek esetében vállalták a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi
intézmények, hogy a lakossági hitelek esetében a kockázati megítélés
megváltozása alapján sem érvényesítenek kamatemelést?
</h1>Azoknál, akiknek a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét.
<h1>459. A Magatartási Kódex értelmében megváltoztatja­e az ügyfél kockázati
megítélését a nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet
értékében bekövetkezett változás?
</h1>Igen, amennyiben az ingatlanfedezet értékében bekövetkezett változás
együttjár az adós fizetési késedelmével.
<h1>460. A Magatartási Kódex értelmében megváltoztatja­e hitelintézet a nyújtott
kölcsön vagy hitel kamatát az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása
okán?
</h1>Nem.
<h1>3. VIZSGATÁRGY: LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSI ÉS BEFEKTETÉSI
TERMÉKEK
</h1><h1>3.1. LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSI TERMÉKEK
3.1.1. FIZETÉSI SZÁMLA (BANKSZÁMLA)
</h1><h1>461. Mi a bankszámlaszerződés elsődleges célja?
</h1>A számlatulajdonos számláján lévő pénzmozgások nyilvántartása.
<h1>462. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámla műveletek
</h1>semleges bankügyletnek minősülnek.
<h1>463. Kik kötelesek bankszámlaszerződést kötni?
</h1>Mindkét csoport.
<h1>464. Melyik állítás igaz?
</h1>Fedezetigazolást a fizetés kedvezményezettjének megbízásából a
számlavezető pénzforgalmi szolgáltató állíthat ki.
<h1>465. Mire szolgál a pénzforgalmi azonosító szám?
</h1>Az ügyfél azonosítására szolgál.
<h1>466. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámlaszerződés szabályai mellett
alkalmazni kell
</h1>a takarékbetétre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
<h1>467. A bankszámlaszerződésnek melyek nem lényeges tartalmi elemei?
</h1>A számlatulajdonos tájékoztatásmódjának meghatározása.
<h1>468. Melyik állítás igaz?
</h1>Fő szabály szerint, lakossági bankszámla esetén a bankszámla feletti
rendelkezésre a számlatulajdonos meghatalmazottja jogosult.
<h1>469. Melyik állítás igaz?
</h1>A számlatulajdonos a bankszámla felett csak úgy rendelkezhet, ha
személyesen felkeresi a bank egy fiókját.
<h1>470. Melyik állítás igaz?
</h1>Az állandó meghatalmazott módosíthatja a bankszámla adatait.
<h1>471. Ki lehet állandó meghatalmazott?
</h1>Nagykorú, közvetlen hozzátartozó lehet.
<h1>472. Melyik állítás igaz?
</h1>A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalt nyilatkozatban adhatja meg a számlatulajdonos.
<h1>473. Melyik állítás igaz?
</h1>A számlakövetelés kimerülése ‐ más néven a bankszámla zérus egyenlege
‐ önmagában is megszünteti a bankszámlaszerződést.
<h1>474. Melyik állítás hamis?
</h1>A bankszámlaszerződés megszűnésével egyidejűleg megszűnik a
bankkártya szolgáltatás is.89
<h1>475. Válassza ki a helyes befejezést! A lakossági bankszámlaszerződést
</h1>megszünteti a számlatulajdonos halála.
<h1>476. Igaz az alábbi mondatban szereplő két állítás? A bankszámla szerződés
többnyire határozatlan időre szól, és ezért akár a hitelintézet, akár a
számlatulajdonos indoklás nélkül, írásban, 30 napos felmondási idővel
felmondhatja.
</h1>Mindkét állítás igaz és nincs összefüggés.
<h1>477. Válassza ki a helyes befejezést! A hitelintézet nem élhet rendkívüli, azonnali
hatályú felmondással, ha
</h1>a hitelintézet a bankszámlaszerződésben minimum számlaforgalmat
kötött ki, és azt a számlatulajdonos az adott időszakban és a hitelintézet írásos
felszólításában megjelölt időtartam lejártát követően sem teljesítette.
<h1>478. Az alábbiak közül milyen típusú lehet a csak bank által kibocsátott kártya?
</h1>Vásárlási kártya.
<h1>479. Melyik állítás nem igaz a hitelkártyára?
</h1>Ott használható, ahol a potenciális elfogadó szerződést kötött a kártya
kibocsátójával.
<h1>480. Melyik kártya tulajdonosa vásárolhat szinte korlátlan összeg erejéig?
</h1>Terhelési kártya.
<h1>481. Válassza ki a helyes befejezést! Betéti kártya esetén a fedezet túllépésére
</h1>sosincs lehetőség.90
<h1>482. Fizikai megjelenés és technológia szerint milyen kártya létezik?
</h1>Platina kártya.
<h1>483. Melyik kártyát szokásos smart card­nak is nevezni?
</h1>A hologramos kártyát.
<h1>484. Mit jelent az elszámoló bank?
</h1>A kibocsátó bankkal azonos az elszámoló bank.
<h1>485. Mit jelent a bankkártya aktiválása?
</h1>A bankkártya használatba vételét, azaz a bankkártyával kezdeményezett
első fizetési vagy készpénzfelvételi műveletet.
<h1>486. Lejárhat­e a bankkártya?
</h1>Igen, a kibocsátók a bankkártyára érvényességi időt határoznak meg, a
lejáratot a kártya hátoldalán tüntetik fel.
<h1>487. Az alábbiak közül melyik nem minősül bankkártya elfogadóhelynek?
</h1>Kereskedői elfogadóhely (pl. elektronikus POS‐terminál).
<h1>488. Az alábbi megoldások közül melyik szolgálja a bankkártyával kezdeményezett
internetes vásárlások biztonságát?
</h1>A bankkártyával kezdeményezett fizetési megbízások (időben korlátlan)
visszavonhatósága.
<h1>489. Melyik állítás hamis?
</h1>Amennyiben a hitelintézet ügyfele kéri a bankkártyájának letiltását, a
banki ügyintézőnek ‐ többek között ‐ fel kell venni a bankszámla számát és a
kártyabirtokos adatait.
<h1>490. Válassza ki a helyes befejezést! A kárösszeg tekintetében jogszabályi előírás,
hogy amennyiben az elveszett, ellopott vagy elrabolt bankkártyát
jogosulatlanul használják,
</h1><h1>100.000 Ft erejéig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége.
</h1><h1>491. Válassza ki a helyes befejezést! A kárösszeg tekintetében jogszabályi előírás,
hogy amennyiben az elveszett, ellopott vagy elrabolt bankkártyát
jogosulatlanul használják,
</h1>a bejelentést követően keletkezett kárt a kibocsátó legfeljebb 5.000.000 Ft
erejéig viseli.
<h1>492. Kapcsolódhat­e egy bankszámlához több kártya?
</h1>Több kártyabirtokosnak is kapcsolódhat ugyanahhoz a számlához a
kártyája.
<h1>493. Kinek a tulajdona a bankkártya?
</h1>A számla tulajdonosáé.
<h1>494. Mi az elektronikus bankszolgáltatások legnagyobb előnye?
</h1>Az, hogy csökken az elvégzendő papírmunka mennyisége.
<h1>495. Az alábbiak közül mi nem igaz a Call Center szolgáltatásra?
</h1>Az elszámolást rögtön a tranzakció után végzik.
<h1>496. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a Home Banking szolgáltatásra?
</h1>A vállalkozások által igénybevett hasonló szolgáltatást üzleti terminálnak
hívjuk.
<h1>497. Melyik állítás igaz?
</h1>A Home Banking szolgáltatás igénybe vevője saját maga találja ki a titkos
kulcsot.
<h1>498. Mi tartozik a Home Banking megbízási funkciói közé?
</h1>Deviza átutalás.
<h1>499. Válassza ki a helyes befejezést! A Mobilbank szolgáltatás keretében
</h1>lekérdezhető a bankszámla egyenlege.
<h1>500. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az internet banking szolgáltatásra?
</h1>Folyószámlához, illetve bankkártyához kapcsolódó olyan banki
szolgáltatáscsomag, amely az ügyfélkapcsolat egyszerűsítését és folyamatossá
tételét szolgálja.
<h1>501. Mi a Mobilbank szolgáltatás?
</h1>Az elektronikus banki tranzakciók megvalósítását lehetővé tevő,
számítógépre telepített szoftveren keresztül igénybe vehető elektronikus banki
termék, és az általa nyújtott szolgáltatások összessége, mely bárhol elérhető.
<h1>502. Mi az internet banking előnye?
</h1>Az idősebb ügyfelek is hamar megszokják.
<h1>503. Melyik állítás igaz?
</h1>A telebank minden szolgáltatásnak igénybevételéhez szükséges az egyedi
azonosító kód.
<h1>504. Az alábbiak közül melyik egy tipikus elektronikus banki szolgáltatás?
</h1>A Home bankig.
<h1>505. Válassza ki a helyes befejezést! Az elektronikus banki szolgáltatások
</h1>kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősülnek.
3.1.4. SZÁMLÁK, SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI, KONDÍCIÓI
<h1>506. Honnan lehet tudni, hogy mennyibe fog kerülni az átutalási megbízás?
</h1>A bankszámla szerződés feltételei nem változhatnak, ha a hitelintézet
módosítani akarja a kapcsolódó szolgáltatások díját új szerződést kell írni.
<h1>507. Milyen díjakkal nem terhelhetik meg bankszámlánkat az átutalások kapcsán?
</h1>Az átutalási megbízás díja, a számlavezetési díj, a folyószámlahitel
költsége és az elektronikus szolgáltatások díja.
<h1>508. Melyik állítás igaz? (konverzió)
</h1>Konveziónak nevezzük azt a díjat, amit a hitelintézet azért számít fel, hogy
a bankszámlánkon lévő devizánkat egy másik ország devizájára váltsa át.
<h1>509. Ki fizeti az átutalás díját?
</h1>Mindig az átutalás megbízója viseli az átutalás költségeit ‐ akinek a
számláját terhelik.
<h1>510. Válassza ki a helyes befejezést! Belföldi forintátutalásnál az általános
gyakorlat az, hogy
</h1>a jogosult viseli az átutalás költségeit.
<h1>511. Az alábbiak közül melyik a jutalékok, költségek és kamatok azon köre,
amelyekkel nem terhelheti meg a kibocsátó a kártyabirtokos számláját?
</h1>Fő‐ és társkártya éves díja, pótkártya díja, letiltási díj, sürgősségi
kártyacsere díja, készpénzfelvételi díj, egyenleglekérdezés díja, mobiltelefon‐
feltöltés díja.
<h1>512. Melyik állítás hamis?
</h1>A az ATM‐nél történő készpénzfelvétel jellemzően drágább, mint a
bankfióki.
<h1>513. A bankszámlák, és ahhoz kapcsolódóan a fizetési forgalom körében az
alábbiak közül a hitelintézetnek miről kell tájékoztatnia ügyfelét?
</h1>Kizárólag a bankszámla egyenlegét meghatározó időszaki forgalomról.
<h1>514. Válassza ki a helyes befejezést! A BKR rendszerben díjfizetésre a fogadó
kötelezett
</h1>csoportos beszedés teljesítése esetén.
<h1>515. Melyik állítás igaz?
</h1>Lakossági ügyfél valós idejű átutalást a számlavezető hitelintézetnél díj
ellenében indíthat.
<h1>516. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámla kivonat
</h1>csak a bank által levont díjakat, jutalékokat és költségtérítéseket
tartalmazza.
3.1.5. KAMATSZÁMÍTÁS ALAPJAI, FOGALMAK, SZÁMPÉLDÁK
<h1>517. Melyik állítás igaz lépcsőzetes kamatozásra?
</h1>Ha a betétes 5.000.000 Ft‐ot szeretne lekötni és a hitelintézet a 3.000.000
Ft feletti lekötésekre 15% kamatot fizet, az az alattiakra pedig 12%‐ot, akkor a
lépcsőzetes kamatozás értelmében 3.000.000 Ft 12%‐on kamatozik, 2.000.000 Ft
pedig évi 15%‐ot fizet.
<h1>518. Melyik állítás igaz a sávos kamatozásra?
</h1>Ha a betétes 5.000.000 Ft‐ot szeretne lekötni és a hitelintézet a 3.000.000
Ft feletti lekötésekre 15% kamatot fizet, az az alattiakra pedig 12%‐ot, akkor a
sávos kamatozás értelmében 3.000.000 Ft 12%‐on kamatozik, 2.000.000 Ft pedig
évi 15%‐ot fizet.
<h1>519. A sávos vagy a lépcsőzetes kamatozás kedvezőbb a betéteseknek?
</h1>A lépcsőzetes.
<h1>520. Melyik állítás igaz?
</h1>Az egyszerű kamatszámítást hívják még exponenciális kamatszámításnak
is.
<h1>521. Melyik állítás hamis?
</h1>Az EBKM célja, hogy a különböző betéti konstrukciók összehasonlíthatóak
legyenek.
<h1>522. Kamatos kamatszámítást feltételezve mekkora a bankbetétek éves tényleges
(effektív) kamatlába, ha az éves nominális kamatláb 12%, és a jóváírt
kamatok tőkésítése negyedévente történik?
</h1>kevesebb, mint 12%
<h1>523. Kamatos kamatszámítást feltételezve, éves betétlekötés mellett az alábbiak
közül mely esetben írja jóvá a bank a legtöbb kamatot az ügyfél számláján? Az
éves nominális kamatláb 10%.
</h1>A bank a kamatokat negyedévente tőkésíti.
<h1>524. Kamatos kamatszámítást feltételezve mekkora a bankbetétek éves tényleges
(effektív) kamatlába, ha az éves nominális kamatláb 12%, és a tőkésítés
folyamatos?
</h1>kevesebb, mint 12%
<h1>525. 1 évre lekötünk 2.000.000 Ft­ot. Az éves névleges kamatláb 30%, tőkésítés
évente egyszer történik. Mennyi kamatot írnak jóvá a bankszámlánkon, ha a
kamatadó 20% ?
</h1>A kamatadó csak a vállalkozásokat terheli, ezért tőlünk (lakossági
ügyfélkörben) nem is vonják le.97
<h1>526. Két évig, minden év elején 200.000 Ft­ot takarítunk meg. Az éves névleges
kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi pénzünk lesz a 2. év
végén?
</h1>200.000*1,1+200.000*1,1
<h1>527. Három évig, minden év végén 100.000 Ft­ot fizetünk be a bankszámlánkra. Az
éves névleges kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik, év végén.
Mennyi pénzünk lesz a 3. év végére? (első befizetés az első év végén történik)
</h1>(100.000*1,1+100.000)*1,1+100.000
<h1>528. 1 évre lekötünk 1.000.000 Ft­ot. Az éves névleges kamatláb 25%, tőkésítés
évente egyszer történik. Mennyi kamatot írnak jóvá a bankszámlánkon, ha a
kamatadó 20% ?
</h1>1.000.000*(0,25‐0,2)
<h1>529. Melyik állítás nem igaz a kamatadóra?
</h1>A kamatadót a kifizetőnek kell levonnia.
<h1>530. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatnapok számításánál a német módszert
alkalmazva
</h1>egy év mindig 360 napos, a hónapokat pedig 28, 30 vagy 31 naposnak
tekintik.
<h1>531. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatnapok számításánál a francia
módszert alkalmazva
</h1>egy év 365 vagy 366 napos, a hónapokat pedig a tényleges napok
számával azonosítják.
<h1>532. Melyik állítás igaz adott éves névleges kamatlábat feltételezve?
</h1>Az effektív kamatláb nagyságát csak a nominális kamatláb nagysága
befolyásolja.98
<h1>533. Három évig, minden év elején 100.000 Ft­ot takarítunk meg. Az éves névleges
kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi pénzünk lesz a 3. év
végén?
</h1>[(100.000*1,1+100.000)*1,1+100.000]*1,1
<h1>534. Két fajta kamatozási konstrukció közül választhatunk: 1. Éves névleges kamat
20,5% évi egyszeri tőkésítés mellett. 2. Éves névleges kamat 20%, tőkésítés
félévente történik. Melyiket válasszuk?
</h1>A másodikat, mert 20,5%<21%(=[1,12‐1]*100%)
3.1.6. JELENÉRTÉK SZÁMÍTÁS
<h1>535. Mire használják a jelenérték­számítást?
</h1>Mai befektetéseink egy jövőbeni időpontban való értékének a
megállapítására.
<h1>536. Melyik állítás igaz? (a pénz időértéke)
</h1>Egységnyi pénzösszeg jelenbeli értéke több, mint ha ezt a pénzösszeget
majd a jövőben kapjuk meg.
<h1>537. Mekkora 1 év múlva esedékes 3.000.000 Ft szerzői jogdíjam jelenértéke, ha az
összehasonlításhoz használható piaci kamatláb 12%?
</h1>Több, mint 3.000.000 Ft.
<h1>538. Az alább felsorolt bevétel jellegű pénzáramlások közül melyiknek legnagyobb
a jelenértéke, ha a kamatláb nem nulla? (Feltételezzük, hogy a pénzáramlások
3 egymást követő év végén folynak be.)
</h1>200, 200, 200
<h1>539. Az alább felsorolt pénzbevételek közül melyiknek legnagyobb a jelenértéke,
ha a kamatláb nem nulla?
</h1>Pontosan egy év múlva esedékes 500 Ft.
<h1>540. Az alábbiakban felsoroltak közül melyik esetben kapjuk a legmagasabb
jelenértéket?
</h1>Egy év múlva esedékes 1 millió Ft, és a piaci kamatláb 10%.
<h1>541. Hogyan számítjuk ki egy pénzáramlás jelenértékét?
</h1>Úgy, hogy összegezzük a pénzbevételeket, majd vesszük ennek az
összegnek a jelenértékét.
<h1>542. Hogyan számítjuk a nettó jelenértéket, egyszeri kezdő tőkebefektetést
feltételezve?
</h1>A jövőbeli pénzbevételekből kivonjuk a kezdő tőkebefektetés összegét.
<h1>543. Lehet­e valamely befektetés jelenértéke negatív?
</h1>Igen, amennyiben mai értéken számítva a várható pénzbevételek
elmaradnak a várható pénzkiadásoktól.
<h1>544. Melyik állítás igaz? (jelenérték számítás)
</h1>Ha a piacon a kamatlábak emelkednek, a befektetésem várható
jelenértéke csökken.
<h1>545. Melyik befektetést (beruházást) érdemes megvalósítani?
</h1>Amelyiknek pozitív a nettó jelenértéke.
<h1>546. Melyik állítás igaz?
</h1>A jövőérték számítás a diszkontálás módszerén alapul.
<h1>547. Az alábbiak közül melyik befektetés jelenértéke a legmagasabb?
</h1>A következő két évben esedékes évi 5.000.000 Ft pénzbevétel.
<h1>548. Az alább felsorolt bevétel jellegű pénzáramlások közül melyiknek legnagyobb
a jelenértéke, ha a kamatláb nem nulla? (Feltételezzük, hogy a pénzáramlások
4 egymást követő negyedév végén folynak be.)
</h1>4 millió, 3 millió, 2 millió, 1 millió Ft.
<h1>549. Az alább felsorolt befektetések közül melyiknek a legmagasabb a jelenértéke?
</h1>Ma esedékes 1000 Ft.
<h1>550. Mekkora a nettó jelenértéke a következő pénzáramlás sorozatnak? Ma 200 Ft
befektetése, két év múlva esedékes 400 pénzbevétel; a kamatláb 10%.
</h1>400/(1,12)‐200
<h1>551. A Hpt. értelmezésében mi a betétgyűjtés?
</h1>Pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő
gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de
köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni.
<h1>552. A betétgyűjtés milyen bankügyletnek minősül?
</h1>Aktív.
<h1>553. A betét pénzneme szerint milyen betétek nem létezhetnek?
</h1>Forint betét.
<h1>554. Futamidő szerint mely betéteket nevezzük hosszú távúnak?
</h1>Amelyek legalább 5 évre le vannak kötve.101
<h1>555. Válassza ki a helyes befejezést! A felmondásos betétek
</h1>esetén a betétes bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de
azt a bank csak bizonyos határidővel köteles teljesíteni.
<h1>556. Melyik befejezéssel válik az állítás hamissá? Jogi értelmezésben a
betétszerződés, mint önálló szerződéstípus elemeiben hasonlóságot mutat
</h1>részben a kölcsönszerződéssel.
<h1>557. Melyik állítás igaz?
</h1>A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést megszünteti.
<h1>558. Melyik állítás igaz?
</h1>A betétszerződés értelmében a hitelintézet követelést szerez a a
betétessel szemben.
<h1>559. Melyik állítás igaz?
</h1>A jelzáloghitelintézet nem gyűjthet betétet.
<h1>560. Válassza ki a helyes befejezést! Formailag a betétszerződés megköthető
</h1>bankszámla‐szerződés keretében.
<h1>561. Igaz az alábbi állítás? A betételhelyezés a számlatulajdonos bankszámlájáról
történő átvezetéssel, vagy közvetlen pénztári befizetéssel történhet.
</h1>Az állítás hamis, mert csak közvetlen pénztári befizetéssel történhet.
<h1>562. Válassza ki a helyes befejezést! Ha egy magánszemélynek euró betétje van és
az euró a forinttal szemben 10 %­ot erősödik, ez azt jelenti, hogy
</h1>a betét forintban felvehető összege 10 %‐kal magasabb lesz.
<h1>563. Melyik állítás igaz?
</h1>A kereskedelmi kommunikációban, a pénzügyi vállalkozásnak fel kell
tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját.
<h1>564. A Hpt. szerint mi a betét fogalma?
</h1>A Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét‐szerződés alapján
fennálló tartozás.
<h1>565. A kamat jóváírás módja szerint milyen lekötés nem létezik?
</h1>Ismétlődő betétlekötés.
<h1>566. Melyik állítás igaz?
</h1>A betétszerződésnél a követelés megfizetése iránti igény 3 év alatt évül el.
<h1>567. A Ptk. mit mond a takarékbetét­szerződésről?
</h1>A takarékbetét‐szerződés alapján a hitelintézet köteles a betevőtől
takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni, és annak összegét a
szerződés szerint visszafizetni.
<h1>568. Válassza ki a helyes befejezést! A takarékbetét­szerződésnél a betétes
</h1>csak természetes személy és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági
társaság lehet.
<h1>569. Igaz az alábbi állítás? A takarékbetétkönyvben minden pénzmozgással
kapcsolatos műveletet fel kell tüntetni.
</h1>Az állítás hamis, mert a takarékbetétkönyv nem pénzmozgással
kapcsolatos adatokat tartalmaz.
<h1>570. Melyik állítás igaz?
</h1>A takarékbetétek látra szólóak.
<h1>571. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatozó takarékbetét és a nyereménybetét
között az a lényeges különbség, hogy
</h1>a nyereménybetét nem kamatozik.
<h1>572. Melyik állítás igaz?
</h1>A lekötött betét tulajdonosa ugyan visszakaphatja a lekötött pénzét a
lekötési idő lejárta előtt, de csak kamatveszteséggel.
<h1>573. Melyik állítás igaz?
</h1>A takarékbetét‐szerződést mind a hitelintézet, mind pedig a betétes
módosíthatja egyoldalúan is, de kizárólag a szerződésben (az általános szerződési
feltételekben) rögzített módon és körben.
<h1>574. Melyik állítás igaz?
</h1>A takarékbetét‐szerződés megszűnhet felmondással, a szerződés
lejártával vagy a betétes halálával.104
<h1>575. Igaz az alábbi állítás? A takarékbetét összege és a betét után járó kifizetések
minden tekintetben adómentesek.
</h1>Az állítás hamis, mert az adómentesség csak a betét tőkeösszegére
vonatkozik.
<h1>576. Melyik állítás hamis?
</h1>A takarékbetét‐könyvet terhelheti zálogjog.
<h1>577. Melyik állítás igaz?
</h1>Takarékbetét‐szerződés alapján kötelező takarékbetétkönyvet kiállítani.
<h1>578. Melyik állítás igaz?
</h1>A takarékbetét‐szerződésnél a követelés megfizetése iránti igény 5 év
alatt évül el.
<h1>579. Miben tér el egymástól a betétszerződés és a takarékbetét­szerződés?
</h1>Erősen eltér a megtakarítások elhelyezésének kockázata.
<h1>580. Melyik állítás igaz?
</h1>Az illetékről szóló törvények értelmében a takarékbetét megszerzése
mentes az ajándékozási illeték alól.
<h1>581. Melyik állítás igaz a takarék betétre?
</h1>Közös betét esetén a takarékbetét feletti rendelkezésre a betétesek csak
együttesen jogosultak.
<h1>582. Válassza ki a helyes befejezést! Betéti okirat alatt
</h1>betétszerű banki papírokat értünk.
<h1>583. Válassza ki a helyes befejezést! A takaréklevél jellemzően
</h1>adott időpontra szóló, változó címletű betéti okirat.
<h1>584. Válassza ki a helyes befejezést! A banki papírok
</h1>olyan okiratok, melyek értékesítésével a bank forráshoz jut a piacon.
Lehetnek értékpapírok és az értékpapírnak nem minősülő betéti okiratok.
<h1>585. Igaz az alábbi állítás? A betét lehet számlához kapcsolódó vagy betéti okirat.
</h1>Az állítás igaz.
<h1>586. Betéti okiratok betétszerződést testesítenek meg, és csak fizikailag
különböznek a számlabetétektől.
</h1>Csak a mondat második fele igaz.
<h1>587. Melyik állítás igaz a betéti okiratokra?
</h1>A betéti okiratok köre és elnevezése szigorúan szabályozott a Ptk. által.
<h1>588. Melyik állítás igaz?
</h1>A betéti okiratok külsőleg nem hasonlítanak az értékpapírokra, de mégis
azok.
<h1>589. Melyik állítás igaz?
</h1>A betéti okirat nem forgatható.
<h1>590. Az alábbiakban felsoroltak közül melyik felel meg a betéti okirat
meghatározásának?
</h1>A hitelintézetnél elhelyezett bemutatóra szóló betétek közül az, amely
nem számlán és nem könyvesbetétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat
elnevezésétől, címletezésétől, és lejáratától.
<h1>591. Biztosítja­e az OBA a betéti okiratokat a hitelintézet fizetésképtelensége
esetén?
</h1>Csak, ha magyarországi székhelyű a hitelintézet.
3.1.10. LAKÁS‐TAKARÉKPÉNZTÁRI BETÉT
<h1>592. Válassza ki a helyes befejezést! A lakástakarék­pénztárak
</h1>banknak minősülnek.
<h1>593. Mi a lakástakarék­pénztár elsődleges feladata?
</h1>Jelzáloglevelek kibocsátása, melyek a jelzáloghitelek forrásául szolgálnak.
<h1>594. Milyen értelemben zárt rendszerű a lakástakarékpénztári finanszírozás?
</h1><h1>595. Mekkora tőkével alapítható Magyarországon lakástakarék­pénztár?
</h1>50 millió forint.
<h1>596. Válassza ki a helyes befejezést! Magyarországon a lakástakarékpénztárak
körülbelül
</h1>3%‐os betéti és 6%‐os hitelkamattal dolgoznak.
<h1>597. Mi hiányzik a kipontozott részről? A lakástakarékpénztár a szerződéses
összeget és annak részeként a lakáskölcsönt ………….. folyósítja.
</h1>a kiutalási összegből
<h1>598. Igaz az alábbi állítás? A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakáselőtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a
jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt
kapott lakás­előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.
</h1>Az állítás hamis, mert csak a lakás‐előtakarékoskodók kaphatnak
kölcsönt, kedvezményezetteket nem lehet megnevezni.
<h1>599. A lakástakarék­pénztár az alaptevékenységén kívül még milyen
tevékenységet végezhet?
</h1>Szavatoló tőkéjének összesen 50%‐át meg nem haladó mértékig tulajdoni
részesedést szerezhet más lakástakarék‐pénztárakban.
<h1>600. A lakás­előtakarékoskodó többnyire természetes személy, de lehet intézmény
is. Az alábbiak közül az intézmények mely köre nem lehet lakáselőtakarékoskodó?
</h1>Lakásszövetkezet, társasház.
<h1>601. Melyik állítás igaz?
</h1>A lakás‐előtakarékossági szerződés hitelszerződés jellegű szerződés.
<h1>602. Melyek a lakás­takarékpénztári szerződéses összeg részei?
</h1>A lakás‐előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre
jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakás‐
előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető szabadfelhasználású
hitel együttes összege.
<h1>603. Mekkora a lakás­takarékpénztári megtakarítási időszak minimum hossza?
</h1>5 év.
<h1>604. Legfeljebb hány évig illeti meg a lakás­előtakarékoskodót az állami
támogatás?
</h1>10 évig.
<h1>605. Melyik állítás hamis?
</h1>A legalább 4 éves megtakarítási időszak után a lakáskölcsön folyósítása
automatikus.
<h1>606. Mekkora az állami támogatás éves mértéke?
</h1>A lakás‐előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a
lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg
40%‐a, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 96.000 Ft.
<h1>607. Melyik állítás igaz?
</h1>A lakás‐takarékpénztáraknál elhelyezett betétek állami támogatással
növelt teljes összege mindig meghaladja a kiutalási igényeket.
<h1>608. Melyik állítás igaz?
</h1>Az áthidaló kölcsön, olyan kölcsön, amelyet a lakás‐takarékpénztár
kizárólag lakás‐előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat
lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás‐előtakarékoskodó a szerződéses
összegnek legalább 60%‐át már megtakarította, és a megtakarítási ideje elérte a 4
évet.
<h1>609. Ki nem köthet lakás előtakarékossági szerződést?
</h1>Természetes személy saját nevében, saját maga javára.
<h1>610. Hány szakaszra bontjuk a lakás előtakarékossági szerződést?
</h1>4: megtakarítási, kiutalási, törlesztési és monitoring időszak.
3.1.11. A BETÉTHEZ KAPCSOLÓDÓ BANKI DÍJAK, ÉS AZ EGYSÉGESÍTETT BETÉTI
KAMATLÁB MUTATÓ
<h1>611. Melyik állítás igaz?
</h1>Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen jóváírandó
összeg vehető figyelembe, így a jutalékokkal és díjakkal a bruttó kamatösszeget
csökkenteni kell.
<h1>612. Melyik állítás hamis?
</h1>Az EBKM éven belül lineáris, éven túl kamatos kamatszámítást alkalmaz.
<h1>613. Mekkora a betét EBKM­je, ha az éves névleges kamatláb 5%, és a bankunk a
francia kamatszámítást alkalmazza?
</h1>5%*365/360
<h1>614. Melyik állítás igaz?
</h1>Az EBKM‐et minden hitelintézet köteles kiszámítani, de nem szükséges
nyilvánosságra hoznia.
<h1>615. Melyik állítás igaz?
</h1>Az EBKM‐et minden ügyfélre egyedileg kell kiszámítani.
<h1>616. Melyik állítás igaz?
</h1>Az EBKM megmutatja a betét nettó hozamát.
<h1>617. Melyik állítás igaz?
</h1>Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak
mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az
utolsó 1 év kamatlábainak számtani átlagát kell alkalmazni a betéti szerződés
lejáratáig.
<h1>618. Válassza ki a helyes befejezést! Határozatlan időre lekötött, illetve le nem
kötött betét esetén
</h1>az EBKM‐et folytonos kamatozással kell számítani.
<h1>619. Válassza ki a helyes befejezést! Lakás­takarékpénztár esetén
</h1>EBKM értékét havi 30.000 Ft folyamatos betételhelyezést feltételezve kell
meghatározni.
<h1>620. Az EBKM­et hány tizedes jegy pontossággal kell közzétenni? (%­os formában)
</h1>4 tizedes jegy pontossággal.
<h1>621. Milyen díjakat vonhatunk le a kamatból, hogy az EBKM­hez jussunk?
</h1>fedezet értékelés díja.
<h1>622. Igaz az alábbi állítás? Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a
hitelintézet az EBKM­et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben
szerepeltetni.
</h1><h1>3.2. BEFEKTETÉSI TERMÉKEK
3.2.1. A BEFEKTETÉS HOZAMA, KOCKÁZATA, A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE, A
BEFEKTETÉS FUTAMIDEJE ÉS A BEFEKTETŐ LIKVIDITÁSA, EGYSÉGESÍTETT ÉRTÉKPAPÍR
HOZAM MUTATÓ
</h1><h1>623. Melyik állítás igaz?
</h1>A reálhozamot úgy kapjuk meg, ha annak nominálértékét korrigáljuk az
infláció mértékével.
<h1>624. Mekkora egy befektetés reálhozama, ha a nominális hozama 21%, az infláció
pedig 10%? (a számításhoz a pontos képletet alkalmazza)
</h1>21%‐10%
<h1>625. Mi a reálhozam számítás közelítő képlete?
</h1>reál hozam≈ nominális hozam ‐ infláció
<h1>626. Melyik állítás igaz?
</h1>Defláció esetén a közelítő képlet mindig felülbecsüli a reálhozam pontos
értékét.
<h1>627. Mitől bruttó a bruttó hozam?
</h1>Mert az egy adózott hozam.
<h1>628. Válassza ki a helyes befejezést! Egy befektetés lekötési időtartama az az
időszak,
</h1>amin belül a befektetett tőkéből csak többletköltségek, veszteségek árán
tudunk pénzáramlást visszakapni.
<h1>629. Válassza ki a helyes befejezést! A különböző hátralévő futamidejű, de egyéb
feltételeiben azonos befektetésekhez tartozó éves hozamokat (effektív
kamatlábakat) ábrázolva a hátralévő futamidő függvényében
</h1>a pozíció‐függvényt kapjuk.
<h1>630. Mely befektetések tekinthetők kockázat mentesnek?
</h1>Amelyek fix kamatlábbal kamatoznak.
<h1>631. Válassza ki a helyes befejezést! Az elvárt hozam egyenlő
</h1>a bruttó hozam + adóteher.
<h1>632. Az alábbi két állítás igaz? Az értékpapírok közül a diszkont kincstárjegyek
elvárt hozama a legmagasabb, mert a diszkont kincstárjegyek kockázata a
legalacsonyabb.
</h1>Az első állítás igaz, a második hamis.
<h1>633. Az értékpapírok közül melyiknek a legmagasabb a kockázata?
</h1>Osztalék elsőbbségi részvények.113
<h1>634. Mit értünk befektetési kockázat alatt?
</h1>A befektetés hozamának csak a várható értéke számítható ki előre, amitől
a ténylegesen realizált érték eltérhet.
<h1>635. Melyik állítás igaz?
</h1>Valamely befektetéstől elvárt hozam minden esetben megegyezik a
kockázati felárral növelt átlagos EBKM‐mel.
<h1>636. Hogyan csökkenthető a befektetéseim kockázata?
</h1>Diverzifikációval.
<h1>637. Válassza ki a helyes befejezést! Minél hosszabb egy befektetés futamideje,
</h1>annál kisebb a tőle elvárt hozam.
<h1>638. Melyik állítás igaz?
</h1>A befektetés annál likvidebb, a befektető minél kevesebb készpénzzel, ill.
bankszámla pénzzel rendelkezik.
<h1>639. Válassza ki a helyes befejezést! Az EHM számításának és közzétételének célja,
hogy
</h1>meghatározott értékpapír‐ügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő
tájékoztatást kapjanak, illetőleg biztosítva legyen a különböző megtakarítási célú
ajánlatok összehasonlíthatósága.
<h1>640. Válassza ki a helyes befejezést! EHM­et kell számítani
</h1>az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, melyek a teljes
futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkeznek.114
3.2.2. BEFEKTETÉSI TERMÉKEK
<h1>641. Melyik az az értékpapír, amelynek egyetlen jövőbeli pénzáramlása van
(kivéve, ha eladjuk lejárat előtt) és lejáratkor a kibocsátó az értékpapír
névértékét fizeti vissza a papír birtokosának?
</h1>Kamatszelvényes kötvény.
<h1>642. Az alábbiak közül melyik nem az elemi kötvény egy másik elnevezése?
</h1>Zérókupon kötvény.
<h1>643. Hogyan határozzuk meg az elemi kötvény elméleti árfolyamát?
</h1>Az elemi kötvény névértéke*a diszkontfaktor.
<h1>644. Mekkora a diszkont kincstárjegy futamideje?
</h1>Maximum 2 év.
<h1>645. Milyen szempontból azonos a diszkont kincstárjegy és a zérókupon kötvény?
</h1>Számítási szempontból.
<h1>646. Melyik állítás hamis?
</h1>A hátralévő futamidő csökkenésével az elemi kötvény árfolyama csökken.
<h1>647. Melyik állítás igaz?
</h1>A türelmi idő alatt csak a kamatot kell törleszteni.
<h1>648. Melyik konstrukcióra igaz az, hogy a kamatfizetési kötelezettség a futamidő
alatt lineárisan csökken?
</h1>Egyenletesen törlesztő kötvény.115
<h1>649. Melyik konstrukcióra igaz az, hogy a törlesztőrészletek nagysága a futamidő
alatt állandó?
</h1>Egyenletesen törlesztő kötvény.
<h1>650. Melyik az a kötvény típus, amely a futamideje alatt nem fizet kamatot, de a ki
nem fizetett kamatokkal növeli a fennálló névértékét?
</h1>Annuitás szerűen törlesztő kötvény.
<h1>651. Melyik kötvény nem kamatszelvény nélküli?
</h1>Elemi kötvény.
<h1>652. Melyik állítás igaz?
</h1>A kötvény elméleti árfolyamát hívjuk nettó árfolyamnak.
<h1>653. Melyik állítás igaz?
</h1>A piaci hozam csökkenésével a fix kamatozású kötvény árfolyama
csökken.
<h1>654. Melyik állítás hamis?
</h1>A kötvény nettó árfolyama a lejárathoz közeledve a kötvény fennálló
névértékéhez konvergál.
<h1>655. Melyik állítás hamis?
</h1>A részvénynek nincs futamideje.
<h1>656. Hogyan számítjuk a részvény várható hozamát?
</h1>Az első évi osztalék és a jelen árfolyam összegének diszkontált értéke.116
<h1>657. Hogyan számítjuk a részvény elméleti árfolyamát (hosszú távú
részvénytartást feltételezve)?
</h1>A diszkontált osztalékok együttes összege.
<h1>658. Milyen esetben számíthatunk arra, hogy az általunk tartott részvény
fundamentális értéke növekszik?
</h1>A részvények után fizetett osztalék összege nő, de a társaság eredménye
veszteségbe fordul át.
3.2.3. BANKOK ÁLTAL KÍNÁLT ÉRTÉKPAPÍR‐BEFEKTETÉSEK
<h1>659. Melyik állítás igaz?
</h1>Ahhoz, hogy egy hitelintézet az ügyfelével történő megállapodást
követően értékpapír adásvételt bonyolíthasson le, elegendő, hogy az ügyfél
bankszámla szerződést kössön a hitelintézettel.
<h1>660. Melyek az értékpapír­befektetési számla részei?
</h1>Értékpapír‐letéti számla, értékpapírszámla, befektetési‐számla.
<h1>661. Melyik állítás igaz?
</h1>A letéti ügylet kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül.
<h1>662. A portfólió kezelés során a hitelintézet, a befektetési eszközök mely körében
tarthatja a számára portfólió kezelésre átadott összeget?
</h1>A felsoroltak mindegyikébe.
<h1>663. Melyik állítás hamis?
</h1>Az állam kizárólag adósságot megtestesítő papírokat bocsát ki.117
<h1>664. Melyik állítás hamis?
</h1>Államkötvényeket csak nyilvánosan bocsátanak ki.
<h1>665. Melyik állítás hamis?
</h1>A diszkont kincstárjegyek alapcímlete 10.000 Ft.
<h1>666. Melyik állítás hamis?
</h1>A kamatozó kincstárjegyek futamideje minimum egy év.
<h1>667. Miben tér el a nyíltvégű és a zártvégű befektetési alap?
</h1>A zártvégűnél korlátozott az ügyfélkör, míg a nyíltvégűnél nem.
<h1>668. Mi a befektetési alap fogalma?
</h1>Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és
működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg.
<h1>669. Melyik állítás igaz a nyíltvégű befektetési alapokra?
</h1>A befektetési jegyeket be kell vezetni a tőzsdére.
<h1>670. Mit nevezünk esernyőalapnak?
</h1>Az index követő befektetési alapokat.
<h1>671. Az alábbiak közül melyik nem az ingatlan alapok egy fajtája?
</h1>Ingatlan fejlesztő alap.
<h1>672. Melyik állítás igaz?
</h1>A kötvényalapban a részvények aránya nem lehet nagyobb 10%‐nál.
<h1>673. Melyik állítás igaz?
</h1>A kötvényalap kockázata nagyobb, mint a részvényalapé.
<h1>674. Melyik állítás igaz?
</h1>A NYESZ a nyugdíj célú megtakarítások egyetlen lehetséges eszköze.
<h1>675. Válassza ki a helyes befejezést! Nyugdíj pénzszámla vezetésére vonatkozó
megállapodás kizárólag
</h1>nyugdíj értékpapírszámla és nyugdíj letéti számla vezetésére vonatkozó
megállapodással együtt köthető.
<h1>676. Válassza ki a helyes befejezést! A nyugdíj pénzszámla
</h1>kizárólag az Európai Unió tagországainak törvényes fizetőeszközében
vezethető.
<h1>677. Mi nem kerülhet jóváírásra a nyugdíj pénzszámlán?
</h1>Az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénz.
<h1>678. Melyik állítás hamis?
</h1>A nyugdíj értékpapírszámlán és a nyugdíj letéti számlán jóváírt
értékpapírok fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.119
<h1>679. Igaz az alábbi állítás? A nyugdíj­előtakarékossági számla megszűnik az
előtakarékoskodó halálával.
</h1>Az állítás igaz, és a számlaegyenlege elveszik.
<h1>680. Milyen költségeket nem számíthat fel a befektetési vállalkozás?
</h1>Megbízási díjak.
<h1>681. Mekkora a számlavezetési díj mértéke?
</h1>Az előtakarékoskodónál legfeljebb a nyugdíj‐előtakarékossági számláin
jóváírt éves átlagos állomány 1,5%‐ának megfelelő összegű, de legalább 1.500 Ft
számlavezetési díj számítható fel.
<h1>682. A piacon fellelhető minden megtakarítási / befektetési termék elérhető
minden nyugdíj­előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatónál?
</h1>Nem, a nyugdíj‐előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatóknál e
szolgáltatás keretében is csak az egyébként is kínált termékeikre adható megbízás.
<h1>683. Az előtakarékoskodó a számlavezetőnek milyen ügyletre nem adhat
megbízást?
</h1>A Magyar Állam által kibocsátott állampapírra.
<h1>684. Kiknek kell árfolyam nyereség­adót fizetni?
</h1>Az értékpapírba fektetőknek, a nyugdíj előtakarékoskodókat is beleértve.
<h1>685. Hol köthető nyugdíj­előtakarékossági megállapodás?
</h1>Értékpapírszámla‐, értékpapír letéti számla‐ és ügyfélszámla vezetésére
jogosult bankoknál, befektetési szolgáltató társaságoknál.120
<h1>686. Válassza ki a helyes befejezést! Nyugdíj­előtakarékosság keretében
</h1>nem vásárolhatók határidős és opciós termékek.
<h1>687. Melyik állítás igaz?
</h1>A számlavezetésért, és a tranzakciók teljesítéséért felszámítható díjak,
jutalékok mértékét a számlavezető szabadon határozhatja meg.
<h1>688. Melyik állítás igaz azokra, akik 2020 január elseje után töltik be rájuk
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt?
</h1><h1>100.000 Ft‐nak az adójából a nyugdíj‐előtakarékossági számlájának javára történő
átutalásáról.
</h1><h1>200.000 Ft‐nak az adójából a nyugdíj‐előtakarékossági számlájának javára történő
átutalásáról.
</h1><h1>689. Melyik állítás igaz?
</h1>Nyugdíjszolgáltatás akkor nyújtható a nyugdíj‐előtakarékossági
számláról, ha a tulajdonos a jogszabályok alapján jogosult nyugdíjra, és a számla
felmondására a számlanyitás adóévét követő ötödik adóévben vagy azt követően
kerül sor.
<h1>690. Melyik állítás igaz a BEVA­ra?
</h1>A BEVA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke‐
és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan a jogszabályban
meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
<h1>691. Mely pénzügyi szolgáltatók tagjai a Beva­nak?
</h1>Minden hitelintézet.
<h1>692. Árutőzsdei szolgáltató is csatlakozhat a BEVA­hoz?
</h1>Nem.
<h1>693. Melyik állítás igaz?
</h1>Nem köteles csatlakozni a Beva‐hoz az Európai Unió másik tagállamában
székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha
egyébként tagsággal rendelkezik a másik tagállamban előírt befektetővédelmi
rendszerben.
<h1>694. Melyik állítás igaz?
</h1>Harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe
nem csatlakozhat a Beva‐hoz.
<h1>695. A Beva milyen határidővel értesíti a befektetőket a kártalanítási
igényérvényesítés lehetőségéről?122
</h1>Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzététele után 15 napon belül
tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről, mely
tartalmazza az igényérvényesítés első napját, amely nem lehet később, mint a
felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 30. nap.
<h1>696. Melyik állítás igaz a Beva­tól való kártalanítási igény kérelemre?
</h1>Az igényérvényesítésre vonatkozó kérelmét a befektető az
igényérvényesítés első napjától számított fél éven belül nyújthatja be.
<h1>697. A Bevának milyen határidőn belül kell kifizetnie a kártalanítást?
</h1>Alap esetben, a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül.
<h1>698. Melyik állítás igaz?
</h1>A Beva kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a a
Beva‐tag végelszámolását indít maga ellen.
<h1>699. Melyik állítás igaz?
</h1>A Beva által nyújtott kártalanítás mértéke – személyenként és Beva
tagonként összevontan – legfeljebb 20.000 euró.
<h1>700. Melyik állítás igaz?
</h1>A Beva által fizetett kártalanítás mértéke 3.000.000 Ft összeghatárig
100%, 3.000.000 Ft összeghatár felett a 3.000.000 Ft és a 3.000.000 Ft feletti rész
90%‐a.123
<h1>701. Melyik állítás igaz?
</h1>Az alapkezelési tevékenység nem tartozik a Beva biztosítása alá, azonban
a befektetési alapok jegyeit, mint letétbe helyezett értékpapírokat az egyéb
értékpapírokhoz hasonlóan védi a Beva.
<h1>702. A biztosító társaságok tagjai a Beva­nak?
</h1>Igen.
<h1>703. Mekkora a Beva kártalanítási értékhatára?
</h1>2.000.000 Ft
<h1>704. Melyik állítás igaz a Beva formai vizsgálatára?
</h1>A kérelem formai elbírálása keretében az Alap megvizsgálja a kérelmező
kártalanításra vonatkozó jogosultságát, és a jogosultság fennállása esetén
megállapítja a kártalanítás mértékét; míg a jogosultság hiánya esetén elutasítja a
kérelmet.
<h1>705. Melyik állítás igaz a Beva érdemi vizsgálatára?
</h1>Az érdemi elbírálást az érdemi elbírálásra alkalmasság megállapítása után
azonnal el kell kezdeni, és legkésőbb a kérelem beérkezését követő 90 napon belül
be kell fejezni azt.
<h1>706. Mihez képest határozzák meg a Beva­hoz való csatlakozási díjat?
</h1>A csatlakozni szándékozó gazdálkodó szervezet szavatoló tőkéjével
arányosan.
<h1>707. Melyik szervezet látja el a Beva felügyeletét?
</h1>MNB
<h1>708. Hogyan számolják a Beva tagdíj alapját?
</h1>A díj alapját a tárgyévet megelőző 3 évben az Alap tagjának átlagos mérleg
szerinti eredménye jelenti.
<h1>709. Melyik állítás igaz a Beva éves díjára?
</h1>Az éves díj megfizetésének kötelezettsége azt a gazdálkodó szervezetet
terheli, amely a tárgyévben az Alappal szerződést kötött.
<h1>710. Melyik állítás igaz a Beva éves díjára?
</h1>Az éves díjat nem lehet részletekben befizetni.125
<h1>4. VIZSGATÁRGY: HITELEZÉSI ALAPFOGALMAK
</h1><h1>4.1. HITELEZÉSI ALAPFOGALMAK
4.1.1. A HITEL KAMATOZÁSA
</h1><h1>711. Visszterhes­e a hitelszerződés, és ha igen, ez mit takar?
</h1>A hitelszerződés minden esetben visszterhes, vagyis az adósnak a kölcsön
összegére járó kamatot meg kell fizetnie, azonban magát a tőkét nem kell
visszafizetnie.
<h1>712. Igaz a következő állítás? Az igénybe vett kölcsön után az adós a hitel
kockázatával arányos, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott,
időarányosan térítendő kamatot köteles fizetni.
</h1>Nem, mert fix kamatozás esetén a kamat fizetése nem időarányosan
történik.
<h1>713. Köteles­e a hitelintézet közzétenni bankhitel­ és bankkölcsönügyletek
kapcsán a kamatszámítás módszerét?
</h1>Igen, a hitelintézet köteles közzétenni a bankhitel‐ és bankkölcsönügylet
általános szerződési feltételeit és e körben például a kamatszámítás módszerét, a
kamat változtatásának lehetőségét és módját is.
<h1>714. Melyik fogalmat definiáltuk? A pénztartozás késedelmes teljesítésének
következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár.
</h1>Késedelmi hiteldíj.
<h1>715. Mit jelent a fix kamatozás?
</h1>A hitel‐, ill. lízingszerződés kamatának mértéke a futamidő alatt rögzített,
illetve csak rögzített kamatmértékkel változhat.
<h1>716. Mit jelent a változó kamatozás?
</h1>A hitel‐ vagy lízingszerződés kamatának mértékét a felek a szerződésben
meghatározott időszakonként újratárgyalják, és az általános piaci kondíciók szerint
változtathatják.
<h1>717. Mi az EURIBOR?
</h1>Az euroövezetben az első osztályú adósnak minősülő bankok részére
teljes eszközfedezettel kihelyezett hitelek kamatlába, euróban vagy más
konvertibilis devizában.
<h1>718. Mi a BUBOR?
</h1>Budapesti Bankközi Hitelkamatláb. A legaktívabb hazai bankok ajánlati
árainak átlaga, amit egynapos, egy‐ és kéthetes időszakokra, továbbá egy évre előre
minden hónapra jegyeznek.
<h1>719. Melyik állítás igaz? Kamatminimum esetén
</h1>a hitel kamata csak fix vagy sávosan fix lehet.
<h1>720. Hogyan nevezzük azt a szerződéses kitételt, amikor a hitel kamata nem
csökkenhet egy adott kamatmérték alá, illetőleg nem emelkedhet egy adott
kamatmérték fölé?
</h1>Kamatswap.
<h1>721. Melyik állítás igaz? Kamatmaximum esetén
</h1>a hitelfelvevő védve van a piaci kamatok csökkenése ellen.127
4.1.2. A HITEL FUTAMIDEJE
<h1>722. Melyik állítás igaz? A kölcsönszerződés lejárata
</h1>az a nap, ameddig az adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló
valamennyi tartozását meg kell fizetnie a bank részére.
<h1>723. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik rövidlejáratú?
</h1>Adósságrendező hitel.
<h1>724. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik rövid­, vagy
középlejáratú?
</h1>Személyi kölcsön.
<h1>725. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik hosszúlejáratú?
</h1>Folyószámlahitel.
<h1>726. Az alábbi vállalkozói hitelek közül jellemzően melyik rövid­, vagy
középlejáratú?
</h1>Beruházási hitel.
<h1>727. Az alábbi vállalkozói hitelek közül jellemzően melyik hosszúlejáratú?
</h1>Projekthitel.
<h1>728. Az alábbiak közül különösen mely lakossági finanszírozási típus esetén képezi
a futamidő indokolt korlátját a finanszírozott eszköz értékének avulása?
</h1>Gépjárműlízing, gépjárműhitel.
<h1>729. Az alábbiak közül különösen mely vállalkozói hiteltípus esetén növeli meg a
hitel futamidejét a finanszírozott eszköz megtérülése?
</h1>Folyószámlahitel.
<h1>730. Melyik az a vállalati hiteltípus, amelynél a hitel futamideje akár a 10­15 évet
is elérheti?
</h1>Projekthitel, projektfinanszírozás.
<h1>731. Melyik állítás igaz? A hitel prolongálására leginkább akkor kerülhet sor (a
követelés megtérülése szempontjából akkor célszerű), ha
</h1>az adós fizetési kötelezettségét ismételten nem teljesítette, a hitelintézet
vele szemben fennálló követelésének jogosságát vitatja.
4.1.3. A HITEL TÖRLESZTÉSE
<h1>732. Milyen hiteltörlesztési módot definiáltunk? A hitel futamideje alatt a
hitelfelvevő minden törlesztési időpontban ugyanannyit fizet vissza a felvett
hitel összegéből, ezáltal a tőketartozás minden törlesztési időpontban azonos
összeggel csökken.
</h1>Annuitás.
<h1>733. Milyen hiteltörlesztési módot definiáltunk? A hitel futamideje alatt a törlesztő
részletek nagysága (a szerződéses devizában) állandó, azaz a hitelfelvevő
minden törlesztési időpontban azonos összegű törlesztőrészletet fizet.
</h1>Annuitás.
<h1>734. Melyik állítás igaz? Folyamatos törlesztést feltételezve, a futamidő
előrehaladtával a tőketartozás
</h1>a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökken.
<h1>735. Melyik állítás igaz? Az annuitásos hitel törlesztőrészlete a futamidő
előrehaladtával
</h1>növekvő arányban tartalmaz tőketörlesztést.
<h1>736. Melyik állítás igaz? Az annuitásos hitel törlesztőrészlete a futamidő
előrehaladtával
</h1>változatlan arányban tartalmaz kamatot.
<h1>737. Melyik állítás igaz? A rulírozó hitel
</h1>a hitelintézetek által biztosított hitelkeret megújuló jelleggel többször
igénybe vehető, ismétlődő hitellehetőséget biztosít, feltételezve a kölcsön többszöri
visszatörlesztését.
<h1>738. Az alábbi vállalkozói hiteltípusok közül melyik rulírozó jellegű?
</h1>Eseti forgóeszköz‐hitel.
<h1>739. Az alábbi vállalkozói hiteltípusok közül melyik eseti jellegű?
</h1>Megújuló faktoring‐keret.
<h1>740. Az alábbi lakossági hiteltípusok közül melyik rulírozó jellegű?
</h1>Áruhitel.
<h1>741. Az alábbi lakossági hiteltípusok közül melyik eseti jellegű?
</h1>Folyószámlahitel.
<h1>742. Hitelkártya esetében a törlesztés összegét a hitelintézet milyen sorrendben
használja fel a tartozások kiegyenlítésére?
</h1>A legrégebbi készpénzes és vásárlási tranzakciók kerülnek elszámolásra,
majd ezt követően a díjak, jutalékok és ügyleti kamat kiegyenlítése következik.
<h1>743. A Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelszerződéseikben
vállalják­e, hogy a lakossági ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a
devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére?
</h1>Nem, mert ez indokolatlanul megnövelné a pénzügyi intézmények
devizakockázati kitettségét.
<h1>744. Melyik állítás igaz? A devizaalapú hitelek
</h1><h1>745. Tegyük fel, hogy az adós euró alapú hitelt vett fel, és a szerződéskötést
követően a forint árfolyama az euróhoz képest tartósan és jelentősen
gyengült. Melyik állítás igaz (az árfolyamváltozás hatását tekintve)?
</h1>A még esedékes kamat‐ és tőketartozás forintban kifejezett összege nőtt.
<h1>746. Tegyük fel, hogy az adós euró alapú hitelt vett fel. Melyik esetben
növekedhetett a még esedékes kamat­ és tőketartozásainak forintban
kifejezett összege?
</h1>Ha a forint az euróhoz képest gyengült.
<h1>747. Melyik állítás jellemzi a deviza alapú hiteleket?
</h1>A folyósítás és a törlesztés is devizában történik.
<h1>748. Melyik állítás jellemzi a devizahiteleket?
</h1>A folyósítás és a törlesztés is devizában történik.
<h1>749. Létezik­e (elsősorban vállalkozói hiteleknél) olyan hitelkeret, amely
megadott, de egynél több devizanemben is lehívható?
</h1>A gyakorlatban lenne rá igény, de a könyvelési programok még nem
tudják kezelni.131
<h1>750. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás,
hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően –
többek között – a hitel összegéről és devizaneméről
</h1>személyes tájékoztatást kell adnia.
4.1.5. KAMATPERIÓDUS
<h1>751. Melyik állítás igaz? A kamatperiódus
</h1>azt az időtartamot jelenti, amely időtartam alatt az ügyleti kamat nem
változik.
<h1>752. Melyik állítás igaz? Ha a piaci szereplők a jövőben kamatemelésre
számítanak,
</h1>a hitelfelvevőnek közömbös, hogy rövidebb vagy hosszabb
kamatperiódust választ.
<h1>753. Változó kamatozású hitel esetén, ha a hitelintézet a megelőző
kamatperiódushoz képest 10 bázisponttal növeli a kamatot, hány %­kal több
kamatot kell az adósnak fizetnie?
</h1>0,01%‐kal többet.
<h1>754. Változó kamatozású hitel esetén, ha a megelőző kamatperiódushoz képest a
hitel kamata 0,5%­kal csökken, ez hány bázispont változást jelent?
</h1>0,5 bázispont csökkenést.
<h1>755. Változó kamatozású hitel esetén, érinti­e a hitel adósát (a fizetendő kamaton
keresztül) a referenciakamatlábnak a kamatperióduson belüli változása?
</h1>Igen, a hitel kamata a referenciakamat változásával egyidejűleg változni
fog.
<h1>756. Előtörlesztés esetén csökken­e a kamatteher?
</h1>Nem, a fennmaradó adósság arányos kamatterhe változatlan.132
<h1>757. Lehetséges­e 1 évnél hosszabb kamatperiódust kikötni?
</h1>Igen, hiteltípustól függően (például lakáshitelek esetében).
<h1>758. Lehetséges­e 1 hónapnál rövidebb kamatperiódust kikötni?
</h1>Igen, hiteltípustól függően (például intézmények nagyösszegű
devizahitelei esetében).
<h1>759. Mi a hitelező ­ hitelszerződésben vállalt ­ alapvető kötelessége?
</h1>A kamatok, díjak és egyéb költségek egyértelmű meghatározása.
<h1>760. Mi az ügyfélminősítés fő célja?
</h1>Az adós pénzügyi helyzetének figyelés abból a célból, hogy a hitelintézet
megbizonyosodjon, az adós a kölcsön folyósítását követően is képes és hajlandó a
hitelszerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére.
<h1>761. Mit takarnak az ügyfélminősítés során vizsgált számszerűsíthető mutatók?
</h1>Lakossági ügyfelek esetében nem, csak a vállalkozások és intézmények
esetében értelmezhető számszerűsíthető mutatók a számviteli beszámolóra épülő
mutatókat jelentik.
<h1>762. A hitelezők az ügyfélminősítés során milyen szubjektív tényezőket
vizsgálnak?
</h1>Olyan nem, vagy nehezen számszerűsíthető tényezőket, amelyek a
hitelezhetőség megállapításában lényeges információtartalommal bírnak.
<h1>763. Melyik állítás igaz? Vállalkozó ügyfelek minősítése során a hitelintézetek
részben számszerűsíthető mutatók értékeit vizsgálják, ilyen mutató például
</h1>a saját vagyon részaránya, a tőkeellátottság, a tőkeszerkezet.
<h1>764. Melyik állítás igaz? Vállalkozó ügyfelek minősítése során a hitelintézetek
részben szubjektív tényezőket vizsgálnak, ilyen mutató például
</h1>a piaci helyzet és várható alakulása, monopolhelyzet, rendelésállomány
összetétele.
<h1>765. Prudenciális okok miatt a hitelintézetek belső hitelezési szabályzatukban a
hitel lehívásának feltételeként előírhatják, hogy a hiteligénylő vállalkozásnak
meghatározott dokumentumot a hitelintézethez ekkor be kell nyújtania. Az
alábbiak közül melyik lehet indokoltan ilyen dokumentum?
</h1>A hitelkérelem.
<h1>766. Prudenciális okok miatt a hitelintézet belső hitelezési szabályzatában
előírhatja­e, hogy a vállalkozónak a hitel lehívásakor a hitelintézethez be kelle nyújtania a harminc napnál nem régebbi cégkivonatát?
</h1>Nem, mert ezt a dokumentumot már a hitelbírálatot megelőzően be
kellett nyújtania.
<h1>767. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás,
hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően
személyes tájékoztatást kell adnia – többek között – arról, hogy
</h1>kötelező‐e a fogyasztónak a hitelezőnél számlát vezetnie, illetőleg a
jövedelmét a hitelezőnél vezetett számlára utaltatnia.
<h1>768. Melyik állítás igaz? Prudenciális okok miatt a hitelintézet belső hitelezési
szabályzatában előírhatja, hogy a vállalkozónak a hitel lehívásakor a
hitelintézethez be kell nyújtania
</h1>a vállalkozás tulajdonosainak és valamennyi vevő/szállító partnerének a
könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját.134
<h1>769. Finanszírozhat­e hitelintézet induló vállalkozást?
</h1>Igen, hiszen egy induló vállalkozás semmivel sem jelent több vagy más
kockázatot, mint egy, a piacon már ismert vállalkozás.
<h1>770. A hitelező kinek a kockázatára köt hitelszerződést akkor, ha a hitel teljes
összege bankgaranciával fedezett? (Feltételezzük, hogy a garáns minősítése
lényegesen jobb, mint az adósé.)
</h1>A garáns kockázatára. (Mindemellett a felügyeleti állásfoglalás nem zárja
ki, hogy végezzen ügyfélminősítést az adósra is.)
<h1>771. Szükséges­e a hitelintézetnek ügyfélminősítést végeznie akkor, ha a
hitelügylet mögött központi bank által kibocsátott értékpapír áll?
</h1>Nem, ha a nevezett értékpapírokból a teljes hitelösszeg megtérülése
egyértelműen biztosítható. (Mindemellett a felügyeleti állásfoglalás nem zárja ki,
hogy végezzen ügyfélminősítést is.)
<h1>772. Szükséges­e a hitelintézetnek ügyfélminősítést végeznie akkor, ha a
hitelügylet mögött magyar állampapírokból álló fedezet van?
</h1>Igen, a magyar államra kell ügyfélminősítést végeznie.
<h1>773. Melyik állítás igaz? A jövedelem alapú finanszírozás lényege, hogy
</h1>a kihelyezhető kölcsön összegét elsősorban az ügyfél minősítése és
jövedelmi helyzete, másodsorban az ügylet mögé bevont fedezet(ek), vagy az abból
számított fedezeti érték határozza meg.
<h1>774. A lakossági hitelezésben alkalmazott scoring (azaz egyszerűsített
adósminősítési eljárás) során a hitelnyújtó milyen adatokat vesz figyelembe?
</h1>Az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetét, banki szokásait,
bankkapcsolatának minőségét, a bankkal, ill. más bankokkal szemben fennálló
adósságának mértékét, stb. vizsgálja.
4.1.8. BIZTOSÍTÉKOK
<h1>775. A hitelbiztosítékokkal összefüggésben mit értünk fedezeti érték alatt?
</h1>A biztosítéknak a piac által elismert értékét.
<h1>776. Megköthető­e bankhitelszerződés (illetőleg a biztosítéki szerződés) szóban?
</h1>Igen, a törvény megengedő a szóban kötött bankhitelszerződésekkel
szemben, azonban felhívja a figyelmet azok kockázatosságára.
<h1>777. Az alábbiak közül melyik személyi biztosíték?
</h1>Óvadék.
<h1>778. Az alábbiak közül melyik tárgyi biztosíték?
</h1>Garancia.
<h1>779. Elfogadhatja­e biztosítékként a hitelintézet a saját részvényét?
</h1>Igen, amennyiben rendelkezik külső hitelminősítő cég értékelésével.
<h1>780. Melyik állítás igaz? Fogyasztási hitelek esetében előírás, hogy a hitelezőnek,
közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően – többek között – adott
esetben a szükséges biztosítékokról; a hitelszerződéshez szükséges
biztosítékok jellemzőjéről (a szükséges biztosíték típusáról)
</h1>személyes tájékoztatást kell adnia.
<h1>781. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás,
hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően –
többek között – a jelzáloghitel biztosítékairól (arról, hogy ingatlanon alapított
jelzálogjogról, vagy más általánosan alkalmazott biztosítékról van­e szó)
</h1>szükségtelen tájékoztatást adnia.
<h1>782. Szokásos­e vállalkozói hitelszerződésekben, hogy a hitelező előírja a
számviteli beszámolók rendszeres (éves, negyedéves) beküldését?
</h1>Nem, mert a negyedéves főkönyvi kivonatát, ill. mérleg és
eredménykimutatást, valamint az (auditált) éves beszámolót, ill. az egyszerűsített
beszámolót a vállalkozásnak egyébként is közzé kell tennie.
<h1>783. Előírhatja­e a hitelező, hogy az adósnak meghatározott rendszerességgel
tájékoztatást kell adnia a biztosítékok (pl. a kölcsön biztosítékaként
jelzálogjoggal terhelt ingatlan) aktualizált értékéről?
</h1>Nem, mert ehhez külön ingatlan értékbecslő szükséges.
<h1>784. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a hitelszerződésben az adós
vállalkozásra előírható pénzügyi mutatószámok közé?
</h1>Kötelezettségek/saját tőke aránya.
<h1>785. Kiköthető­e hitelszerződésben, hogy az adós vállalkozás a hitel futamideje
alatt nem fizet osztalékot?
</h1>Igen, ugyanis a hitelezőt védi, ha az adós vállalja, hogy a tulajdonosok
részére történő kifizetéseket alárendeli a kölcsön és járulékai visszafizetésének.
<h1>786. Kiköthető­e a hitelszerződésben, hogy az adós vállalkozás a hitel futamideje
alatt a hitelszerződésben rögzített mértéket meghaladóan nem adósodik el?
</h1>Nem, mert ez a vállalkozás üzleti lehetőségeit indokolatlan mértékben
korlátozná.
<h1>787. Melyik fogalmat definiáltuk? Egyszeri díj, amelyet a felvett, vagy a ténylegesen
fennálló hitel összegére vetítve kell megfizetni, mindaddig, amíg a hitel
fennáll.
</h1>Közjegyzői díj.
<h1>788. Az alábbiak közül melyik nem számít bele a THM mutatóba?
</h1>Kezelési költség.
<h1>789. Az alábbiak közül melyiket tartalmazza a THM?
</h1>A hitel futamideje meghosszabbításának költségeit.
<h1>790. Melyik állítás hamis? A rendelkezésre tartási jutalék
</h1>abban az esetben fizetendő, ha a hitelintézet hitelkeretet vagy
követelésvásárlási keretet tart az ügyfele rendelkezésére, amelynél még nem
folyósított, vagy más módon még nem kellett helytállnia.
<h1>791. Van­e valamilyen jogszabály, amely maximalizálja a kamat vagy a THM
mértékét?
</h1>A Hitelintézeti törvény rendelkezik a kamat, illetve a THM maximális
mértékéről (egyik sem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat
négyszeresét).
<h1>792. Melyik állítás igaz? (Teljes Hiteldíj Mutató)
</h1>A THM a pénzügyi intézmények által folyósított, egy évnél hosszabb
lejáratú fogyasztási kölcsönök maximális kamatlába.138
<h1>793. Melyik állítás hamis? Lakáscélú hiteleknél a THM számítása során
</h1>az esetleges állami kamattámogatás összege nem vehető figyelembe.
<h1>794. Melyik állítás hamis? A hitelkártyák esetében a hitelintézet a THM mutató
számításakor többek között azzal a feltételezéssel él, hogy
</h1>az ügyfél a hitelkártyát rendszeresen használja készpénzfelvételre.
<h1>795. Lakossági ügyfélkörben automatikus elutasítási okot jelent­e a hitelbírálat
során, ha az ügyfél adatai szerepelnek a KHR­ben?
</h1>Nem, mert lehetséges, hogy egy már korábban elévült hiteltartozás miatt
szerepel a KHR‐ben.
<h1>796. Honnan tudhatja meg az ügyfél, hogy az adatai a Központi Hitelinformációs
Rendszer adóslistáján vannak?
</h1>Az ügyfél hitelkérelmét a pénzügyi intézmény elutasítja.
<h1>797. Hol tud az ügyfél reklamálni, ha észrevétele van a Központi Hitelinformációs
Rendszer adóslistájára kerüléssel kapcsolatban?
</h1>A BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő
Részvénytársaságnál.
<h1>798. (Jogszerű adatkezelést feltételezve:) Meddig láthatóak az ügyfelek adatai a
KHR­ben?
</h1>A lezárást követően még 5 évig.
<h1>799. A pénzügyi szervezeteknek a szerződés megkötésének kezdeményezését
megelőzően milyen, a KHR­rel kapcsolatos tájékoztatást kell adniuk?
</h1>Tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy személyes adataik
nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba.
<h1>800. A pénzügyi szervezeteknek a konkrét szerződés megkötését megelőzően
milyen, a KHR­rel kapcsolatos írásos tájékoztatást kell adniuk?
</h1>Tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal
bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot
használnak, adataik bekerülnek a KHR‐be.
<h1>801. A KHR milyen bankszámla sorbanállásokat tart nyilván?
</h1>Azok a vállalkozói bankszámlák kerülnek be a nyilvántartásba,
amelyekkel szemben három hónapot meghaladóan, hárommillió forintot
meghaladóan ki nem fizethető követelések állnak sorban.
<h1>802. Vállalkozásoknál a KHR tartalmaz­e nyilvántartást készpénz­helyettesítő
fizetési eszköz elfogadásával történt visszaélésekre?
</h1>Igen, negatív listás adatbázist.
<h1>803. A KHR lakossági rendszere tartalmaz­e nyilvántartást a csalás miatt
elutasított hitelkérelmekre?
</h1><h1>4.2. A KÖLCSÖN‐ÜGYLETBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK
4.2.1. ADÓS
</h1><h1>804. Melyik állítás fejezi ki az adós fogalmának lényegét?
</h1>Az adósnak tartozását a hitelmegállapodás feltételei és a saját jövedelmi
helyzete szerint törlesztenie kell.
<h1>805. Köteles­e a hitelkeret igénybe vételére a hiteligénylő?
</h1>Igen, az érvényes hitelszerződés alapján a kölcsönt a hiteligénylőnek le
kell hívnia.
<h1>806. Ki az áruhitel adósa?
</h1>Az a személy, akinek a pénzügyi intézmény a kölcsön összegét folyósítja.
<h1>807. Ki a diákhitel adósa?
</h1>Az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel diákhitelszerződést kötött.
<h1>808. Melyik az a lakossági hiteltípus, amelynél a hitelnyújtó a kölcsönt egy
szerződött kereskedő részére folyósítja, ugyanakkor az adós egy
magánszemély?
</h1>Áruhitel.
<h1>809. Melyik az a vállalkozói hiteltípus, amelynél a hitelnyújtó a kölcsönt egy, az
adóstól különböző vállalkozás fizetőképességére tekintettel folyósítja?
</h1>Beruházási hitel.
<h1>810. Melyik állítás igaz? A főadóst a kezestől az különbözteti meg, hogy
</h1>a hitelszerződésben csak a főadóst nevesítik.
<h1>811. Képviselheti­e meghatalmazott a főadóst a banki hitelügylet lebonyolítása
során?
</h1>Igen.
<h1>812. Állhat­e a hitelügylet főadósa és az adóstárs közeli hozzátartozói viszonyban?
</h1>Igen.
<h1>813. Létezik­e valamilyen előírás arra, hogyan kell a közeli hozzátartozói viszonyt
igazolni? (főadós és adóstárs)
</h1>Igen, az érintettek nyilatkozatát közjegyzői okiratba kell foglalni.
<h1>814. Hogyan nevezzük a hitelügylet azon szereplőjét, aki a hitelintézettel kötött
szerződés alapján a kölcsön visszafizetésére ­ az adóssal együtt ­
kötelezettséget vállal?
</h1>Főadós.
<h1>815. Milyen célból vonnak be a hitelintézetek adóstársat a hitelügyletbe?
</h1>Leginkább a kockázat csökkentése és/vagy a kihelyezhető hitelösszeg
növelése céljából.
<h1>816. Kit nevezünk adóstársnak?
</h1>Azt, aki vállalja, hogy az adós nemfizetése esetén a hitelszerződésből
eredő kötelezettségeket teljesíti.
<h1>817. Az alábbiak közül melyik az a jellemző lakossági hiteltípus, amelynél
kockázati szempontok miatt a hitelnyújtó a hitel kondícióinak kialakításánál
előírhatja kötelező adóstárs bevonását?
</h1>Piaci feltételű lakáscélú hitel.
<h1>818. Tegyük fel, hogy két ügyvéd jelzálogjoggal fedezett hitelt vesz fel abból a
célból, hogy közös tulajdonú ingatlant (irodaépületet) szerezzen. Milyen
jogviszonyban indokolt, hogy a hitelintézet bevonja őket a hitelszerződésbe?
</h1>Adós és kezes.
<h1>819. A mai gyakorlat szerint az adóstárs hogyan kell, hogy törlessze a kölcsönt?
</h1>A hitelező felszólítását követően utalnia kell az esedékes
törlesztőrészletet a megadott bankszámlára.
<h1>820. Milyen módon vizsgálja a hitelező a hiteljóváhagyás során az adóstárs
fizetőképességét?
</h1>Az adóstársra ‐ csakúgy, mint az adósra ‐ adósminősítést kell végeznie.
<h1>821. Az alábbiak közül melyik az a jellemző lakossági hiteltípus, amelynél a hitel
tárgyi biztosítéka ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, mindemellett a
hitelnyújtó a hitel kondícióit úgy alakítja ki, hogy adóstárs bevonása növelheti
a jóváhagyott kölcsönösszeget?
</h1>Gépjárműhitel.
<h1>822. Az alábbiak közül melyik az a lakossági hiteltípus, amelynél a hitelintézetek
jellemzően nem, vagy csak a fizetőképesség javítása céljából vonnak be
adóstársat, tekintettel arra, hogy a hitel fedezetét az adós önálló értékpapírmegtakarításai képezik?
</h1>Adósságrendező hitel. Személyi kölcsön.
<h1>823. Jogosult­e az adóstárs a hitelügylet kapcsán eljárni, azaz például
előtörleszteni?
</h1>Nem.
<h1>824. Az állam készfizető kezességvállalásával fedezett hitelek esetében ismert­e az
állami készfizető kezességvállalás aránya?
</h1>Nem, ennek arányát a hitel teljes futamideje alatt csak a hitelező ismeri,
ellenkező esetben ez az adóst túlzott kockázatvállalásra ösztönözné.
<h1>825. Melyik állítás igaz az állam készfizető kezességvállalásával fedezett hitelekre
(ha a kezességet érvényesítik)?
</h1>A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a
tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt az adós
ingatlanára kezdeményezett végrehajtással kell behajtani.
<h1>826. Fennmarad­e az állam készfizető kezességvállalása egy esetleges fizetési
könnyítés jóváhagyását követően?
</h1>Igen, de az adósság csak egy töredékére.
<h1>827. Nyilvántartja­e a KHR rendszere azokat a lakossági hitelmulasztásokat,
amelyeket készfizető kezes igénybe vételével, a hátralék kiegyenlítésével már
teljes összegben rendeztek?
</h1>Igen, a lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően a
láthatósági idő leteltéig (5 évig) még láthatók.
<h1>828. Nyilvántartja­e a KHR vállalkozási rendszere a (problémamentes)
hitelszerződésekhez kapcsolódóan a kezesek, készfizető kezesek adatait?
</h1>Igen, sőt az említett adatok a lezárást követően még 5 évig láthatók.
<h1>829. Melyik állítás igaz? Az ingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverezése
esetén a zálogkötelezett védelmét szolgáló előírás, hogy
</h1>az ingatlant a zálogjogosult és a zálogkötelezett csak közösen
értékesítheti.
<h1>830. Milyen típusú zálogjogról van szó? A zálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles
épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek
visszaadni.
</h1>Vagyont terhelő zálogjog.
<h1>831. Melyik állítás igaz a vagyont terhelő zálogjog zálogkötelezettjére?
</h1>A zálogkötelezettnek a zálogjogot be kell jegyeztetnie az ingatlan‐
nyilvántartásba.
4.2.7. HASZONÉLVEZETI JOG JOGOSULTJA
<h1>832. Milyen jog illeti meg a haszonélvezeti jog jogosultját?
</h1>A haszonélvezeti jogot átruházhatja.
<h1>833. Milyen kötelezettség terheli a haszonélvezeti jog jogosultját?
</h1>Köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
<h1>834. Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzésre kerül­e az ingatlanra vonatkozó
haszonélvezeti jog?
</h1>Nem, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett közhitelű
nyilvántartásba jegyzik be.
<h1>835. Az alábbiak közül melyik sorolható az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni
értékű jogok körébe?
</h1><h1>4.3. INGATLAN‐FEDEZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK
4.3.1.A FEDEZETKÉNT ELFOGADHATÓ INGATLANRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS
SZABÁLYOK
</h1><h1>836. Melyik állítás az igaz? Hitel ingatlanfedezetéül
</h1>kizárólag lakóingatlan ismerhető el.
<h1>837. Melyik állítás az igaz? Lakóingatlannak minősül az az ingatlan, amelyet
</h1>lakás céljára létesítettek, és az ingatlan‐nyilvántartásba lakóház vagy
lakás megnevezéssel jegyeztek be.
<h1>838. Melyik állítás az igaz? Ingatlanfedezet esetén a biztosíték értékét
</h1>az adásvétel során megjelölt értékben kell megállapítani.
<h1>839. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét lakóingatlan
esetén a hitelnyújtó intézménynek
</h1>évente egyszer felül kell vizsgálni.
<h1>840. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének
felülvizsgálata
</h1>történhet statisztikai módszer alkalmazásával vagy független
ingatlanvagyon‐értékelő által.
<h1>841. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a kölcsön a 3.000.000 eurót vagy a
3.000.000 eurónak megfelelő értékű devizát, vagy forintot meghaladja, illetve
a hitelintézet szavatoló tőkéjének az 5%­át meghaladja, a fedezetül szolgáló
ingatlan felülvizsgálata
</h1>statisztikai módszerrel történik.146
<h1>842. Melyik állítás az igaz? Minek kell tekinteni azt az ingatlant, amit a tulajdonos
lakásnak építetett, később üdülőnek használt, az ingatlan­nyilvántartásban
pedig lakásként szerepel?
</h1>A hitelintézet dönthet, tekintheti lakásnak és üdülőnek is.
<h1>843. Melyik állítás az igaz? Ingatlan a hitel fedezetét
</h1>jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálog vagy önálló zálogjog útján képezheti.
<h1>844. Melyik állítás az igaz? Természetes személy devizában nyilvántartott
kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására
</h1>ingatlanon jelzálogjog alapítható.
<h1>845. Melyik állítás az igaz? Az ingatlanra bejegyzett zálogjog esetén a zálogjog
érvényesítésére
</h1>kizárólag ingatlan árverésen van lehetőség.
<h1>846. Melyik fogalom definíciója az alábbi: Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a
zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje.
</h1>követelést biztosító zálogjog
4.3.3. ELFOGADHATÓ FENNMARADÓ FELJEGYZÉSEK/ TERHEK
<h1>847. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet nem első helyi jelzálogot fedezetként
</h1>elfogadhat.
<h1>848. Melyik állítás az igaz?
</h1>A hitelintézet fedezetként kizárólag nem első helyi jelzálogot fogadhat el.
<h1>849. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet a jelzálogjoggal biztosított ingatlant
fedezetként elfogadhatja,
</h1>ha a tulajdonosváltozásra vonatkozó széljegy a tulajdoni lapon szerepel.
<h1>850. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet hitel fedezetéül elfogadhatja (többek
között) azt az ingatlant,
</h1>amelynek tulajdoni lapján a tulajdonossal szemben indított felszámolás
ténye szerepel.
<h1>851. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet hitel fedezeteként elfogadhatja (többek
között) azt az ingatlant,
</h1>amelynek tulajdoni lapján árverés kitűzése szerepel.
<h1>852. Melyik a helyes állítás? A hitelintézet ingatlan fedezet esetén, ha az ingatlan
nem lakóingatlan, az értéket
</h1>háromévente felülvizsgálja.
<h1>853. Melyik a helyes állítás? A hitelintézet ingatlan fedezet esetén, ha az ingatlan
lakóingatlan, az értéket
</h1>legalább évente egyszer felülvizsgálja.
<h1>854. Melyik a helyes állítás? Amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlan értéke
csökken, vagy érvényesíthetőségében következik be változás, a hitelnyújtó
</h1>a szerződés megszűnik.148
<h1>855. Melyik a helyes állítás? Az ingatlan fedezettel biztosított hitel esetén
</h1>az adósnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlan értéke a
futamidő alatt nem csökken.
<h1>856. Melyik állítás igaz? Ha lakossági hitelezés keretében a hitelintézet ingatlanra
alapított jelzálog fedezete mellett nyújt forinthitelt, a kitettségnek a
hitelkérelem elbírálásakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi
értékének
</h1>60%‐át.
<h1>857. Melyik állítás az igaz? Ha lakossági hitelezés keretében a hitelintézet
ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett forintalapú pénzügyi lízing
szerződést köt, a kitettségnek az elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az
ingatlan forgalmi értékének
</h1>60%‐át.
<h1>858. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a hitelintézet ingatlanra alapított
jelzálogfedezet mellett nyújt forinthitelt, és a létesítmény építés alatt van, a
forgalmi értéknél
</h1>az ingatlan értékét a hitelszerződés megkötésének időpontjában fennálló
érték alapján kell meghatározni.
<h1>859. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a futamidő során a hitel fedezetként
nyújtott ingatlan értéke a rendelkezésre álló adatok szerint a piaci árhoz
képest jelentősen lecsökken,
</h1>az adóst fel kell szólítani, hogy nyilatkozzék, elismeri‐e a jelentős
árcsökkenést.
<h1>860. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezeteként felajánlott ingatlannak
</h1>káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie.
<h1>861. Melyik állítás az igaz? A hitelnyújtónak a hitelezhetőségi limit
megállapításakor
</h1>a természetes személynek kizárólag a hitelnyújtóval szemben fennálló
tartozását kell figyelembe venni.
<h1>862. Melyik állítás igaz? Lakás­előtakarékossági szerződéssel kombinált hitel
esetén a hitelezhetőségi limit meghatározásánál
</h1>a hitelintézet döntheti el, hogy a kapcsolódó befizetési kötelezettséget
figyelembe veszi‐e, mint törlesztőrészlet növelő tényezőt.
<h1>863. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott
lakossági hitel esetén, a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értékének
meghatározásánál
</h1>az ingatlan‐nyilvántartásba korábban bejegyzett jelzáloggal fedezett
követelést a hitel igénybe vevőjének kérelmére figyelmen kívül kell hagyni.
<h1>864. Melyik állítás igaz? Amennyiben a hitelnyújtó építés alatt lévő létesítményre
nyújt lakossági hitelt, a kitettség elbíráláskori értékének meghatározásakor a
forgalmi érték meghatározásánál
</h1>független ingatlanvagyon‐értékelő véleményét kell alapul venni.
4.3.6. INGATLANFEDEZET UTÓLAGOS TERHELÉSE
<h1>865. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését
követően
</h1>az ingatlan már semmilyen módon nem terhelhető.
<h1>866. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését
követően az ingatlanra jogszabályon alapuló szolgalmi jog az ingatlannyilvántartásba
</h1>csak a hitelintézet előzetes bejegyzésével jegyezhető be.
<h1>867. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését
követően az ingatlanon
</h1>özvegyi jog nem keletkezhet.
<h1>868. Melyik állítás igaz? Jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlant a
jelzálogjog alapításától a jelzálogjog megszűnéséig
</h1>az ingatlant nem lehet elidegeníteni és megterhelni.
<h1>869. Melyik állítás igaz? A jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlanra az
elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan­nyilvántartásba
</h1>a jogosult külön kérelmére bejegyezhető.
<h1>870. Melyik állítás igaz? Ha a jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlan
vonatkozásban a jelzálog­hitelintézet elidegenítési és terhelési jogát az
ingatlan­nyilvántartásba nem jegyzik be,
</h1>a jelzálog‐hitelintézet ezt a jogot időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti.
<h1>871. Melyik állítás igaz? Amennyiben az adós által felajánlott ingatlan az
értékbecslés alapján nem nyújt elegendő fedezetet a hitelhez,
</h1>újabb ingatlan bevonására nem kerülhet sor, a hitelkérelmet el kell
utasítani.
<h1>872. Melyik állítás igaz? Amennyiben az adós által a hitel fedezetéül felajánlott
biztosíték nem elegendő,
</h1>kizárólag további lakóingatlan vonható be fedezetként.
<h1>873. Melyik állítás igaz? Egy hitelügyletbe
</h1>csak azonos típusú biztosítékok vonhatók be.
<h1>874. Melyik fogalom meghatározása következő: Tulajdonjog ugyanazon a dolgon
meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
</h1>használati jog
<h1>875. Melyik állítás igaz? A közös tulajdon esetén a tulajdonostársak
</h1>mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára.
<h1>876. Melyik állítás igaz? Amennyiben az egész közös tulajdonban lévő dolgot
megterhelik,
</h1>a tulajdontársak 3/4‐ének hozzájárulása szükséges.
<h1>877. Melyik állítás igaz? Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében
nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van végrehajtási jog bejegyezve,
</h1>az árverés a végrehajtó döntése alapján az ingatlanra kitűzhető.
<h1>878. Melyik állítás igaz? Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében
nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van végrehajtási jog bejegyezve,
az árverés kitűzéséig
</h1>az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant
árverezzék el.
<h1>879. Melyik állítás igaz? A TakarNet rendszerben
</h1>mindegyik körzeti földhivatal az ország egész területéről szolgáltat
tulajdoni lap másolatot.
<h1>880. Melyik állítás igaz? A TakarNet keretében on­line igénybe vehető földhivatali
szolgáltatás:
</h1>tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtása.
<h1>881. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra vonatkozó ingatlan­nyilvántartásba
bejegyzett fennálló és törölt adatokat tartalmazza
</h1>az e‐hiteles teljes szemle másolat.
<h1>882. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra vonatkozó ingatlan­nyilvántartásba
aktuálisan bejegyzett adatokat tartalmazza
</h1>a nem hiteles részleges tulajdoni lap másolat.
<h1>883. Melyik fogalmat definiáltuk? Olyan okirat, amelyen szerepel a szolgáltató
hitelesítő záradéka, és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus
aláírásával hitelesíti, valamint elhelyezi rajta időbélyegzőjét.
</h1>e‐hiteles tulajdoni lap másolat
<h1>884. Melyik állítás igaz? Az e­hiteles tulajdoni lap másolat kinyomtatva, papír
formátumban
</h1>nem minősül hiteles, teljes bizonyító erejű dokumentumnak.
<h1>885. Melyik állítás igaz? A TakarNet rendszer szolgáltatásait igénybe veheti
</h1><h1>4.4. BIZTOSÍTÉKOK
4.4.1. ÓVADÉK
</h1><h1>886. Melyik állítás igaz? Óvadék tárgya lehet
</h1>bármely forgalomképes dolog.
<h1>887. Melyik állítás igaz? Ha az óvadék tárgy pénz, az óvadék alapításához
</h1>az arra irányuló szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása
szükséges.
<h1>888. Melyik állítás igaz? A kielégítési jog megnyíltakor a jogosult az óvadékkal
biztosított követelését
</h1>bírósági végrehajtás útján érvényesítheti.
<h1>889. Melyik állítás igaz? Az óvadék esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy
a jogosult az óvadék tárgyát
</h1>haszonélvezeti joggal terhelheti.
<h1>890. Melyik állítás igaz? Amennyiben a felek az óvadék tárgyául szolgáló
értékpapír értékesítésében állapodnak meg, az értékesítés
</h1>a kötelezett által meghatározott feltételekkel történik.
<h1>891. Melyik állítás igaz? Ha az óvadék tárgya értékpapír,
</h1>az óvadék tárgyának átadásában a felek megállapodhatnak.
<h1>892. Melyik állítás igaz? A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott
követelés biztosítékául szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőzően
</h1>követelését közvetlenül kielégítheti, ha a kötelezett nem teljesít.
<h1>893. Melyik állítás igaz? A zálogjog
</h1>kizárólag hatósági döntés és jogszabály alapján keletkezhet.
<h1>894. Melyik állítás igaz? A zálogszerződést
</h1><h1>895. Melyik állítás igaz? A zálogtárgyból való kielégítés
</h1>a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével történik.
<h1>896. Melyik állítás igaz? Zálogjog tárgya lehet
</h1>minden, használati értékkel bíró immateriális jószág.
<h1>897. Melyik állítás igaz? Jelzálog esetén a zálogtárgy
</h1>a zálogkötelezett felelős őrzésében marad.
<h1>898. Melyik állítás igaz? Kizárólag jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani
</h1>az ingatlanokat, ha a zálogjog csupán az ingatlan egy részére terjed ki.
<h1>899. Melyik állítás igaz? Ingatlanon kívül más dolgon jelzálog alapításához
</h1>a zálogszerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása
szükséges‐
<h1>900. Melyik állítás igaz? Ha ingatlanon alapítanak jelzálogjogot, az alapításhoz
</h1>az erre irányuló szerződésen kívül a jelzálogjognak az ingatlan fekvése
szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz való bejelentése szükséges.155
<h1>901. Melyik állítás igaz? Keretbiztosítéki jelzálog esetén
</h1>egynemű követeléseket biztosítanak, és a bejegyzésnek a legmagasabb
összeget kell tartalmaznia.
<h1>902. Melyik állítás az igaz? A keretbiztosítéki jelzálog szerződést
</h1>elegendő közjegyzői okiratba foglalni, nem szükséges zálogjogi
nyilvántartásba venni.
<h1>903. A zálogjog melyik formájának meghatározása a következő? Zálogjog úgy is
alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje:
</h1>Vagyont terhelő zálogjog.
<h1>904. Melyik állítás az igaz? A kézizálog létrejöttéhez
</h1>a zálogszerződésnek közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a
Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése
szükséges.
<h1>905. Melyik állítás az igaz? A kézizálog jogosultja
</h1>köteles épségben megőrizni, a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában
nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles
szedni.
<h1>906. Melyik állítás az igaz? Vagyont terhelő zálogjog
</h1>az adós vagyonának egészén, a vagyont alkotó dolgok, jogok , követelés
meghatározásával alapítható.
<h1>907. Melyik állítás az igaz? A vagyont terhelő zálogjog alapításához
</h1>a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar
Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba bejegyzése szükséges.
<h1>908. Melyik fogalomra igaz az állítás? A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a
követelését először a kötelezettől hajtsa be, ha
</h1>a kezesség vállalását írásban rögzítették.
<h1>909. Melyik állítás igaz? A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal
kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít,
</h1>megfelelő biztosítékot nyújt a tartozásra.
<h1>910. Melyik állítás igaz? A sortartásos kezesség esetén a kezes mindaddig
megtagadhatja a teljesítést, amíg
</h1>a követelés a kötelezett vagyonának jelentős csökkenése nélkül
behajtható.
<h1>911. Melyik állítás igaz? Készfizető kezesség esetén
</h1>a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a
kötelezettől hajtsa be.
<h1>912. Melyik állítás igaz? Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy
egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén
</h1>egyenlő arányban felelnek.
<h1>913. Melyik állítás igaz? A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint
amilyen az elvállaláskor volt,
</h1>de a kezesség elvállalása utáni időszakra a jegybanki alapkamatnak
megfelelő kamat ‐ késedelmes teljesítés esetén ‐ a kezessel szemben érvényesíthető.
<h1>914. Melyik állítás igaz? Ha a kezes a jogosultat kielégíti,
</h1>a követelés az azt biztosító jogokkal átszáll, de végrehatási jog nem illeti
meg.
<h1>915. Melyik állítás igaz? A kezességvállalási szerződés érvényességi feltétele, hogy
</h1>a kezességet írásban vállalják.
<h1>916. Melyik állítás igaz? A kezes a perköltségért és a végrehajtási költségért
</h1>csak akkor felel, ha a kereset indítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
<h1>917. Melyik állítás igaz? A jogszabály szerint készfizető kezesség jön létre ha
</h1>a kezes a kötelezett közeli hozzátartozója.
<h1>918. Melyik állítás igaz? A kezesi szerződés alapján
</h1>a kezes a kötelezettség összegével arányban álló zálog biztosítására
köteles.
<h1>919. Melyik állítás igaz? Ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg
</h1>többen nem vállalhatnak kezességet.
<h1>920. Melyik állítás igaz? Jogszabályi állami kezességet és állami garanciát
</h1>csak törvényben lehet vállalni.
<h1>921. Melyik állítás igaz? Állami kezesség, állami garancia vállalása alapulhat
</h1>egyedi kormány rendeleten és törvényen.158
<h1>922. Melyik állítás igaz? Kapcsolódhat­e a köztisztviselők lakáscélú
kölcsönszerződéséhez állami készfizető kezességvállalás?
</h1>Kizárólag egyszerű kezesség vállalható.
<h1>923. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség vállalás
</h1>főszabályként készfizető kezesség.
<h1>924. Melyik állítás igaz? Egyedi és jogszabályi kezesség nem vállalható, ha a hitel, a
kölcsön vagy a kötvény visszafizetésére kötelezett
</h1>a kötelezettség kétszeresét elérő vagyoni biztosítékot nyújtani nem tud.
<h1>925. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás
</h1>esetén lehetőség van kezességi, illetve garanciavállalási díj kikötésére.
<h1>926. Melyik állítás igaz? Ha az egyedi vagy a jogszabályi állami kezesség, illetve
állami garanciavállalás alapján a központi költségvetés kifizetést teljesít,
</h1>a kifizetett összegért a tartozás eredeti kötelezettje nem felel.
<h1>927. Melyik állítás igaz? Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia
alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg, mint állammal
szembeni tartozás,
</h1>nem érvényesíthető.
<h1>928. Melyik állítás az igaz? Vállalható­e egyedi és jogszabályi állami kezesség,
állami garancia, ha a hitel­, kölcsönfelvevőnek korábbi állami kezesség
beváltásából tartozása van az állammal szemben?
</h1>Igen, minden további nélkül vállalható.
<h1>929. Melyik állítás igaz? Az állami kezesség­, illetve állami garanciavállalás
</h1>kizárólag egyedi kezesség‐, illetve állami garanciavállalás lehet.
<h1>930. Vállalhat­e az állam kezességet csőd ­, felszámolás vagy végelszámolás alatt
álló vállalkozás tartozásaiért?
</h1>Igen, jogszabályon alapuló kezességet vállalhat.
<h1>931. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség, állami garancia esetén
</h1>kezességi, illetve garanciavállalási díj kikötése kötelező.
<h1>932. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződés jogosultja lehet
</h1>az, aki a biztosított közeli hozzátartozója.
<h1>933. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződésben a szerződő fél
</h1>az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet
nem nevezhet meg.
<h1>934. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és
módosításához ­ ha a szerződést nem ő köti meg ­,
</h1>a szerződés kedvezményezettjének az engedélye szükséges.
<h1>935. Melyik állítás igaz? Ha az életbiztosítás bármely okból a biztosítási összeg
kifizetése nélkül szűnik meg,
</h1>a biztosítót a megszűnést követően semmiféle kifizetési kötelezettség
nem terheli.
<h1>936. Melyik álltás igaz? Életbiztosítás esetén a biztosító a biztosítási díjat
</h1>nem követelheti.160
<h1>937. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, ha a biztosított a kedvezményezett
szándékos magatartása miatt vesztette életét,
</h1>a biztosítót semmiféle fizetési kötelezettség nem terheli.
<h1>938. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, ha a kedvezményezett a biztosítási
esemény bekövetkezte előtt hal meg,
</h1>a kedvezményezett által kijelölt személy lép a kedvezményezett helyébe.
<h1>939. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél
beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet,
</h1>a belépéshez a biztosítónak (utólag) bele kell egyeznie.
<h1>940. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, mielőtt a szerződés felmondás, vagy
díjfizetés elmaradása miatt megszűnik,
</h1>a biztosított a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyére
léphet.
<h1>941. Melyik állítás igaz? Ha a biztosító a biztosítási szerződés megkötése után
szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, vagy ha
szerződésben meghatározott lényeges körülmény változását közlik,
</h1>a biztosító a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
<h1>942. Melyik állítás igaz? Ha a biztosítási esemény a szerződés hatályának kezdete
előtt bekövetkezik,
</h1>a szerződés megszűnik.0
4.4.6. VAGYONBIZTOSÍTÁS
<h1>943. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződést
</h1>kizárólag vagyontárgy megóvásában érdekelt személy köthet.
<h1>944. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosítási összeg
</h1>a biztosított vagyontárgy legfeljebb négyszerese lehet.
<h1>945. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a vagyontárgy
valóságos értékét a biztosítási összeg meghaladja,
</h1>a biztosító a szerződést azonnal hatállyal felmondhatja.
<h1>946. Melyik állítás igaz? A határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződést
</h1>a biztosított 3 év, a biztosító 5 év elteltével mondhatja fel.
<h1>947. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosítási
esemény bekövetkezik,
</h1>a biztosító egyeztetést köteles folytatni a szolgáltatás időpontjáról.
<h1>948. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosító mentesül a
fizetési kötelezettség alól, ha
</h1>bizonyítja, hogy az elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
<h1>949. Melyik állítás igaz? A vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosító a kárt
megtérítette
</h1>a biztosító a kárért felelős személlyel szemben semmiféle igénnyel nem
léphet fel
<h1>950. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított
vagyontárgy azt követően megkerül, vagy a biztosító a kárt megtérítette,
</h1>a biztosító arra igényt tarthat, ebben az esetben a kártalanítás összegét
vissza kell fizetni.
<h1>951. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levélben a fizető fél számlatulajdonos
</h1>a kedvezményezett számára rendszeres átutalási megbízást ad.
<h1>952. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél kötelező tartalmi eleme:
</h1>a teljesítés felső értékhatára.
<h1>953. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél kötelező tartalmi eleme:
</h1>a benyújtás gyakorisága.
<h1>954. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél tartalmazhatja, de nem kötelező
tartalmi eleme:
</h1>a teljesítés felső értékhatára.
<h1>955. Melyik állítás az igaz? A felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást a
szolgáltató addig teljesíti,
</h1>amíg a fizető fél fizetési számláján fedezet van.
<h1>956. Melyik állítás az igaz? A felhatalmazáson alapuló beszedés esetén a fizető fél
pénzforgalmi szolgáltatója
</h1>a felhatalmazó levél lejáratát megelőzően is felbonthatja a
keretszerződést.
<h1>957. Fennáll­e az engedményező felelőssége a kötelezett teljesítéséért?
</h1>Igen, de megilletik az engedményezővel szemben mindazon kifogások,
amelyeket egyébként a hitelintézettel szemben érvényesíthetne.
<h1>958. Melyik állítás az igaz? Az engedményezés tárgya
</h1> bármilyen követelés lehet.
<h1>959. Melyik állítás az igaz? Amennyiben az adós a banknak valamely tulajdonában
lévő dolgon vételi jogot enged, a szerződésben
</h1> a vételárat rögzíteni nem szükséges.
<h1>960. Melyik állítás az igaz? Ha az adós banknak valamely dolgon vételi jogot enged
</h1> a bank jogosulttá válik a dolog birtoklására .
<h1>5. VIZSGATÁRGY: HITELTÍPUSOK ÉS HITELTERMÉKEK
</h1><h1>5.1. HITELTÍPUSOK ÉS HITELTERMÉKEK
5.1.1. LAKÁSCÉLÚ HITEL
</h1><h1>961. Milyen célra lehet felhasználni a lakáscélú hiteleket?
</h1>Lakás, üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására,
korszerűsítésére és közműfejlesztésre.
<h1>962. Igénybe vehető­e állami kamattámogatás lakáscélú hitelre?
</h1>Nem, ennek törvényi akadályai vannak.
<h1>963. Válassza ki a helyes befejezést! A lakáscélú hitel által igényelhető
kölcsönösszeg
</h1>Lényegesen alacsonyabb, mint a fogyasztási célú lakossági hiteleknél
igényelhető hitelösszeg.
<h1>964. Kamattámogatott lakáscélú kölcsönhöz társulhat­e állami kezesség?
</h1>Nem, az állam nem vállalhat kezességet.
<h1>965. A lakáscélú hitelek által folyósított összeget kiegészíthetik közvetlen
támogatások?
</h1>Igen, de csakis személyi jövedelemadó‐kezdvezmény.
<h1>966. Válassza ki a helyes befejezést! A lakáscélú hitelek jellemző biztosítéka
</h1>Az ingatlanra alapított jelzálogjog.
<h1>967. Jelölje meg a helyes állítást! A lakáscélú hitel által felvehető kölcsön
összegének nagysága függ
</h1>A fedezetül felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékétől.
<h1>968. Mit jelent a lakáscélú hiteleknél a hitelbiztosítéki érték?
</h1>Azt az összeget, ameddig a fedezetként szolgáló ingatlanra kölcsön
nyújtható.
<h1>969. Mit jelent a deviza alapú jelzáloghitel?
</h1>Azt, hogy a hitelintézet a tartozás összegét az adott devizanemben tartja
nyílván.
<h1>970. Melyik állítás igaz?
</h1>A devizaalapú jelzáloghitel folyósítása forintban, a folyósítás napján
érvényes, a hitelintézet által közzétett deviza eladási árfolyam figyelembevételével
történik.166
5.1.2. SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ HITEL
<h1>971. Válassza ki a helyes befejezést! A szabad felhasználású hitelek
</h1>kizárólag forint alapúak.
<h1>972. Igényelhető állami támogatás ­a jelenlegi hazai szabályozás szerint ­ a szabad
felhasználású hitelekhez?
</h1>Csak speciális esetekben.
<h1>973. Szabad felhasználású hiteleknél mi szolgál általában fedezetül?
</h1>Kezes.
<h1>974. Igényelhető szabad felhasználású hitel hitelkiváltás esetén is?
</h1>Nem.
<h1>975. Szabad felhasználású hitel igénylőjének életkorát illetően léteznek­e
korlátozások?
</h1>Igen, de csakis az alsó korhatár van megszabva.
<h1>976. Válassza ki a helyes befejezést! A szabad felhasználású hitel
</h1>Folyósítása mindig részletekben történik.
<h1>977. Szabad felhasználású jelzáloghitel igénylése esetén szükséges­e önrész (a
hiteligénylő részéről)?
</h1>Nem, hiszen fedezetül szolgál a jelzálog.
<h1>978. Szabad felhasználású hitel esetén a jelzálogként szolgáló ingatlan teljes
értékére felvehető hitel?
</h1>Igen, még nagyobb is lehet, abban az esetben ha a hiteligénylő rendszeres,
havi jövedelme a pénzintézet által meghatározott minimumot eléri.167
5.1.3. SZEMÉLYI HITEL
<h1>979. A személyi hitel mely formái terjedtek el napjainkban?
</h1>Kizárólag a kezes és kézizálogjog fedezete melletti.
<h1>980. Jellemzően a személyi hitelek mely típusa jövedelem alapú az alábbiak közül?
</h1>A kezes és kézizálogjog fedezete melletti.
<h1>981. Melyik állítás igaz?
</h1>A személyi kölcsönöknél a hitelcélt a hitelszerződésben meg kell nevezni.
<h1>982. Mi a személyi hitel igénylésének feltétele?
</h1>A hiteligénylő rendszeres, bankszámlára érkező havi jövedelemmel
rendelkezik, továbbá igazolható számlamúlttal rendelkezik, és nem szerepel a KHR
lakossági rendszerében.
<h1>983. Melyik személyi hitel típus ír elő ingatlant a hitel fedezetéül?
</h1>Jelzálogjoggal fedezett személyi hitel.
<h1>984. A hitelintézet preferálhat­e egy bizonyos célt személyi hitel nyújtásakor?
</h1>Igen, a hitelkondíciók felállítása során preferálhat ilyen célokat, melyeket
kedvezmények nyújtásával támogathat.
<h1>985. Amennyiben a személyi hitel fedezete kezesség, a bank kinek a pénzügyi
helyzetét vizsgálja a hitel jóváhagyása előtt?
</h1>A hiteligénylő és a kezes pénzügyi helyzetét is.
<h1>986. Az adósságrendező hitelek a személyi hitelek mely csoportjába tartoznak?
</h1>Kezes által fedezett személyi hitelek.
<h1>987. Mire szolgál az adósságrendező hitel?
</h1>Arra, hogy az ügyfél adósságrendező hitel felvétele után még újabb
hiteleket vehessen fel.
<h1>988. Az adósságrendező hitel esetén kötelező­e a jelzálog fedezet?
</h1>Ezt a hitelintézet határozza meg a hiteligénylő hitelképességének
megvizsgálása után.
<h1>989. Az adósságrendező hitel igénylése esetén igényelhet­e nagyobb összeget a
hiteligénylő, mint a meglévő korábbi tartozások összege?
</h1>Nem valószínű, mivel a hiteligénylő ha kap is hitelt csak akkora összeget
fog kapni, amennyi a korábbi tartozások összértéke.
<h1>990. Az ügyfél számára miért kínálhat vonzó megoldást az adósságrendező hitel?
</h1>Azért, mert megnövekedett törlesztő részlet mellett a futamidő
megrövidül és ezáltal kevesebb kamatot kell fizetni a hitelen.
<h1>991. Az adósságrendező hitel többféle tartozás kiváltására is lehetőséget nyújt?
</h1>Igen, például: jelzáloghitel, személyi kölcsön, hitelkártya, folyószámlahitel,
áruvásárlási hitel, önkormányzati és munkáltatói kölcsön, stb.
<h1>992. Melyik állítás igaz?
</h1>A hitelkártya által nyújtott hitelkeret összege csak a hitelkártya‐
szerződésben megjelölt célra használható fel.169
<h1>993. Melyik állítás igaz?
</h1>A hitelkártya csak hitelkártyás vásárlást elfogadó kereskedelmi
elfogadóhelyeknél használható fel.
<h1>994. Melyek a hitelkártya­igénylés általános feltétele?
</h1>A kártyaigénylő rendszeres, havi, bruttó jövedelme érje le a bank által
megjelölt minimumot.
<h1>995. Válassza ki a helyes befejezést! A hitelkártya által nyújtott hitelkeret
</h1>eseti jellegű.
<h1>996. Hitelkártyák esetében mit értünk minimum fizetendő összegen?
</h1>A hitelintézet kötelezi az adóst, hogy a hó végéig törlessze a hitelkeret
kimerített részét.
<h1>997. A hitelkártya által lehívott kölcsönt terheli kamat?
</h1>Nem, mert a hitelkártya díja és a speciális díjak viszonylag magasak.
<h1>998. Melyik állítás igaz?
</h1>A hitelkártya által ATM‐ből felvett készpénzösszeg nem haladhatja meg a
hitelkeret egy a hitelintézet által szerződésben fixen meghatározott százalékát.
<h1>999. Melyik állítás igaz?
</h1>A hitelkártya kamata általában a lakossági kamatoknál lényegesebben
magasabb, ezért nem kell éves kártyadíjat fizetni.170
<h1>1000. Melyik állítás igaz?
</h1>A hitelkártyával lehet készpénzt felvenni, melynek eljárási díja általában
magas.
<h1>1001. Hitelkártyájához kapcsolódóan a kártyabirtokosnak milyen állandó díjat kell
fizetnie?
</h1>A hitelkártyához tartozó 2 állandó díjtétel a kártya éves díja és az
egyenlegértesítő díja.
5.1.5. ÁRUHITEL (A FOGYASZTÁSI HITELEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI)
<h1>1002. Mi tartozik a fogyasztási kölcsön fogalmába?
</h1>Kizárólag a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak
megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez ‐ a
természetes személy részére ‐ nyújtott kölcsönök.
<h1>1003. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Áruhitel igénylése esetén az igénylő készpénzt kap, melyből tudja
finanszírozni a kívánt terméket, vagy szolgáltatást.
<h1>1004. Az alábbiak közül melyik árucikkekre nem alkalmas az áruhitellel történő
finanszírozás?
</h1>Élelmiszerek.
<h1>1005. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Áruhitel esetén a THM megmutatja, mennyi hiteldíjat kell megfizetnie a
hiteligénylőnek a kölcsön teljes visszafizetéséig, melybe nincsenek belekalkulálva a
speciális kiadások, mint például az előtörlesztési és átutalási díjak is.171
<h1>1006. Válassza ki a helyes befejezést! Áruhitel felvétele esetén az adóst szerződéstől
való elállásra
</h1>jogosítja fel, ha az áruhitel futamideje alatt csökken, megszűnik
jövedelme.
<h1>1007. Jövedelemalapú­e az áruhitelezés?
</h1>Igen, mert a hitel megtérülésének elsődleges forrása az adós rendszeres
havi nettó jövedelme.
<h1>1008. Ki vehet igénybe a fogyasztási hitelt (az alábbiak közül)?
</h1>Természetes személyek.
<h1>1009. Válassza ki a helyes befejezést! A fogyasztási hitel igénylője a
</h1>Hitelszerződés aláírását követő 7 munkanapon belül indoklás nélkül
elállhat a szerződéstől.
<h1>1010. Milyen célra szolgál a folyószámlahitel?
</h1>Hosszútávú pénzügyi befektetés finanszírozására.
<h1>1011. Igaz az állítás? A folyószámlahitel megújuló jellegű.
</h1>Nem, az ügyfél határozza meg, hogy rulírozó módon kívánja‐e igénybe
venni.
<h1>1012. Igaz az állítás? A hitelintézetek külön biztosítékot kötnek ki a
folyószámlahitel törlesztésére.
</h1>Nem, mivel a kölcsön jóváhagyásának alapja az ügyfél havi rendszeres
terhelhető jövedelme.
<h1>1013. Felülvizsgálhatja a hitelintézet az adós hitelképességét rendszeres
időközönként?
</h1>Nem, csak a folyószámlahitel szerződés előtt.
<h1>1014. A folyószámlahitel lejárata után meghosszabbítható?
</h1>Igen, bármely esetben, hisz az ügyfél hitelképes volt.
<h1>1015. Melyik állítás igaz?
</h1>A folyószámlahitel szabadon, hitelcél megjelölése mellett, tetszés szerinti
ütemezésben felhasználható.
<h1>1016. A folyószámlahitel által igénybe vett hitel törlesztése történhet?
</h1>Csakis egyösszegben fizethető vissza.
<h1>1017. A folyószámlahitelkeret a lejárati időn belül többször is felhasználható?
</h1>Nem, a hitelkeretet csak egyszer lehet kimeríteni.
<h1>1018. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a folyószámlahitel igénylés általános
feltételei közé?
</h1>Az igénylőnek saját tulajdonú lakóingatlannal kell rendelkeznie.
<h1>1019. A folyószámlahitelek általános futamideje mennyi idő?
</h1>Korlátlan.
<h1>1020. A bank folyószámlahitel igénylése esetén végez­e hitelbírálatot?
</h1>Nem, mivel a hitel nagyon kis összegű.
<h1>1021. Mit jelent az, hogy a folyószámlahitel megújuló jellegű?
</h1>Azt, hogy a hitelszerződés lejárata után a szerződés egyszeri alkalommal
meghosszabbítható.
<h1>1022. Mi a folyószámlahitel jóváhagyásának alapja?
</h1>Az ügyfél havi, rendszeres, terhelhető jövedelme.
<h1>1023. Ki veheti igénybe a diákhitelt?
</h1>Minden felsőfokú képzésben résztvevő, nappali oktatás keretében tanuló,
beiratkozott, aktív hallgató.
<h1>1024. Mihez igazodik a folyósított diákhitel nagysága?
</h1>Az infláció mindenkori mértékéhez.
<h1>1025. Hány %­kal lehet magasabb a diákhitel kamata, mint a finanszírozáshoz
igénybevett források átlagos költsége (a kockázati és működési költségek
miatt)?
</h1>4,5%‐kal.
<h1>1026. A diákhitelrendszer első 2 évében működési és kockázati prémium terhelheti
a hitel kamatát?
</h1>Igen, de csakis bizonyos esetekben.
<h1>1027. Mikor kell megkezdeni a diákhitel törlesztését?
</h1>A hitel folyósításának megkezdésétől számított, a szerződésben megjelölt
időperióduson belül.
<h1>1028. Melyik állítás igaz? A diákhitel törlesztőrészletek nagysága az első két
törlesztési évben
</h1>az adós két évvel azelőtti jövedelméhez igazodik.
<h1>1029. Melyik állítás igaz? A diákhitel törlesztőrészletek alapja a harmadik
törlesztési évtől
</h1>a mindenkori minimálbér összege.
<h1>1030. Jogosult­e diákhitel felvételére az a hallgató, aki az adott félévben külföldön
ösztöndíjjal tanul (és minden egyéb feltételben megfelel a diákhitel
kitételeinek)?
</h1>Nem, mert a külföldi ösztöndíj miatt passziváltatni fogja a tanulmányi
félévét.
<h1>1031. Ki a diákhitelezés lebonyolítója Magyarországon?
</h1>A Diákhitel Központ Zrt.
<h1>1032. Igaz­e, hogy a diákhitelből kizárólag a tandíj befizetése finanszírozható?
</h1>Nem, a diákhitel a tandíj és a vizsgadíjak befizetésére egyaránt
felhasználható.
<h1>1033. Jövedelemarányos a diákhitel törlesztése?
</h1>Nem. A törlesztés első két évében a minimálbér alapján kell a
törlesztőrészletet megfizetni, ezt követően a törlesztőrészletet az infláció
mértékével kiigazítják.175
<h1>1034. Feltétele­e a diákhitel folyósításának, hogy a hiteligénylő bankszámlájára
rendszeres havi jóváírás érkezzen?
</h1>Ezt a diákhitelt nyújtó pénzintézetek határozzák meg.
<h1>1035. Melyik állítás igaz?
</h1>A diákhitel felvételéhez az igénylőnek nincs szüksége kezesre és fedezetre
sem.
<h1>1036. Mire költhető a diákhitel?
</h1>A diák létminimum szintjének biztosítására és az oktatás költségeire.
<h1>1037. Melyik állítás hamis? Gyermekgondozás idején, aki TGYES­re, GYED­re, GYESre jogosult,
</h1>azt diákhitelénél megilleti törlesztőrészlet mérséklés kedvezménye,
kivéve, ha teljes munkaidőben kereső tevékenységet folytat.
<h1>1038. Költségtérítéses hallgató engedményezheti­e a diákhitel összegének egy
megadott részét a felsőoktatási intézménye javára?
</h1>Nem, mert ezzel a hallgató megélhetési feltételei romlanának és a
diákhitel célja sérülne.
<h1>1039. A kamattámogatott hitelnek milyen két fajtája létezik?
</h1>Jelzáloglevél‐forrású és kiegészítő kamattámogatásos.
<h1>1040. Szükséges­e az államilag támogatott lakáscélú hitelnél az önerő?
</h1>Nem, mivel a hiteligénylő rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel.176
<h1>1041. Az államilag támogatott lakáscélú hitelnél milyen utólagos igazolásokat kell
bemutatni?
</h1>Az ingatlanba való beköltözés után elegendő lakcímigazoló kártya
felmutatása a költözésről.
<h1>1042. Milyen célra lehet felhasználni az államilag támogatott hitelt?
</h1>Új vállalkozás beindítására.
<h1>1043. Válassza ki a helyes befejezést! Az államilag támogatott hitellel vásárolt
ingatlan értéke nem lehet nagyobb
</h1>25 25 millió Forintnál a fővárosban és a megyei jogú városokban, az egyéb
településeken pedig 20 millió Forintnál.
<h1>1044. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylőknek az 5 éven belül
értékesített ingatlanuk árának hány százalékát kell beforgatniuk új ingatlan
vásárlása esetén?
</h1><h1>1045. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylő adósok hány évig nem
adhatják el a támogatott hitelből épített, vásárolt, korszerűsített ingatlant?
</h1>Minimum 3 évig.
<h1>1046. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylő személynek mekkora
tulajdoni hányadot kell elérni a megvásárolandó ingatlanban?
</h1>Minimum 30%‐ ot kell elérnie.
<h1>1047. Az alábbiak közül melyik kizáró ok az államilag támogatott lakáscélú hitel
igénylésekor?
</h1>A hiteligénylő elmúlt 30 éves.
<h1>1048. Az alábbiak közül melyik az államilag támogatott lakáscélú hitel igénylésének
feltétele?
</h1>A hiteligénylő nem töltötte be a 35. életévét, illetve 2 vagy több eltartott
gyermeket nevelő nagycsaládosok esetén az igénylő nem töltötte be a 45. életévét,
továbbá a hitelt új lakás építésére kéri.
<h1>1049. Az alábbiak közül melyik változótól függ az államilag támogatott lakáshitel
kamattámogatásának mértéke (a hitel célja lakásvásárlás, lakásépítés vagy
felújítás)?
</h1>Az államháztartási hiánytól.
<h1>1050. Válassza ki a helyes befejezést! Az államilag támogatott lakáscélú hitelt
igénylő, két vagy több eltartott gyermeket nevelő családoknál a
kamattámogatás mértéke
</h1>A hiteligénylő hitelképességétől függ.
5.1.9. GÉPJÁRMŰHITEL
<h1>1051. Milyen célra lehet felhasználni a gépjárműhitelt?
</h1>Haszongépjármű kivételével bármilyen típusú új és használt gépjárműre.
<h1>1052. Gépjárműhitel igénylésekor mi képezi a hitel tárgyi fedezetét?
</h1>Gépjárműhitel igénylése esetén nincs szükség fedezetre.
<h1>1053. Mi történik ha a gépjárműhitel igénylő nem tudja fizetni a hitel részleteit?
</h1>A finanszírozó visszaveszi és értékesíti a gépjárművet, és elszámol az
ügyféllel; vagy átütemezi a szerződést, többlet fedezetet von be, vagy egyéb módon
állapodik meg a hitel folytatásának feltételeiről.178
<h1>1054. Ha a gépjárműhitel részletének nem fizetése esetén a visszavett és eladott
autó értéke nem fedezi a teljes gépjármű­hiteltartozást, kinek kell fizetni?
</h1>A gépjárműhitel adósának.
<h1>1055. Mi történik, ha a gépjárműhitel fedezetéül szolgáló gépjárművet ­ melyen nem
volt casco típusú biztosítás ­ ellopják?
</h1>Ebben az esetben a felvett összeget vissza kell fizetni, vagy megállapodást
kell kötni a finanszírozóval a hitelvisszafizetés feltételeiről.
<h1>1056. Melyik állítás igaz?
</h1>A gépjárműhitelek kizárólag forint alapon érhetőek el.
<h1>1057. Melyik állítás igaz? Gépjárműhitel igénylésekor az előírt önerő
</h1>növeli a hitel fedezetéül szolgál a gépjármű forgalmi értékét.
<h1>1058. A gépjárműhitellel finanszírozott gépjárműre a hitelintézetek szabhatnak­e
kiköltéseket?
</h1>Igen, de ez csakis a gépjármű motormérete lehet.
<h1>1059. Válassza ki a helyes befejezést! A gépjárműhitellel finanszírozott gépjárműre
casco
</h1>biztosítást a pénzügyi intézmény köt, hogyha a hitel fedezetéül szolgáló
járművet ellopnák, akkor nem a hiteligénylő, hanem a biztosító fizessen a pénzügyi
intézménynek.
<h1>1060. A gépjárműhitel futamidejének van­e felső vagy alsó időbeli korlátja?
</h1><h1>5.2. KOMBINÁLT HITELEK
5.2.1. LAKÁSELŐ‐TAKARÉKOSSÁGGAL KOMBINÁLT JELZÁLOGHITEL
</h1><h1>1061. Mire használható fel a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel?
</h1>Új és használt lakás vásárlására.
<h1>1062. Lakáselőtakarékosság esetén mekkora az igénybe vehető állami támogatás
maximális mértéke?
</h1>A megtakarítás 30%‐a, maximum évi 72.000 forint.
<h1>1063. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helyes állítást!
</h1>Állami támogatás nem vehető igénybe.
<h1>1064. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>Kedvezményes lakáskölcsön felvétel lehetséges a futamidő lejárta után.
<h1>1065. Mi a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel lényege?
</h1>Hitelfelvétel után, kedvezményes lakáselőtakarékossági szolgáltatás.
<h1>1066. Mi a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel előnye?
</h1>Olcsóbb, mint a normál jelzáloghitel.
<h1>1067. Milyen összetevőkből áll a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel
során a fizetendő törlesztőrészlet?
</h1>Egyösszegben történik a szerződés végén a kamat és a tőke visszafizetése.180
<h1>1068. Mikor lehet lakáselőtakarékossággal egybekötött jelzáloghitel szabad
felhasználású?
</h1>Amennyiben a kölcsön összege eléri az 50 millió forintot.
<h1>1069. Jár­e állami támogatás lakáselőtakarékossággal egybekötött jelzáloghitel
szabad felhasználása esetén?
</h1>Amennyiben a kölcsön összege eléri az 50 millió forintot.
<h1>1070. Kinek kell lennie az ingatlan tulajdonosnak lakáselőtakarékossággal
kombinált jelzáloghitel esetében ingatlancélú felhasználáskor?
</h1>Nincs erre vonatkozó megkötés.
<h1>1071. Mikor lehet a lakás­előtakarékossággal kombinált hitelek előnyeit a
legjobban kihasználni?
</h1>Ha devizahitelként veszi fel.
<h1>1072. Mivel egészül ki a lakáselőtakarékossági szerződésben megtakarított összeg?
</h1>Kamattal és állami támogatással.
<h1>1073. Hogyan történik a tőke kifizetése lakáselőtakarékossággal kombinált
jelzáloghitel esetén?
</h1>Egyösszegben a futamidő végén.
<h1>1074. Hogyan épül fel a teljes szerződéses összeg lakáselőtakarékossági szolgáltatás
esetén?
</h1>Megtakarítás, kamat, állami támogatás és kedvezményes kölcsön.
<h1>1075. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helyes állítást!
</h1>A megtakarítási idő minimum 4 év 3 hónap.
<h1>1076. Mi történik a lakástakarékpénztári időszak alatt kombinált hitel esetében?
</h1>A bank felé csak kamat és kezelési költség fizetése kötelező.
<h1>1077. Mi történik a lakástakarékpénztári időszak lejáratakor kombinált hitel
esetében?
</h1>Semmi, a folyamat folytatódik ahogy előtte, csak új takarékpénztári tagság
köttetik meg.
<h1>1078. A lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel esetében mi jellemző az
állami támogatásra?
</h1>Kombinált hitelek esetében nincs állami támogatás, csak a konstrukciókra
külön‐külön.
<h1>1079. Jelenleg kamatadómentes­e a lakástakarékpénztári megtakarítás?
</h1>Igen.
<h1>1080. Mi az életbiztosítással kombinált jelzáloghitel lényege?
</h1>A bank felé nem történik konkrét kifizetés, csak a biztosítás lejáratakor
egyösszegben esedékes a teljes hitel és annak kamatai.
<h1>1081. Kombinált hitel esetén miről szól a bank és a biztosító közötti megállapodás?
</h1>Az ügyfélnek mind a tőkét mind a kamatot egyösszegben kell kifizetnie.
<h1>1082. Ki fekteti be az ügyfél biztosításában elhelyezett tőkét?
</h1>A biztosító. Lehet az ügyfél által meghatározott portfólió szerint.
<h1>1083. Mi lehet az életbiztosítással kombinált jelzáloghitel fedezete?
</h1>Kizárólag lakóingatlan.
<h1>1084. Mire használható fel az életbiztosítással egybekötött jelzáloghitel?
</h1>Új ház, lakás építésére, vásárlására. Használt ház, lakás vásárlására.
Lehetséges még szabad célú felhasználás.
<h1>1085. Igénybe vehető­e életbiztosítással kombinált jelzáloghitel szabad célú
felhasználásra?
</h1>Igen, bizonyos ajánlatok megengedik a szabad célú felhasználást.
<h1>1086. Igénybe vehető­e életbiztosítással kombinált jelzáloghitel ingatlanfedezet
nélkül?
</h1>Csak akkor, hogy ha a hitel összege meghaladja az 50 millió forintot.
<h1>1087. Válassza ki az életbiztosítással egybekötött jelzáloghitel egyik fő előnyét!
</h1>A befektetés hozamától függően, a biztosítónál lévő tőkerész (és hozama)
a hitel kifizetése után extra profitot nyújthat az ügyfélnek.
<h1>1088. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>A kombinált hitelek nagyobb kiszámíthatóságot és ezáltal biztonságosabb
alternatívát jelentenek a normál hiteleknél.
<h1>1089. Milyen időtávra ajánlott az életbiztosítással egybekötött hitel felvétele?
</h1>Hosszútávra.
<h1>1090. Miért leginkább hosszútávon ajánlott az életbiztosítással egybekötött hitel
felvétele?
</h1>Hosszútávú megoldásoknál jelentősen alacsonyabb a költség, mint a
normál hiteleknél.
<h1>1091. Életbiztosítással kombinált jelzáloghitel az ügyfél általában különböző
befektetési portfóliók közül választhat. Melyik nem ilyen portfólió elnevezés?
</h1>Rövidtávú portfólió.
<h1>1092. Kombinált hitelek esetén, hosszabb távra (pl. 20 év) melyik portfóliótípus
ajánlható?
</h1>Növekedési portfólió, nagy arányú részvénybefektetéssel, amelyek
hosszabb távon nyújtanak biztosabb hozamlehetőséget.
<h1>1093. Függ­e a hitelelbírálás ideje attól, hogy normál hitelről vagy kombinált
lehetőségről van szó?
</h1>A normál hitelek esetében hosszabb ideig tart az elbírálás.
<h1>1094. Mi a lehet a biztosíték az ügyfél számára, hogy a kombinált hitel esetében a
biztosítónál lévő tőke nem veszik el, amennyiben a biztosító csődbe megy?
</h1>Nincs biztosíték, ezt intézményi kockázatnak nevezzük. Ezzel számolni
kell bármilyen hitelfelvétel esetén.
<h1>1095. Előfordulhat­e, hogy az életbiztosítással egybekötött hitel lejáratakor a
befektetésen elért eredmény nem fedezi a bank felé fizetendő tőkerészt?
</h1>Igen, előfordulhat. Ebben az esetben természetesen az ügyfélnek kell
rendeznie a különbséget. Ez ellen infláció‐arányos éves díjemelést szoktak a
biztosítók felajánlani.
<h1>1096. Milyen gyakran kell a bank felé tőketörlesztést teljesíteni az életbiztosítással
egybekötött hitelek esetében?
</h1>Általában a 10, 15 és 20. évben jellemző a hátralévő tőketörlesztés
időarányos visszafizetése. Egyösszegű fizetés is lehetséges.
<h1>1097. Jellemzően milyen devizában vehető fel a kombinált jelzáloghitel?
</h1>HUF és JPY.
<h1>1098. Mit jelent a "halasztott tőketörlesztés" egy kombinált jelzáloghitel esetében?
</h1>A tőketörlesztés vagy egyösszegben a futamidő végén, vagy a futamidő
alatt három‐négy alkalommal történik. Ezeket a befizetéseket a hitel mellett futó
befektetés és annak hozama biztosíthatja.
<h1>1099. Mi a cél egy életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetében?
</h1>A hitel kamatánál nagyobb hozamot adó befektetésből finanszírozzuk a
tőketörlesztést, így a hitel kifizetése után akár profitra is szert tehet a hitelfelvevő.
<h1>1100. Mi az eltérés a jelzáloghitelek és a kombinált jelzáloghitelek között?
</h1>Normál hitel esetében annuitásos törlesztés történik, míg kombinált hitel
esetében véglejáratú vagy halasztott tőketörlesztés.
<h1>1101. Melyik változó nem lehet negatív hatással a kombinált hitel
eredményességére?
</h1>Rosszul választott mögöttes befektetés.
<h1>1102. Miért célszerű a kombinált hitelek esetében a devizaalapú megközelítés?
</h1>Alacsonyabb kamatozású devizákban felvett hitel kedvezőbb ajánlat lehet,
és a hosszú futamidő alatt számos rugalmas megoldás lehetséges (pl. kedvezőbb
devizaalapra váltás, stb.)
<h1>1103. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Annuitásos hitelek esetében a tőkerész csak nagyon lassan, a futamidő
első felében alig változik, mivel a bankok a kamatokat és kezelési költségeket csak a
futamidő végén terhelik.185
<h1>1104. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)
</h1>A hitelfelvevő csak a kamatokat és a kezelési költséget fizeti a banknak.
<h1>1105. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)
</h1>Az optimális eset, ha a befektetésen elért hozam egyenlő a hitel
kamatával.
<h1>1106. Kapcsolódik­e garancia arra nézve, hogy az életbiztosítással kombinált hitel
mögöttes befektetése magasabb hozamot ér el, mint a hitel kamata?
</h1>Igen, tőkegarantált alapokkal ez megoldható.
<h1>1107. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)
</h1>Az életbiztosítással kombinált hitel célja, hogy az ügyfél magasabb
befektetési hozamot érjen el annál, ami a felvett hitel kamata.
<h1>1108. Mi a kombinált hitelek egyik előnye?
</h1>Adómentesség.
<h1>1109. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)
</h1>Speciális termékek; mind a hitel, mind a kapcsolódó befektetés egy
dokumentumban került rögzítésre.
<h1>1110. Mi történik abban az esetben, ha a kombinált hitelhez kapcsolódó biztosítás
már megköttetett, de a hitelt nem folyósítja a bank?
</h1>Mivel alapvetően különálló termékek, az ügyfél nem mondhatja fel a
biztosítást.
<h1>1111. Mi történik, ha a kombinált jelzáloghitel esetében előtörleszt az ügyfél?
</h1>Kombinált hitelek esetében nincs lehetőség előtörlesztésre.
<h1>1112. Mi történik, ha a kombinált jelzáloghitel esetében a biztosítást felmondja az
ügyfél?
</h1>Problémás helyzet, mivel minél előbb mondja fel a szerződést, annál
kevesebb pénzt fog visszakapni a biztosítótól. Akár 80%‐át is elveszítheti, ha az első
néhány évben mondja fel a biztosítást.
<h1>1113. Miért fizet vissza alacsonyabb összeget a biztosító a szerződés lejárat előtti
felmondása esetén?
</h1>Nem helyes az állítás, a modern biztosítási szerződések felmondása nem
jár együtt a tőke csökkenésével.
<h1>1114. Kombinálható­e életbiztosítással jelzálog alapú szabad felhasználású kölcsön
illetve lakáscélú kölcsön?
</h1>Kizárólag lakáscélú kölcsön kombinálható életbiztosítással.
<h1>1115. Felvehető­e biztosítással kombinált hitel annuitásba forduló hitelként?
</h1>Nem. Kizárólag tőkehalasztásos konstrukcióban.
<h1>1116. Biztosítással kombinált hitel esetében ki lehet a szerződő fél?
</h1>A banknál számlát vezető ügyfél.187
<h1>1117. Biztosítással kombinált hitel esetében megengedett két biztosított is. Milyen
előírás vonatkozik a második biztosítottra?
</h1>Adóstárs lehet.
<h1>1118. Ki a kombinált hitel biztosításának elsődleges kedvezményezettje?
</h1>A biztosított.
<h1>1119. Mekkora általában a biztosítással kombinált hitel biztosításának haláleseti
összege?
</h1>Az előre kalkulált felhalmozható tőke nagysága.
<h1>1120. Mivel kell számolni kombinált jelzáloghitel esetén?
</h1>A befektetési portfólió megfelelő menedzselését biztosítani kell.
<h1>1121. Elérhet­e többlethozamot a hitelfelvevő kombinált hitel esetében?
</h1>Nem, amennyiben a hitel tőkerészének befektetésen elért összege
megvalósul, a konstrukció azonnali hatállyal érvényét veszti.
<h1>1122. Miért előnyös az ügyfél számára, hogy az életbiztosításban megtakarított rész
forintban fizetendő kombinált hitel esetén?
</h1>Nem kell az átváltási különbözet miatt aggódni az ügyfélnek.
<h1>1123. Mi történik akkor, ha biztosítottat baleseti halál éri? (kombinált hitelek)
</h1>A biztosító a szerződést a kedvezményezett részére ruházza át.
<h1>1124. Elérhető­e kedvezőbb THM feltétel kombinált hitelek esetében?
</h1><h1>5.3. LÍZING
5.3.1. PÉNZÜGYI LÍZING
</h1><h1>1125. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>A lízingbeadó jogosult a lízingelt ingatlanból származó hasznok szedésére.
<h1>1126. Szerezhet­e a lízingbevevő tulajdonjogot a lízingelt ingatlan felett? (pénzügyi
lízing)
</h1>Igen.
<h1>1127. A lízingszerződés nem tartalmazza (nyílt végű pénzügyi lízing):
</h1>A lízingdíj kamatrészét.
<h1>1128. Mit jelent a lízingdíj tőkerésze?
</h1>A lízingbe adott ingatlan, vagy ingó dolog szerződés szerinti értékét.
<h1>1129. Milyen típusai vannak a pénzügyi lízingnek?
</h1>Pénzügyi és operatív lízing.
<h1>1130. Melyik állítás igaz zártvégű pénzügyi lízing esetén?
</h1>Olyan lízingbevevőnek ajánlott, aki nem tud áfát visszaigényelni.
<h1>1131. Melyik állítás igaz nyíltvégű lízing esetén?
</h1>Olyan lízingbevevőnek ajánlott, aki biztos abban, hogy a lízingtárgyon
tulajdonjogot akar szerezni.189
<h1>1132. Mit fizet (pl. havonta) a lízingbevevő nyíltvégű pénzügyi lízing esetén?
</h1>Tőketörlesztés + kamatfizetés + tőketörlesztés áfája
<h1>1133. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
</h1>A pénzügyi lízing általában éven túli, határozott idejű szerződés.
<h1>1134. Melyik állítás igaz? Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog
</h1>a szerződés teljesítése után a lízingbevevő döntése alapján rá, vagy általa
kijelölt tulajdonosra szállhat át.
<h1>1135. Ki jogosult pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtására?
</h1>Hitelintézet (bank) vagy pénzügyi vállalkozás, amely ennek a
tevékenységnek a végzésére felügyeleti engedéllyel rendelkezik.
<h1>1136. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helytelen állítást!
</h1>A lejáratot követően a lízingbevevő nem köthet újabb lízingszerződést.
<h1>1137. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>A lízing valós maradványértékének ingadozásából származó nyereség
(veszteség) a lízingbeadót illeti meg (terheli).
<h1>1138. Kinek ajánlható az operatív lízing?
</h1>Az eszközt a lízing után megtartani kívánó felhasználónak.
<h1>1139. Ki a lízingelt eszköz tulajdonosa? (operatív lízing)
</h1>Lízingbevevő (bérbevevő).
<h1>1140. Ki a lízingelt eszköz haszonélvezője? (operatív lízing)
</h1>A lízingbevevő és a lízingbeadó ötven‐ötven százalékban.
<h1>1141. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?
</h1>Az operatív lízing általában éven túli, határozott idejű szerződés.
<h1>1142. Mit fizet (pl. havonta) a lízingbevevő operatív lízing esetén?
</h1>Bérleti díj + áfa
<h1>1143. Hogyan történik az áfa megfizetése operatív lízing esetében?
</h1>A szerződés megkötésekor egyösszegben.
<h1>1144. Ki jogosult operatív lízing szolgáltatás nyújtására?
</h1>Kizárólag pénzügyi intézmény.
<h1>1145. Mi a fő eltérés a pénzügyi és operatív lízing között?
</h1>Nincs eltérés.
<h1>1146. Vissza kell­e szolgáltatnia a lízingbevevőnek a lízingelt eszközt a futamidő
végén? (operatív lízing)
</h1>Nem, meg is hosszabbíthatja a futamidőt, illetve meg is vásárolhatja a
futamidő végén a lízingelt eszközt.
<h1>1147. Válassza ki a gépjárműlízingre vonatkozó helyes állítást!
</h1>Kizárólag haszongépjárművekre kötött operatív lízing keretében történik
a finanszírozás.
<h1>1148. Finanszírozható­e új haszongépjármű gépjárműlízing keretében?
</h1>Nem, kizárólag használt gépjármű lízingelhető.
<h1>1149. Mi a gazdasági recesszió egyik fő hatása a gépjárműfinanszírozási szektorra?
</h1>A hitelfelvételi hajlandóság általános csökkenése folytán drasztikusan
csökkent a gépjárműfinanszírozás iránti igény.
<h1>1150. Függ­e a maximális finanszírozás mértéke attól, hogy hitel vagy lízing
szerződést kíván­e kötni az ügyfél? (gépjárművek)
</h1>Nem.
<h1>1151. Hol kötheti meg az ügyfél a gépjárműlízing­szerződést?
</h1>Kizárólag a finanszírozónál. Pl. bankfiók.
<h1>1152. Igaz­e, hogy kisteherautókra, illetve nehézgépjárművekre nem létezik
gépjárműlízing lehetőség?
</h1>Részben. Kisteherautók lízingelése megoldható, nehézgépjárműveké
azonban nem.
<h1>1153. Mi a gépjárműlízing egyik fő sajátossága?
</h1>A futamidő végéig a lízingbeadó a tulajdonos, de a lízingbevevő viseli a
gépjárművel kapcsolatos kockázatokat, és ‐ egyes esetekben a lízingbeadó külön
hozzájárulása alapján ‐ szedi az abból származó hasznokat.
<h1>1154. A gyakorlatban mi a gépjárműlízing folyamatának elsődleges lépése?
</h1>A gépjármű kiválasztása, új gépjárműnél megrendelése, finanszírozó
választása.
<h1>1155. Válassza ki a gépjárműlízingre vonatkozó helyes állítást!
</h1>A tulajdonjog minden esetben átszáll a lízingbevevőre.
<h1>1156. Pénzügyi gépjárműlízing esetén kinél van a gépjármű törzskönyve a
szerződés alatt?
</h1>A márkakereskedőnél.
5.3.4. ESZKÖZLÍZING SAJÁTOSSÁGAI
<h1>1157. Válassza ki a helyes állítást! (eszközlízing)
</h1>Kizárólag új eszközök (pl. gépek) lízingje lehetséges.
<h1>1158. Egyedi elbírálás mellett megvalósulhat­e olyan eszköz lízingje, amely nem
szerepel a lízinggel foglalkozó finanszírozó termékkínálatában?
</h1>Igen, megvalósulhat, amennyiben az ügyfél az elbírálási folyamat során
elfogadja a feltételeket.
<h1>1159. Lehet­e például építőipari eszközöket és orvosi műszereket lízingelni?
</h1>Nem.
<h1>1160. Mi az eszközlízing fő előnye?
</h1>Nagy összegű indulóköltség nélkül teszi lehetővé nagyértékű eszközök
használatát.
<h1>1161. Válassza ki az eszközlízinggel kapcsolatos helyes állítást!
</h1>Az indulóköltségek és az időközben felmerülő költségek mindig
alacsonyabbak, mint a hitelkonstrukciók esetében.
<h1>1162. Szükséges­e a lízingelt eszközökre biztosítást kötni?
</h1>Nem, mivel a lízing lényege, hogy az esetleges bekövetkezett károkért a
lízingbeadó felel.
<h1>1163. Milyen eszközlízing típust kell választani, ha tulajdonjogot kíván szerezni a
lízingbevevő?
</h1>Zártvégű pénzügyi lízingnél biztos, nyíltvégűnél megszerezhető a
tulajdonjog.
<h1>1164. Válassza ki a helyes állítást! (eszközlízing)
</h1>Csak olyan eszközöket lehet lízingelni, amelyek piaci értéke állandó.
<h1>1165. Aki nem kíván tulajdonjogot szerezni, vagy nem biztos benne, milyen
eszközlízing típust válaszhat?
</h1>Nyíltvégű pénzügyi lízinget és operatív lízinget.
<h1>1166. Melyik esetben fizeti bérleti díjat a lízingbevevő a futamidő alatt?
</h1>Nyíltvégű pénzügyi lízing.
<h1>1167. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt?
(nyíltvégű pénzügyi lízing)
</h1>Lízingbeadó.
<h1>1168. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt?
(zártvégű pénzügyi lízing)
</h1>Lízingbeadó.
<h1>1169. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt?
(operatív lízing)
</h1>Lízingbevevő.
<h1>1170. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Ingatlan lízing kizárólag kereskedelmi és ipari jellegű ingatlanok
finanszírozásában játszik szerepet.
<h1>1171. Ingatlanlízing esetén a lízingbevevő:
</h1>értékesítheti az ingatlant.
<h1>1172. Az ingatlanlízing maximális futamideje
</h1>10 év.
<h1>1173. Mi az ingatlanlízing egyik előnye a hitelkonstrukciókkal szemben?
</h1>Kisebb önerő mellett lehet (akár befektetési céllal is) ingatlanhoz jutni.
<h1>1174. Melyik állítás igaz? Az ingatlanlízing felső értékhatára
</h1>nincs korlátozva. (Jövedelemigazolás nélküli tranzakcióknál a lízingcégek
általában megállapítanak egy határt.)
<h1>1175. Milyen esetben ajánlott az ingatlanlízing?
</h1>Nagy értékű ingatlanok.
<h1>1176. Milyen előnye van ingatlanok esetében a lízingnek a hitellel szemben?
</h1>Rövidebb futamidőt biztosít.
<h1>1177. Függ­e a lakáscélú felhasználásra adott munkáltatói támogatás az
ingatlanlízing típusától?
</h1>Igen, adómentesség kizárólag zártvégű lízingnél értelmezhető.
<h1>1178. Ingatlanlízing esetében válassza ki a hamis állítást!
</h1>Nem szükséges jövedelemigazolás.
<h1>1179. A leggyakrabban milyen fő devizákban érhetőek el az ingatlanlízing
szolgáltatások?
</h1>HUF, JPY, USD.
<h1>1180. Válassza ki az ingatlan lízinggel kapcsolatos helytelen megállapítást!
</h1>Közjegyzői díjat kell fizetni.
<h1>1181. Épület lízingje lehet:
</h1>Operatív lízing.
<h1>1182. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>A tartós bérlet másnéven gépjármű lízing.
<h1>1183. Milyen lízingtípussal szokás azonosítani a tartós bérletet?
</h1>Nyíltvégű pénzügyi lízing.
<h1>1184. Melyik állítás igaz? (gépjármű tartós bérlet)
</h1>Olyan gépjármű finanszírozási forma, amely hosszú távú (5 éven túli)
forrást biztosít a bérbevevőnek.
<h1>1185. Melyik állítás igaz? (flottalízing)
</h1>A flottakezelési szolgáltatás kizárólag a gépjárművek (tartós bérleti
konstrukcióban történő) finanszírozását foglalja magában.
<h1>1186. Milyen egyéb szolgáltatás kapcsolódhat az autópark­finanszírozáshoz? (tartós
bérlet, operatív lízing)
</h1>Biztosítás, full‐service, csereautó, illetve bérautó, üzemanyag kártya, és
így tovább.
<h1>1187. Mit takar a full service szolgáltatással egybekötött bérleti konstrukció?
(gépjármű tartós bérlet, operatív lízing)
</h1>Az alapvető javítási‐, karbantartási munkálatok a bérbeadó
szakszervizében kerülnek végrehajtásra, melynek költsége a bérleti díjakkal egy
számlán fizetendő.
<h1>1188. Melyik állítás igaz? (autópark finanszírozás)
</h1>Flottalízing keretében kizárólag haszongépjárművek üzemben tartása
finanszírozható.
<h1>1189. Finanszírozhatók­e személygépjárművek flottalízing keretében?
</h1>Igen.197
<h1>6. VIZSGATÁRGY: A MIKRO­, KIS­ ÉS KÖZÉPVÁLLALATI ÜZLETÁG
FŐBB TERMÉKEI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI
</h1><h1>6.1. HITELÜGYLETEK
</h1><h1>1190. Mit jelent a vállalkozások finanszírozása?
</h1>A tőkeszükséglet folyamatos biztosítását a vállalkozás részére.
<h1>1191. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat
mérete. Kis­, és középvállalkozásnak számít, ahol:
</h1>a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, és nincsen leányvállalat.
<h1>1192. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat
mérete. Kisvállalkozásnak számít, ahol:
</h1>a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, a nettó árbevétel vagy a
mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró.
<h1>1193. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat
mérete. Mikrovállalkozásnak számít, ahol:
</h1>a foglalkoztatottak száma maximum 10 fő.
<h1>1194. Melyik lehet a vállalkozások finanszírozásának lehetséges formája? Hitel,
faktoring, váltó.
</h1><h1>1195. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>A bank mindig vállalja, hogy készpénzben is hozzáférhető a hitelkeret.
<h1>1196. Mi a különbség a hitel és a kölcsön között?
</h1>Nincsen semmilyen elméleti vagy gyakorlati különbség. A hitel fogalma
alá tartozik a kölcsön.
<h1>1197. Melyik állítás hamis a rulírozó hitellel kapcsolatban?
</h1>Rulírozó hitellehetőséget (hitelkeretet) biztosít valamennyi bankkártya.
<h1>1198. Melyik kamatlábhoz viszonyítják alapvetően a bankok a forint betéti­ és
hitelkamatokat?
</h1>LIBOR.
<h1>1199. Melyik kamatláb nem tipikusan hitel referencia­kamatláb?
</h1>Jegybanki alapkamat.
<h1>1200. Mi téríti el egymástól a nominális és a reál kamatlábakat?
</h1>GDP.
<h1>1201. Milyen szokványos időszakra nem számítják a bankok a kamatot?
</h1>365 nap. (angolszász módszer)
<h1>1202. Mit értünk lombardhitel alatt?
</h1>Kötvényfedezet mellett rendelkezésre bocsátott hosszú lejáratú
hitelkeretet.
<h1>1203. Mi nem lehet lombardhitel fedezete?
</h1>Ingatlan.
<h1>1204. Válassza ki a Teljes Hiteldíj Mutatóval (THM) kapcsolatos igaz állítást!
</h1>A mikro‐, kis‐ és középvállalati hitelek THM‐je egyaránt tartalmazza a
kamatot, kezelési költséget, és a hitelbírálati díjat.199
<h1>1205. Mikro­, kis­ és középvállalati hitelek esetében a Teljes Hiteldíj Mutatónak
nem része:
</h1>Késedelmi kamat.
<h1>1206. Válassza ki a Teljes Hiteldíj Mutatóval (THM) kapcsolatos hamis állítást!
</h1>Mikro‐, kis‐ és középvállalati hitelek esetében tartalmazza a kamatokat,
folyósítási jutalékokat (kezelési költséget, hitelbírálati díjat) és minden egyéb, a
kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő költséget.
<h1>1207. Miért kimagaslóan magas a vállalati gyorshitelek Teljes Hiteldíj Mutatója?
</h1>Túlzott kamattartalma miatt.
<h1>1208. Melyik állítás igaz? A hitelbírálati folyamat során a bankok:
</h1>Elindítják a hitelmonitoringot.
<h1>1209. Mi nem a hitelmonitoring célja?
</h1>A hitelbírálat.
<h1>1210. Mi a hitelmonitoring során a követelések újraminősítésének célja?
</h1>A hitelszerződés megkötése után nem minősítik újra a követeléseket.
<h1>1211. Mi a helyes sorrend a hitelezési folyamatban?
</h1>A hitelkérelem összeállítása, annak befogadása, és előszűrés.
<h1>1212. Mi lehet a deviza alapú hitelek egyik előnye?
</h1>Kisebb kamatozású devizában nyilvántartható a hitel.
<h1>1213. Mi a deviza alapú hitelek fő hátránya?
</h1>Forint erősödése esetén nő a törlesztőrészlet.
<h1>1214. Függ­e a banki hitelek havi törlesztőrészletének nagysága a devizapiaci
változásoktól?
</h1>Nem, a havi törlesztőrészlet nagysága minden hitel esetén előre
kiszámítható.
<h1>1215. Melyik értékpapír kibocsátásával történő forrásbevonás lehet egy nagyobb
hitelfelvétel alternatívája?
</h1>Kárpótlási jegy.
<h1>1216. Válassza ki a helytelen állítást! Egy vállalkozás által banktól felvett hitel
esetében
</h1>A bank szintén kötelezettségként tartja nyilván a hitel összegét.
(ügyfelekkel szembeni kötelezettség, éven belüli, vagy éven túli lejárattal)
<h1>1217. Mit értünk hitelek esetében rövid futamidő alatt?
</h1>1 évnél rövidebb lejárattal rendelkező hitelek.
<h1>1218. Mit értünk hitelek esetében közép lejárat alatt?
</h1>4 évnél rövidebb lejárattal rendelkező hitelek.
<h1>1219. Mit értünk hitelek esetében hosszú futamidő alatt?
</h1>10 évnél hosszabb lejáratú hitelek.
<h1>1220. Mit jelent egy banktól felvett hitel esetében az annuitás jelleg?
</h1>Egymást követő időszakokban egyre csökken a fizetendő összeg.
<h1>1221. Annuitás jellegű banki hitel törlesztése során hogyan változik a fizetendő
törlesztőrészlet "tartalma"?
</h1>A törlesztés során a tőketörlesztés egyenlő mértékű. Ezért az annuitás
jelleg.
<h1>1222. Mit jelent a "halasztott tőketörlesztés"a mikro­, kis­ és középvállalati hitelek
esetében?
</h1>A tőketörlesztés minden év végén arányosan történik.
<h1>1223. Mit jelent a "véglejáratú hitel"?
</h1>A tőketörlesztés minden év végén arányosan történik.
<h1>1224. Lejárat szerinti csoportosításban hogyan tartják nyilván a vállalkozások a
felvett hiteleik értékét? (éves beszámoló)
</h1>Rövid‐ és középes lejáratú hitelek.
<h1>1225. Mit tartalmaz egy vállalkozás idegen tőke állománya?
</h1>Pénztár, bankbetét.
<h1>1226. Mit vállal a hitelező pénzhitel nyújtása esetén?
</h1>Meghatározott összeget utal át a hiteligénylő részére. (banki átutalás)
<h1>1227. Lehetséges­e hitelfelvétel egy hitelintézettől abban az esetben, ha az
ügyfélnek már van hitele?
</h1>Igen, amennyiben a hitelintézet úgy ítéli meg, hogy az ügyfél
rendelkezésére bocsátható a hitelkeret.
<h1>1228. Az ügyfél rendelkezésére bocsátható­e vállalkozói hitelkeret, amennyiben az
ügyfélnek magánszemélyként már van aktív hitelvisszafizetési
kötelezettsége?
</h1>Igen, amennyiben a hitelintézet úgy ítéli meg, hogy az ügyfél
rendelkezésére bocsátható a hitelkeret.202
<h1>1229. Lehet­e egynél több hitelezettel szemben aktív hitelvisszafizetési
kötelezettsége az ügyfélnek?
</h1>Nem, csak egy hitelintézettől lehet hitelt felvenni. A hitelek száma nincs
korlátozva, azt az adott hitelintézet ítéli meg.
<h1>1230. Rendelkezésre bocsáthatnak­e a hitelintézetek az ügyfél számára lakossági
hitelkeretet, amennyiben az ügyfél már vállalkozásként vett fel korábban
hitelt?
</h1>Csak abban az esetben, ha a korábban felvett vállalkozói hitelét is az adott
hitelintézettől vette igénybe.
<h1>1231. Hogyan kell benyújtania az ügyfélnek a bank felé a hitelkérelmet?
</h1>Írásban kell formanyomtatványon, vagy egyéb, a bank által meghatározott
tartalomal benyújtani.
<h1>1232. Mikrovállalati hitelek igénylésére vonatkozóan válassza ki a helytelen
állítást!
</h1>Általában feltétel az adott banknál vezetett számla is.
<h1>1233. Mi minősül hitelügyletnek (hitel jellegű kötelezettségvállalásnak) az alábbiak
közül? Hitel és kölcsönnyújtás, bankgarancia, váltó leszámítolás.
</h1>Kizárólag a hitel és kölcsönnyújtás, valamint a váltóleszámítolás.
<h1>1234. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Nem lehet biztosíték a bank számára követelése biztosítására a zálogjog,
óvadék.203
<h1>1235. Elfogadhat­e a bank mikrovállalati hitel fedezeteként saját maga által
kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt?
</h1>Igen.
<h1>1236. Melyik állítás igaz? Amennyiben az ügyfél esedékességkor nem teljesíti
kötelezettségeit, akkor
</h1>a bank jogosult a biztosítékból eredő jogát érvényesíteni az ügyfélel
megbeszéltek szerint.
<h1>1237. Lehet­e vállalkozásnak nyújtott banki hitel célja az átmeneti likviditási
problémák kezelése?
</h1>Nem, mivel átmeneti likviditási problémákkal küzdő vállalkozások
valószínűsíthetően nem tudnák visszafizetni a hitel összegét.
<h1>1238. Válassza ki a hitelbírálati díjjal kapcsolatos hamis állítást!
</h1>Hitelkérelem elutasítása esetén vissza nem téríthető.
<h1>1239. Mit nevezünk rendelkezésre tartási jutaléknak?
</h1>A folyósított kölcsön százalékában meghatározott egyszeri jutalék,
amelyet a hitelintézet egy összegben a kölcsön folyósításakor levon a folyósítandó
kölcsönből.
<h1>1240. Definiálja a folyósítási jutalék fogalmát!
</h1>Egyszeri díj, amelyet a hitelintézet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló
hitel összegére vetítve terhel ügyfelére mindaddig, amíg a hitel fennáll.
<h1>1241. Igaz­e az állítás, miszerint hitelintézetek a kezelési költséget minden esetben
a mikro­, kis­ és középvállalkozással szemben fennálló tőketartozásra vetítve
számolják fel?
</h1>Nem, bizonyos esetekben a felvett hitelösszegre vetítve számolják fel a
kezelési költséget, így értéke nem csökken a futamidő alatt.
<h1>1242. Hogyan nevezzük a bank által a vállalkozás felé garancianyújtáskor
felszámított költséget?
</h1>THM.
<h1>1243. Módosíthatja­e egyoldalúan, az ügyfél hátrányára a bank a hitelszerződést
abban az esetben, ha a hitel futamideje alatt megnő a bank adófizetési
kötelezettsége?
</h1>Igen, közterhei növekedése esetén a bank a hitelszerződést egyoldalúan,
az ügyfél hátrányára módosíthatja.
<h1>1244. Indíthat­e beszedési megbízást a bank az ügyfél bármely banknál vezetett
számlája terhére, amennyiben az ügyféllel szembeni (pl. aktuális
törlesztőrészlet) követelése nem teljesült?
</h1>Igen, amennyiben ezt a szerződésben kikötötte.
<h1>1245. Melyik állítás igaz?
</h1>A vonatkozó hitelszerződés rendelkezéseitől függetlenül, a hitelintézet az
adós bankszámlájára beszedési megbízást indíthat, amennyiben az adóssal szemben
fennálló követelés (pl. aktuális törlesztőrészlet) nem teljesül.
<h1>1246. Válassza ki a helyes állítást! (hitelszerződés)
</h1>A bank nem módosíthatja egyoldalúan, az ügyfél előnyére a
hitelszerződést.
<h1>1247. Melyik díjtételt módosíthatja a bank a hitelszerződés alatt bármikor
(megfelelő feltételek mellett)? Kamat, kezelési költség, bankgarancia díj.
</h1>Csak a kamatot.
<h1>1248. A bank értékvesztést számol el a követeléseit (hiteleket) illetően. Milyen
folyamat részeként teszi mindezt?
</h1>Ügyfélminősítés.
<h1>1249. Milyen követelésminősítési kategóriákat különböztetünk meg az elszámolt
értékvesztés alapján?
</h1>Megfelelő vagy nem megfelelő kategóriák.
<h1>1250. Nyújthat­e hitelkeretet egy bank egy másik bank számára?
</h1>Igen, de csak egy másik országbeli banknak.
<h1>1251. Mi történik abban az esetben, ha a mikrovállalkozás a felvett hitel
visszafizetése előtt kis­ vagy középvállalkozási besorolásba lép át?
</h1>A bank felmondja a szerződést, mivel abban rögzítették a vállalkozás
méretét.
<h1>1252. Melyik követelésminősítési kategória esetében kell a hitelintézetnek a
legmagasabb mértékű értékvesztést elszámolnia?
</h1>Átlag alatti követelés.
<h1>1253. Kötelese­e a bank intézkedni abban az esetben, ha pénzmosásra vagy
terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vél felfedezni valamely
ügyfelének hitelügyletei során?
</h1>Nem, a banknak nem feladata ezen tények megítélése, kizárólag a
szolgáltatásai szakszerű elvégzésére kell koncentrálnia.
<h1>1254. Problémássá váló hitelügylet esetén a banknak mit célszerű tennie először
annak érdekében, hogy a hitel visszafizetése megtörténjen?
</h1>Jogi útra terelni az ügyféllel szemben fennálló követelést.
<h1>1255. Mi az egyik fő eltérés vállalati hitel és projektfinanszírozási hitel között?
</h1>A vállalati hitelek nagyobb összegűek.
<h1>1256. Melyik követelésminősítési kategória esetében nem kell a hitelintézetnek
értékvesztést elszámolnia?
</h1>Átlag alatti követelés.
<h1>1257. Mit jelent a hitel prolongálása?
</h1>A hitelnek a bank oldali egyoldalú felmondását jelenti.
<h1>1258. Mi az érdeke a banknak, amennyiben a kisvállalkozás, mint adós nehéz
gazdasági helyzetbe kerül?
</h1>A kisvállalkozás csődje, így a csődeljárás során elsődleges
kedvezményezett lesz.
<h1>1259. Mi az óvadék célja egy hitelügyletben?
</h1>Nemfizetés esetén a hitelintézet a követelését az óvadékból közvetlenül,
bírósági eljárás nélkül érvényesítheti.
<h1>1260. Mi lehet (többek között) az óvadék tárgya?
</h1><h1>6.2. ÉVEN BELÜLI FORGÓESZKÖZHITELEK
</h1><h1>1261. Lehet­e a vállalkozás részére jóváhagyott éven belüli forgóeszközhitel
rulírozó jellegű?
</h1>Nem, mert a forgóeszközhitel biztosítéka csak a készlet lehet, amelyet a
hitel finanszíroz.
<h1>1262. Mi lehet a rövid lejáratú, rulírozó jellegű hitelkeret előnye?
</h1>A vállalkozás mindenkori likviditásigényéhez igazodóan változik a hitel
nagysága.
<h1>1263. Meghosszabbítható­e egy kisvállalkozás 1 éves futamidejű forgóeszközhitele?
</h1>Nem, hosszabbítási lehetőség nincsen éven belüli vagy éves
forgóeszközhiteleknél.
<h1>1264. Függ­e az éven belüli forgóeszközhitelek felhasználása a vállalkozás
tevékenységétől?
</h1>Nem, a vállalkozás tevékenysége nem fontos. Kizárólag a pénzügyi
beszámolók.
<h1>1265. Jellemzően mit nem választanak biztosítékként egy éven belüli
forgóeszközhitel fedezésére?
</h1>Futó nagyberuházások (projektek) becsült jövőbeni pénzáramlásai, üzleti
tervei.
<h1>1266. Döntse el, melyik állítás a hamis!
</h1>A vállalkozások az éves üzleti terv megvalósítása érdekében is vesznek fel
éven belüli forgóeszközhiteleket.
<h1>1267. Melyik támogatott hitelkonstrukciót nem igényelheti induló vállalkozás?
</h1>Széchenyi kártya.
<h1>1268. Melyik állítás hamis az alábbiak közül?
</h1>A forgóeszközhitel lehet rulírozó jellegű.
<h1>1269. Igaz­e a megállapítás? Forgóeszközhitelt nem igényelhet egyéni vállalkozás.
</h1>Igen, a megállapítás igaz. Kizárólag gazdasági társaságok és szövetkezetek
igényelhetnek forgóeszközhitelt.
<h1>1270. Kapcsolódhat­e projektfinanszírozáshoz forgóeszközhitel?
</h1>Nem, kizárólag projektfinanszírozási hitelek kapcsolódhatnak
projektberuházásokhoz.
<h1>1271. Melyik állítás igaz a Budapest Kisvállalkozói Hitellel kapcsolatban?
</h1>Maximális hitelkeret 100 millió forint.
<h1>1272. Döntse el, melyik állítás igaz a Budapest Kisvállalkozói Hitelprogrammal
kapcsolatban!
</h1>Nem feltétel a budapesti székhely.
<h1>1273. Melyik állítás igaz? A Budapest Kisvállalkozói Hitelt
</h1>teljes egészében a Polgári Takarékszövetkezet nyújtja.
<h1>1274. Melyik állítás igaz? Az Országos Mikrohitel Program esetén
</h1>a fedezet lehet ingatlan, ingóság, vagy olyan ingatlan is, amelyet a
program keretében kiutalt összegből kíván megvásárolni a vállalkozás.
<h1>1275. Milyen célból lehet alkalmas forgóeszközhitel felvétele?
</h1>Nem tartós eszközök (forgóeszközök) finanszírozására.
<h1>1276. Mi a forgóeszközhitel célja?
</h1>Átmeneti likviditási zavarok áthidalása.
<h1>1277. Milyen finanszírozási céllal érdemes vállalkozásoknak exportcélú hitelt
felvenni?
</h1>Harmadik országban, vagy Unión belüli beruházások finanszírozása.
<h1>1278. Exportcélú forgóeszköz­hiteleket milyen devizanemben érdemes igényelni?
</h1>Az export árbevétel devizanemében.
<h1>1279. Hiteligénylés során kiemelt fontosságúak a hiteligénylő vállalat likviditási
mutatói. Mit jelent a likviditási ráta?
</h1>Forgóeszközök aránya a rövid lejáratú kötelezettségekhez.
<h1>1280. Hiteligénylés során kiemelt fontosságúak a hiteligénylő vállalat likviditási
mutatói. Mit jelent a likviditási gyorsráta?
</h1>A gyorsan (30 napon belül) teljesítő vevők aránya az összes vevők
mérlegértékhez.
<h1>1281. Miért lehet célszerű likviditási mérleget készíteni forgóeszközhitel­felvétel
esetén?
</h1>Nemcsak célszerű, de jogszabály által előírt kötelező eleme minden rövid‐
és középtávú forgóeszközhitel‐felvétel esetén.
<h1>1282. Az alábbiak közül melyik nem meghatározó egy forgóeszköz hitelkeret
megállapításánál?
</h1>A vállalkozás gazdálkodása és éves forgalma.
<h1>1283. Létezik­e éven túli lejáratú forgóeszközhitel?
</h1>Csak abban az esetben, ha a forgóeszközhitelhez hosszú távú beruházási
hitelt is igénybe vesz az ügyfél.
<h1>1284. Mi a közraktárjegy fedezete melletti forgóeszközhitel előnye?
</h1>A vállalkozásnak a betakarított terményt nem szükséges azonnal
értékesítenie, hanem a közraktárba történő betárolást követően kivárhatja azt az
időpontot, amikor a legjobb árat kaphatja az áruért.
<h1>1285. Milyen eszközöket sorolunk a forgóeszközök közé?
</h1>Befektetési céllal vásárolt értékpapírok.
<h1>1286. Milyen tételek nem tartoznak a forgóeszközök közé?
</h1>Áruk, alapanyagok.
<h1>1287. Mi lehet az éven belüli forgóeszközhitel visszafizetésének biztosítéka?
</h1>Lehet akár a megvásárolt készlet, de gépek, berendezések és egyéb
biztosíték is elképzelhető.
<h1>1288. Milyen típusú hitelt érdemes a vállalkozásnak szezonális árukészletbővítés
céljából igénybe vennie?
</h1>Projektfinanszírozási hitelt.
<h1>1289. Igénybe vehető­e ÁFA finanszírozásra éven belüli forgóeszközhitel?
</h1>Nem, adófizetésre nem lehet használni egyetlen hitelkonstrukciót sem.
<h1>1290. Milyen előnye származhat egy kisvállalkozásnak a nem egyösszegű
forgóeszközhitel­folyósításból?
</h1>Jobban idomul a vállalkozás gazdálkodásához, mindig a szükséges
mértékű finanszírozást tudja biztosítani az üzletmenet részére.
<h1>1291. Szükséges lehet­e éven belüli forgóeszköz hitel felvételéhez üzleti terv
benyújtása a hitelkérelemmel?
</h1><h1>6.3. ÉVEN TÚLI BERUHÁZÁSI HITELEK
</h1><h1>1292. Milyen célt szolgálnak az éven túli beruházási hitelek (indokoltan)?
</h1>A vállalkozás működési kockázatát el nem érő projektek áthidaló
finanszírozását.
<h1>1293. Szükséges lehet­e éven túli beruházási hitel felvételéhez üzleti terv
benyújtása a hitelkérelemmel?
</h1>Igen, minden esetben.
<h1>1294. Milyen cél szolgálnak a fejlesztési hitelek?
</h1>A vállalkozás működési kockázatát el nem érő projektek áthidaló
finanszírozását.
<h1>1295. Válassza ki az éven túli beruházási hitelekkel kapcsolatos hamis állítást!
</h1>Törlesztése előre meghatározott ütemben, vagy akár véglejáratú hitelként
is megoldható.
<h1>1296. Döntse el, melyik állítás a hamis! (beruházási hitelek)
</h1>Kizárólag forintban folyósíthatóak, mivel a hosszú lejárat alatt magas
kockázatú lenne az árfolyamkitettség.
<h1>1297. Melyik állítás helyes a beruházási­fejlesztési hitelekkel kapcsolatban?
</h1>Átlagos futamidejük 1‐5 év.
<h1>1298. Mekkora a beruházási hitelek átlagos futamideje?
</h1>1‐5 év.
<h1>1299. Melyik állítás igaz? Az éven túli beruházási hitelek folyósítása
</h1>a benyújtott számlák kifizetése után történik.
<h1>1300. A beruházási hitelek nagyrészt ÁFA finanszírozásra nem vehetőek igénybe.
Hogyan lehet áthidalni ezt, egy hitelekre támaszkodó fejlődő cég esetében?
</h1>Éven belüli hitelek megoldást nyújthatnak erre a problémára.
<h1>1301. Kapcsolódhat­e hosszú távú beruházási hitelhez állami támogatás?
</h1>Nem, a hosszú lejárat miatt az állami támogatás nem vehető igénybe.
<h1>1302. Lehet­e éven túli beruházási hitel fedezete olyan ingatlan, amelyet a felvett
keretösszegből kíván megvásárolni a hitelfelvevő?
</h1>Igen.
<h1>1303. Válassza ki a helyes állítást!
</h1>Saját forrás kiegészítésére szolgáló beruházási és fejlesztési hitel
felhasználható többek között: tevékenység bővítésére, immateriális javak és tárgyi
eszközök vásárlására, létesítésére, felújítására, korszerűsítésére.
<h1>1304. Mire nem lehet igénybe venni az éven túli beruházási hitelek teljes összegét?
</h1>Ingatlanok, gépek és berendezések vásárlására.
<h1>1305. Minek a fedezésére lehet alkalmas éven túli beruházási hitel felvétele?
</h1>Hiteltörlesztésre.
<h1>1306. Mi a beruházási hitel célja?
</h1>Átmeneti vagy tartós forgóeszközigény finanszírozása.
<h1>1307. Válassza ki a fejlesztési hitelekre vonatkozó helytelen állítást!
</h1>Futamidejét tekintve általában közép‐ és hosszú konstrukciók.
<h1>1308. Előfordulhat­e, hogy a banktól igényelt fejlesztési hitel csak tartós
forgóeszköz finanszírozást szolgál egy vállalkozásnál?
</h1>Nem, forgóeszközöket csak forgóeszközhitelekkel lehet finanszírozni.
<h1>1309. Milyen felhasználásra nem alkalmas egy éven túli beruházási­fejlesztési hitel
teljes összege?
</h1>Vagyonalap kiegészítésére, kapacitásbővítésre.
<h1>1310. Mi történik abban az esetben, ha a felvett éven túli beruházási hitelt a
vállalkozás kizárólag készletvásárlási számlákkal kívánja igénybe venni?
</h1>A bank rendelkezésre bocsátja a hitelkeretet, amennyiben a
készletvásárlás szigorúan kapcsolódik a beruházáshoz.
<h1>1311. Mi a türelmi idő leggyakoribb formája éven túli beruházási hitelek esetén?
</h1>Nincs türelmi idő ilyen típusú hitelek esetén.214
<h1>1312. Éven túli beruházási hitel felhasználható­e értékpapír, illetve egyéb üzletrész
megvásárlására?
</h1>Nem.
<h1>1313. Miután számít fel kamatot a bank éven túli beruházási hitel esetén?
</h1>A teljes rendelkezésre bocsátott hitelkeretre, függetlenül attól, hogy ebből
mennyit használ fel a vállalkozás.
<h1>1314. Hogyan történik az éven túli beruházási hitelek folyósítása?
</h1>Egyösszegben, a futamidő elején.
<h1>1315. Kell­e kamatot fizetni a beruházási hitelekre, amennyiben még a türelmi
időszakon belül van a vállalkozás?
</h1>Igen, türelmi időszak alatt a kamatfizetés a már folyósított hitelösszegre
folytatódik, a tőketörlesztés azonban szünetel.
<h1>1316. Beruházási hitelek esetén lényeges szempont az adott beruházás becsült
megtérülési ideje. Számítása úgy történik, hogy
</h1>a kezdeti tőkeigényt korrigálják a beruházás által megtermelt jövőbeni
pénzáramlásokkal. Nettó jelenértékszámítás.
<h1>1317. Beruházási hitelek igénylésekor gyakori szempont az adott vállalkozás
adósságállományára vonatkozó tények, adatok vizsgálata. Mit nevezünk
adósságállománynak?
</h1>Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozások
összegét értjük.
<h1>1318. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának vizsgálatakor
mely tételeket veszik figyelembe?
</h1>Hosszú lejáratú kötelezettségeket, hátrasorolt kötelezettségeket, tartóssá
váló rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint esetlegesen a feltételes és jövőbeni
kötelezettségvállalásokat.
<h1>1319. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának aránya:
</h1>hosszú lejáratú kötelezettségek/(hosszú lejáratú kötelezettségek + saját
tőke)
<h1>1320. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának fedezettsége:
</h1>hosszú lejáratú kötelezettségek / rövid lejáratú kötelezettségek.
<h1>1321. Adósságszolgálati fedezeti mutató során melyik tétellel nem kell számolni?
</h1>Rövid lejáratú kötelezettségek.
<h1>1322. Milyen kamatozás jellemző az éven túli lejáratú beruházási hitelekre?
</h1>Fix kamatozás.
<h1>1323. Felhasználható­e éven túli beruházási hitel ÁFA finanszírozásra?
</h1>Nem, mivel jellemzően a hitel folyósítása a számlák ÁFA nélküli, nettó
értéke után történik. ÁFA finanszírozásra éven belüli hiteleket ajánlanak.
<h1>1324. Az éven túli beruházási hitelek tárgyi eszköz beszerzésre is alkalmas keretet
biztosíthatnak. Az alábbiak közül melyik tárgyi eszköz?
</h1>Vagyoni értékű jog.
<h1>1325. Ingatlanvásárlási céllal milyen hitelt érdemes igényelnie egy mikro­, kis­ és
középvállalkozásnak?
</h1>Éven belüli forgóeszközhitelt.
<h1>1326. Igényelhet­e éven túli beruházási hitelt az a vállalkozás, amely már
rendelkezik éven belüli lejáratú hitelekkel?
</h1>Igen, a hitelintézet döntésétől függően kaphat beruházási hitelt a
vállalkozás.
<h1>1327. Éven túli beruházási hitel igénylésekor a vállalkozás felméri­e a
beruházásnak a vállalkozás eredményességére gyakorolt várható hatását?
</h1>Nem, mert a hitelintézet a hiteljóváhagyás során kizárólag a vállalkozás
múltbeli teljesítményét elemzi.
<h1>1328. Miért igényli a hitelező a beruházási hitel futamideje alatt a beruházás
állapotának folyamatos nyomonkövetését?
</h1><h1>6.4. LÍZING
</h1><h1>1329. Melyik állítás helyes a visszlízinggel kapcsolatban?
</h1>Fizetőképesség javítására nem megfelelő finanszírozási módozat.
<h1>1330. A lízingbe adó tulajdonába került eszközt az eredeti tulajdonos, mint lízingbe
vevő vásárolja vissza, illetve bérli a lízingbe adótól. Ez a(az)
</h1>Operatív lízing.
<h1>1331. Válassza ki a visszlízingre vonatkozó helyes állítást!
</h1>Az eladó véglegesen eladja a lízingelt tárgyat.
<h1>1332. Tipikusan mely esetben ajánlható a visszlízing?
</h1>Rövid távú finanszírozás esetén.217
<h1>1333. Melyik állítás helyes a visszlízinggel kapcsolatban?
</h1>Általában 35 éves futamidővel rendelkezik.
<h1>1334. Lehet­e visszlízinggel szabadon felhasználható pénzeszközhöz jutni?
</h1>Igen, természetesen, ez a fő célja ennek a finanszírozási típusnak.
<h1>1335. Mit jelent az allízing?
</h1>A lízingbevevő lízingbe (bérletbe) adja a lízingtárgyat.
<h1>1336. Mikor érdemes allízingelni? (Feltételezzük, hogy mind a lízingbeadó, mind a
lízingbevevő számára ez a finanszírozási forma a legkedvezőbb.)
</h1>Nagyértékű szolgáltatások esetén.
<h1>1337. Mi jellemzi a direkt lízinget?
</h1>A lízingbeadó és a szállító elkülönül egymástól.
<h1>1338. Mi jellemzi az indirekt lízinget?
</h1>A lízingbevevő a szállító.
<h1>1339. Mi jellemzi a visszlízinget?
</h1>A lízingbeadó és a szállító ugyanaz a személy.
<h1>1340. Mit nevezünk szervízlízingnek?
</h1><h1>6.5. TÁMOGATOTT HITELKONSTRUKCIÓK
</h1><h1>1341. Új Magyarország Beruházási Hitellel kapcsolatban válassza ki a helyes
megoldást!
</h1>Speciálisan mikrovállalkozásoknak nyújtott támogatott hitelkonstrukció.
<h1>1342. Mit jelent a "de minimis" támogatás?
</h1>A vállalkozás üzleti tervében előrejelzett mutatószámok alapján kiutalt
állami támogatást.
<h1>1343. Új Magyarország Beruházási Hitellel kapcsolatban válassza ki a hamis állítást!
</h1>Általában a hitelfelvevő mentesül a kezelési költségektől, előtörlesztési
díjaktól, és több más kapcsolódó költségtől.
<h1>1344. Új Magyarország Beruházási Hitel futamideje
</h1><h1>1345. Új Magyarország Beruházási Hitel milyen devizanemben igényelhető?
</h1>Kizárólag forintban.
<h1>1346. Mi lehet az Új Magyarország Beruházási Hitel hitelcélja?
</h1>Forgóeszköz‐finanszírozásra is fordítható a hitel teljes összege.
<h1>1347. Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel kapcsolatban válassza ki a helyes
megoldást!
</h1>A hitel maximális összege 1 milliárd forint.
<h1>1348. Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel kapcsolatban válassza ki a helytelen
állítást!
</h1>Tárgyi eszköz fedezetet nem kell biztosítani, sem üzleti tervet.
<h1>1349. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel futamideje
</h1>maximum 2 év.
<h1>1350. Mi lehet az Új Magyarország Forgóeszköz Hitel hitelcélja?
</h1>Gépek, berendezések, ingatlanok finanszírozása.
<h1>1351. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel milyen célra nem fordítható?
</h1>Beruházások finanszírozása.
<h1>1352. Milyen típusú hitel a Széchenyi Kártya?
</h1>Hosszú futamidejű beruházási hitel.
<h1>1353. Függ­e a Széchenyi Kártya igénylése attól, hogy induló vállalkozás kívánja­e
igénybe venni?
</h1>Igen, minimum 3 üzleti év pénzügyi beszámolója szükséges a
hiteligényléshez.
<h1>1354. Mekkora maximális hitelkeretet biztosít a Széchenyi Kártya?
</h1>Maximum 5 millió forint.
<h1>1355. Szükséges­e készfizető kezességvállalás Széchenyi Kártya esetén?
</h1>Nem, a bank nyújt fizetési garanciát.
<h1>1356. Mekkora a hitel futamideje Széchenyi Kártya esetében?
</h1>"1+1 éves" hitelkeret biztosítható.
<h1>1357. Melyik esetben nem igényelhető Széchenyi Kártya?
</h1>A hiteligénylő társas vállalkozás.
<h1>1358. Melyik nem kizáró ok Széchenyi Kártya igénylése esetén?
</h1>Az igénylő részvénytársasági formában működik.
<h1>1359. Az alábbi támogatott hitelkonstrukciók közül melyiket igényelheti mikro­,
kis­ és középvállalkozás átmeneti forráshiányának finanszírozásához?
</h1>Új Magyarország KKV Hitel.
<h1>1360. Az alábbi támogatott hitelkonstrukciók közül melyiket igényelheti mikro­,
kis­ és középvállalkozás beruházási céllal?
</h1>Széchenyi Kártya.
<h1>1361. Melyik támogatott hitelkonstrukciót igényelheti mikro­, kis­, és
középvállalkozás?
</h1>Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram (2)
<h1>1362. Mi történik a már igénybe vett állami támogatással, amennyiben a hitelcél (pl.
beruházás) nem valósul meg?
</h1>Megvalósulatlan beruházás esetén az állami támogatás büntető kamattal
megnövelt értéken visszafizetendő. A büntető kamat gyakran a jegybanki alapkamat
másfél‐kétszeres mértéke.
<h1>1363. Mi történik a már igénybe vett állami támogatással, amennyiben a hitelcél (pl.
beruházás) csak részlegesen valósul meg?
</h1>Részlegesen meg nem valósult beruházás esetén az állami támogatás
büntető kamattal megnövelt értéken, a megvalósulatlan résszel arányosan
visszafizetendő. A büntető kamat gyakran a jegybanki alapkamat másfél‐kétszeres
mértéke.
<h1>1364. Számíthat­e a kis­ vagy középvállalkozás a már felvett, beruházással
kapcsolatos állami támogatás visszafizetésére, amennyiben nem valósult meg
a beruházása?
</h1><h1>6.6. EGYÉB HITEL JELLEGŰ KONSTRUKCIÓK
</h1><h1>1365. Mit nevezünk áthidaló hitelnek?
</h1>A hitelkártyát és az ahhoz kapcsolódó hitelkeretet.
<h1>1366. Melyek a követelésvásárlás főbb formái?
</h1>Faktorálás és forfetírozás.
<h1>1367. Milyen értékpapírokra nyújtanak a bankok értékpapírhitelt?
</h1>Váltóra, csekkre és kötvényre.
<h1>1368. Mit értünk kötelezettségvállalási hitel elnevezés alatt?
</h1>Jelzáloglevél kibocsátást.
<h1>1369. Mi a forgótőke­hitel lényege?
</h1>Egyszeri forgóeszköz finanszírozás.
<h1>1370. Léteznek különböző projektfinanszírozási megoldások. Mit nevezünk
általánosan projektnek?
</h1>Hosszú távú beruházások.
<h1>1371. Mit nevezünk projektfinanszírozásnak?
</h1>Üzlet tervben szereplő adatok megvalósulásának elősegítését.
<h1>1372. Mit értünk valamely követelés leszámítolásán?
</h1>A követelés megvásárlását, az esedékességig hátralévő kamatok és a díjak
levonása mellett.
<h1>1373. Mit nevezünk részletfizetési hitelnek?
</h1>Az olyan hitelt, amelynek tőke‐ és kamatrészét rendszeresen, általában
havonkénti részletekben kell visszafizetni a hitelintézetnek.
<h1>1374. Lehet­e részletfizetési hitel változó kamatozású?
</h1>Igen, a jelentős piaci kamatmozgások miatt gyakori a változó kamatozású
részletfizetési hitel.
<h1>1375. Igényelhetnek­e hitelt olyan ügyfelek, akik negatív­listás
ügyfélnyilvántartásban a hitelfelvételt megelőzően már szerepeltek? (pl. KHR
negatív listája)
</h1>Nem.
<h1>1376. Nyújtanak­e a hitelintézetek kis­ és középvállalkozások számára szabad
felhasználású hiteleket?
</h1>Nem, kizárólag lakossági ügyfelek kaphatnak szabad felhasználású
hiteleket.
<h1>1377. Mi a célja az ügyfélminősítéshez bankok által is használt rendszereknek? (pl.
Központi Hitelinformációs Rendszer)
</h1>Negatív listás adatbázisok készítése, ily módon indokolatlanul
meggyorsítva a hitelkérelmek elutasítását.
<h1>1378. Miben segítheti a hitelintézetet a kis­ és középvállalkozásokkal szemben
fennálló követeléseinek folyamatos nyomonkövetése? (monitoring)
</h1>Azonnali jogi útra tudja terelni a nemfizető adósokkal szembeni
követelését.
<h1>1379. Miért a kis­ és középvállalati konstrukciók területén van a legnagyobb
verseny a hitelintézetek között?
</h1>Alacsony a hitelezési kockázat.
<h1>1380. Mi a kis­ és középvállalati szegmens számára nyújtott hitelek legfőbb
hátránya a bankok szempontjából?
</h1>Adósok fizetőképessége. (gyakori késedelem)
<h1>1381. Léteznek­e állami támogatással egybekötött banki konstrukciók?
</h1>Igen, léteznek támogatott hitelek (pl. Új Magyarország Program) és
támogatott takarékossági lehetőségek is (pl. lakáselőtakarékossági számla).
<h1>1382. Hogyan definiálhatjuk a kezesség fogalmát?
</h1>Amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy a szerződési kötelezettséget
helyette a kezes teljesíti.
<h1>1383. Válassza ki a kezességre vonatkozó helyes állítást!
</h1>A kezesség önálló kötelezettségvállalás.
<h1>1384. Milyen formában valósulhat meg a kezességvállalás?
</h1>Határidős kezesség.
<h1>1385. Mit jelent az egyszerű kezesség?
</h1>A tartozás esedékességekor a hitelező egyaránt fordulhat a kezeshez és az
adóshoz is. (nincs sortartás)
<h1>1386. Mit jelent a készfizető kezesség?
</h1>A tartozás behajtását először az adóstól kell megkísérelni,
eredménytelenség esetén lehet csak fordulni a kezeshez. (sortartás)
<h1>1387. Mi a folyószámlahitel célja?
</h1>Átmeneti likviditási zavarok áthidalása.
<h1>1388. Mi lehet a váltóleszámítolás előnye?
</h1><h1>6.7. BANKGARANCIA
</h1><h1>1389. Függ­e a banknak a garancianyilatkozatában adott kötelezettségvállalása az
adós és a hitelező közötti teljesítési feltételektől?
</h1>Nem, a garancia önálló kötelezettségvállalásnak minősül.
<h1>1390. Melyik állítás igaz a bankgaranciával kapcsolatban?
</h1>Önálló jogügylet.
<h1>1391. Melyik állítás helyes a bankgaranciával kapcsolatban?
</h1>A bankgaranciát nemzetközi fizetéseknél nem alkalmazzák.
<h1>1392. Melyik a bankgarancia definíciója?
</h1>A bank által másik hitelintézet felé vállalat fizetési garancia.225
<h1>1393. Jelölje meg, melyik gazdasági szereplőnél nem jellemző (nehézkes) a
bankgarancia igénylése?
</h1>Magánszemélyek.
<h1>1394. Kinek az igénylését fogja a bank elutasítani bankgaranciára?
</h1>Egyéni vállalkozó.
<h1>1395. Melyik fogalmat definiáltuk? Szerződéses kapcsolatban vállalt fizetési feltétel
biztosítására vonatkozó garancia.
</h1>Jóteljesítési garancia.
<h1>1396. Melyik fogalmat definiáltuk? Szerződésszerű és ezt követően a jótállási,
szavatossági időszak alatt a kötelezettet terhelő kötelezettségek teljesítését
garantálja a kedvezményezett számára.
</h1>Előlegvisszafizetési garancia.
<h1>1397. Nagy költséget és ráfordítást igénylő szolgáltatások megvalósítása esetén
adott bankgarancia lehet:
</h1>Jóteljesítési garancia.
<h1>1398. Szabályszerű szállítást, szolgáltatás teljesítést adott időszakon belül garantáló
garanciatípus a(az):
</h1>Szavatossági garancia.
<h1>1399. Mit jelent a vámbiztosíték célú bankgarancia?
</h1>Jövedéki áru gyártásához szükséges garanciatípus.
<h1>1400. Állami támogatáshoz kapcsolódó hitelkonstrukcióknál, a benyújtott
pályázatok elfogadásának egyik feltétele lehet:
</h1>Tendergarancia (a mai banki gyakorlat konstrukciós bankgaranciának is
nevezi).226
<h1>1401. Milyen devizanemben kínálnak bankgaranciát a hazai bankok?
</h1>Forintban és egyéb devizában.
<h1>1402. A bankgarancia vonatkozhat:
</h1>Az eladóra és a vevőre is, garanciatípustól függően.
<h1>1403. Melyik állítás helyes a bankgarancia idejére vonatkozóan?
</h1>Lejárata konkrét dátum.
<h1>1404. Milyen "futamidővel" kínálnak a bankok bankgaranciát?
</h1>Rövid futamidejű megoldások.
<h1>1405. Válassza ki a pályázati bankgaranciára vonatkozó helyes állítást!
</h1>Pályázati célra nem igényelhető bankgarancia.
<h1>1406. Válassza ki a bankgaranciára vonatkozó igaz állítást!
</h1>A bank és a kedvezményezett közötti szerződéssel jön létre.
<h1>1407. Mikor tekinthető megszűntnek a bankgarancia?
</h1>Ha a garancia érvényesítésére megjelölt határidő eredménytelenül lejár.
<h1>1408. Miért lehet előnyös a kis­ és középvállalkozások számára a bankgarancia?
</h1><h1>6.8. FAKTORÁLÁS
</h1><h1>1409. Milyen előny kapcsolható a vevőkövetelések faktorálásához?
</h1>Csökkenthető a vállalkozás eszközeinek forgási sebessége (minden egyéb
feltétel változatlansága esetén).
<h1>1410. Melyik állítás igaz a faktorálással kapcsolatban?
</h1>Nem minősül pénzkölcsön nyújtásnak.
<h1>1411. Válassza ki a faktorálással kapcsolatos igaz állítást!
</h1>Védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme ellen.
<h1>1412. Faktorálás alatt a követelések adásvételét értjük. Igaz­e az állítás?
</h1>Igen.
<h1>1413. Függ­e a faktorálandó követelés leszámítolási értéke attól, hogy próbálták­e
már behajtani vagy sem?
</h1>Nem, a faktorálandó követelések leszámítolási értéke kizárólag a piaci
kamatoktól függ.
<h1>1414. Igaz­e az az állítás, hogy a faktorálás során a "vételár" majdnem mindig
kisebb, mint a követelés valódi értéke?
</h1>Nem, a követelés "vételára" azonos, vagy amennyiben a faktor cég úgy
ítéli meg, több is lehet, mint annak értéke.
<h1>1415. Miért előnyös a faktorálás a követelés eladója számára?
</h1>A faktorcég a követelés sikeres behajtását követően még további
százalékos részesedést utal át az eladó számára.
<h1>1416. A hazai faktorcégek kinek az engedélyével végezhetik a tevékenységüket?
</h1>Az adott hitelintézet.
<h1>1417. Mit értünk belföldi faktoring alatt?
</h1>A szállító, a vevő és a faktor székhelye ugyanabban az országban van.
<h1>1418. Mi jellemző a belföldi faktoring ügyletekre?
</h1>Általában vevőkockázat átvállalása nélkül működik.
<h1>1419. Külföldi faktoring esetén mely szereplővel szembeni követelést vásárolja meg
a faktor?
</h1>Importőr.
<h1>1420. Mi jellemző a külföldi faktoring ügyletekre?
</h1>Kizárólag négyszereplős ügylet lehet.
<h1>1421. Létezik­e faktoring ügylet visszkeresettel illetve visszkereset nélkül?
</h1>Kizárólag visszkeresettel rendelkező faktoring létezik.
<h1>1422. Melyik szolgáltatás nem a faktorház feladata?
</h1>A követelésért fizetett ellenérték felhasználása a vállalkozás érdekében.
<h1>1423. Függ­e a faktor szolgáltatás igénybe vétele attól, hogy mennyi ideje működik a
vállalkozás?
</h1>Igen, tipikusan már fejlett, vagy régóta fejlődő vállalatok követeléseit
vásárolják meg a faktorcégek.
<h1>1424. Válassza ki a faktoringgal kapcsolatos igaz állítást!
</h1>Az "advance faktoring" esetén a faktorcég a követelés megvásárlásakor
azonnal fizet.
<h1>1425. Mit nevezünk "csendes faktoringnak"?
</h1>A bank visszamondja a faktorálást.
<h1>1426. Milyen faktorálás közül választhat általában az eladó?
</h1>Csendes‐ és nyílt engedményezés melletti faktoring.
<h1>1427. Milyen vállalkozásnak lehet előnyös a faktorálás?
</h1>"Jó" ügyfélminősítésű portfólióval rendelkező bankok számára.
<h1>1428. Milyen vállalkozásnak nem ajánlott a faktorálás?
</h1>Olyan vállalkozásnak, amelynek likviditása hatékonyan javítható lenne
egy felszólítási és beszedési rendszer segítségével.
<h1>1429. Mit jelent a leszámítolás?
</h1>A reálkamatlábak nominális kamatlábakra történő cseréjét, így
csökkentve a váltó vagy egyéb értékpapír megvásárlási értékét.