Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés

Kérdés	Válasz
1. Melyik állítás nem igaz a pénzügyi piacokra?	A pénzügyi piac a pénz cseréjének helyszíne, amely magában foglalja a kapcsolódó szabályozásokat és a közvetítésben részt vevő gazdasági szereplőket.
2. Definiálja a pénzügyi piacok pénzügyi eszközeit!	Kizárólag rövid lejáratú pénzügyi termékek, amelyek segítségével a tőke szabad áramlása biztosítható.
3. Melyik állítás jellemzi legteljesebben az alábbiak közül a pénzügyi közvetítés intézményrendszerét?	A pénzügyi közvetítés a gazdaságban közvetlen módon történik, tehát a tőke közvetlenül cserél gazdát a megtakarító és a felhasználó között. Ilyen például: az értékpapír közvetlen, elsődleges átadása.
4. A pénzügyi piacokat milyen fő csoportokra (további részpiacokra) lehet agolni?	A pénzügyi piac közgazdaságtanilag a pénzpiacokat jelenti, ahol rövid‐, illetve hosszú lejáratú pénzeszközök egyaránt forognak.
5. Melyik pénzügyi instrumentum lehet hosszú lejáratú befektetés eszköze?	Csekk.
6. Melyik pénzügyi instrumentum lehet kizárólag rövid lejáratú befektetés eszköze?	Diszkont kincstárjegy.
7. Válassza ki a helytelen állítást!	Átmeneti likviditáshiányt tőkepiaci eszközökkel lehet megszüntetni.
8. Melyik állítás nem a portfólió fogalmának egy lehetséges definíciója?	A portfólió vagyonösszetételt, bizonyos pénzügyi instrumentumok együttesét jelenti.
9. Döntse el, az alábbi állítások közül melyik helyes!	A pénzügyi vállalkozások a pénzügyi szolgáltatások teljes körének elvégzésére ‐ a (többször módosított) hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint ‐ jogosultak.
10. A (többször módosított) hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény előírja a pénzügyi intézmények jegyzett tőkéjére vonatkozó minimális értékhatárokat. Melyik érték a helyes az alábbiak közül?	Pénzügyi vállalkozás esetében 100 millió forint.
11. Melyik állítás nem igaz a bankokra vonatkozóan?	A bankokra a törvény által előírt minimális jegyzett tőke határ 2 milliárd forint.9
12. Végezhetnek­e a bankok kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat (így például pénzváltást)?	Nem, kizárólag szakosított hitelintézetek végezhetnek kiegészítő pénzügyi szolgáltatásokat.
13. Melyik állítás igaz? Szakosított hitelintézetként működhet:	Jelzáloghitelintézet, lakástakarékpénztár, Magyar Fejlesztési Bank.
14. Igaz­e a következő állítás? A szövetkezeti hitelintézetek takarékszövetkezeti és hitelszövetkezeti formában működhetnek.	Nem, bankként is, hiszen a Magyar Fejlesztési Bank is szövetkezeti hitelintézetnek minősül a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény előírásai alapján.
15. Melyik állítás nem igaz a pénzügyi vállalkozásokra az alábbiak közül?	Hitelintézeten kívüli jogi személy, amely a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben meghatározott pénzügyi szolgáltatások közül csak egyet vagy azok csak egy meghatározott körét végezheti.
16. A pénzforgalmi intézményre melyik állítás igaz az alábbiak közül?	Törvényben meghatározott feltételekkel hitel‐ és pénzkölcsönnyújtási tevékenységet is végezhet a pénzforgalmi szolgáltatások mellett.
17. Végezhet­e pénzforgalmi intézmény pénzváltási tevékenységet, illetve működtethet­e fizetési rendszert?	Igen, a pénzforgalmi szolgáltatása nyújtásához szorosan kapcsolódóan.
18. Melyik meghatározás fejezi ki a biztosítási tevékenység tartalmát?	A biztosítási tevékenység a biztosítási szolgáltatás mellett a biztosítható kockázatok felmérését, a kötelezettségvállalás ellenértékének megállapítását és beszedését jelenti.
19. Mi a befektetési alap alapkezelőjének feladata?	A befektetési jegyek forgalmazása, a bektetők információkkal, tájékoztatókkal való ellátása.
20. Mi a befektetési alap letétkezelőjének feladata?	Az alap létrehozatala, a befektetési döntések meghozatala, végrehajtása és adminisztrálása, továbbá a befektetők tájékoztatása.
21. Mi a befektetési alap fogalma?	Olyan konstrukció, amely a magánnyugdíj intézményéhez hasonlóan hosszú távon, folyamatosan elhelyezett vagyongazdálkodást tesz lehetővé befektetői számára.
22. Melyik állítás igaz a befektetési jegyre vonatkozóan?	A befektetési jegy értékpapírként testesíti meg a befektetési alap egy (az ügyfél által meghatározott) részét.
23. Melyik magyarországi társaság képviseli kifejezetten a magyarországi befektetési alapkezelők közös érdekeit?	Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF).
24. Hogyan definiáljuk a nyílt végű befektetési alapot?	Olyan befektetési alap, amelynél visszaváltható befektetési jegyek kerülnek folyamatos forgalmazásra.
25. Melyik válasz helyes nyilvános kibocsátású, nyílt végű befektetési alapok esetében?	Határozatlan időre megalakult, vissza nem váltható befektetési jegyeket forgalmazó alapok. Előre meghatározott befektetői kör nélkül kibocsátott befektetési jegyeket forgalmaznak a PSZÁF engedélyével.
26. Az alábbiak közül melyik az ingatlanalapok jellemzője?	Közvetlenül ingatlanbefektetéseket valósítanak meg, értékpapírokat kizárólag likviditási célból vásárolnak.
27. Melyik állítás nem igaz a befektetési vállalkozásokra?	Részvénytársaság vagy fióktelep formájában működhet.
28. Milyen általános kategóriákba sorolják ügyfeleiket a befektetési vállalkozások?	Lakossági ügyfelek, szakmai ügyfelek, elfogadható partnerek.
29. Mit nevezünk szegregációs kötelezettségnek?	A befektetési vállalkozás a szerződésben meghatározottak szerint köteles az ügyfél vagyonát adott gazdasági szituációkban sajátként kezelni, ezzel biztosítva az ügyfél vagyonának legoptimálisabb gyarapodását.
30. Válassza ki a hitelintézetek jó üzleti hírnevére vonatkozó helyes állítást!	A jó üzleti hírnév a hitelintézetek reklám tevékenységére vonatkozik.
31. Mit jelent, hogy egy bank likvid?	Rövidebb időtávra vonatkozó fizetőképességet. (kötelezettség teljesítési képességet)
32. Mit jelent egy bank fizetőképessége?	Ha minden esetben tud bankként betétet befogadni.
33. Melyik állítás nem igaz a bankok prudenciális működésére vonatkozóan?	A bank prudens működése során fenn kell hogy tartsa az azonnali fizetőképességét (likviditását) és a mindenkori fizetőképességét (azaz szolvenciáját).
34. Melyik intézményt értjük "monetáris hatóság" alatt szűkebb értelemben?	A Magyar Nemzeti Bank.
35. Egyszerű (szimpla) kamatszámítást használva, számolja ki, mekkora összeget utal át a 3. év végén a hitelintézet, amennyiben a nála három évre elhelyezett betét összege százezer forint és a kamat mértéke 5%?	100.000 * (1+0,05)3 = 115.762,5 A hitelintézet a harmadik év lejáratát követően 115.762,5 forintot fog átutalni a befektető számára.13
36. Kamatos kamatszámítást használva, számolja ki, mekkora összeget utal át a 3. év végén a hitelintézet, amennyiben a nála három évre elhelyezett betét összege százezer forint és a kamat mértéke 5%?	100.000 * (1+0,05*3) = 100.000 * (1,15) = 115.000 A harmadik év lejáratát követően a hitelintézet 115.000 forintot fog átutalni a befektető számára.
37. Mi az összefüggés a kamatfizetés gyakorisága és a realizálható hozam között (kamatos kamatszámítás esetén)?	Amennyiben a kamatfizetés gyakorisága növekszik (például évesről, félévesre), a hozamkülönbség nem fog változni, hiszen egyazon időszakra ugyanannyi kamat illeti meg a befektetőt.
38. Mi az összefüggés Teljes Hiteldíj Mutató (THM) mértéke és az adott kölcsön megítélése között?	Minél alacsonyabb a THM, a hitelfelvevő szempontjából annál kedvezőbb a hiteldíj, tehát maga a kölcsön is.
39. A bankok milyen típusú kamatlábat adnak meg a betétekre vonatkozóan?	Folytonos kamatlábat.
40. Egy befektetés jövőbeni hozamának kiszámítása esetén miért célszerű reálkamatlábbal dolgozni?	Azért, mert a jövőérték kiszámításához nem elegendő a nominális kamatláb ismerete.
41. Melyik megfogalmazás helyes a kétszintű bankrendszerre vonatkozóan?	A kétszintű bankrendszer alapvetően a jegybankot teszi meg a pénzügyi élet központjának. Amellett, hogy az államtól függetlenül, kizárólag közvetetten befolyásolva végzi a gazdasági irányítást, egyben ellátja a kereskedelmi banki funkciókat. A kereskedelmi bankok ebben a rendszerben csupán közvetítőként szerepelnek.
42. Válassza ki a kétszintű bankrendszerre vonatkozó helyes állítást!	A központi bank és a kereskedelmi bankok is vezetnek bankszámlákat a háztartások és a magánvállalkozások számára.
43. Melyik nem tartozik a jegybank feladatai közé?	Bankjegy‐ és érmekibocsátás.
44. Hogyan nevezzük a jegybank Monetáris Tanácsa által megállapított és közzétett irányadó kamatlábat?	Bankközi kamatláb.
45. A Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja:	az árstabilitás elérése és fenntartása.
46. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?	A Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete egymástól függetlenül tevékenykedik abból a célból, hogy mindenkor megtartsák a jegybanki függetlenséget.
47. A következő állítások közül melyik nem igaz a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozóan?	Az Magyar Nemzeti Bank részvényei az állam tulajdonában vannak.
48. Mit értünk monetáris lazításon? (expanzió)	A jegybank engedi, hogy a kereskedelmi bankok megemeljék a hiteleik kamatlábát.
49. Mit értünk monetáris szigorításon? (restrikció)	A jegybank szűkíteni kívánja a forgalomban lévő pénz mennyiségét.
50. Mi a hitelintézetek szerepe a kettős bankrendszerben?	A hitelintézetek szerepe a kettős bankrendszerben, hogy eljuttassák a jegybanki szabályozásokat és előírásokat a lakossági(retail) és a vállalati(business) szektorok felé, valamint a jegybanktól független állami szervekhez.
51. Mit nevezünk forgalombahozatalnak?	Az első, tőzsdei úton történő, adás‐vételi tranzakciót.
52. Melyek az értékpapírok forgalombahozatalainak típusai?	Jegyzés, aukció, folyamatos kibocsátás és az adagolt kibocsátás.16
53. Mit nevezünk jegyzésnek?	Az értékpapírt megvásárolni kívánó befektető feltétlen és visszavonhatatlan nyilatkozatot tesz a papír megszerzését illetően. Elfogadja az ajánlatot és kötelezettséget vállal az ellenszolgáltatás teljesítésére, hogy a meghatározott mennyiségű értékpapírt a megadott áron megvásárolja.
54. Létezik­e éven belüli lejáratú értékpapír?	Nem, értékpapír kizárólag hosszú lejáratú pénzügyi instrumentum lehet.
55. Melyik állítás hamis az értékpapírokra vonatkozóan?	Értékpapírt kizárólag névre szólóan lehet kiállítani.
56. Melyik állítás igaz az értékpapírok hozamára?	Megkülönböztethetőek: fix kamatozású, változó kamatozású és kamatot nem biztosító értékpapírok.
57. Létezik­e konkrét lejárat nélküli értékpapír?	Igen, ilyen például az államkötvény.
58. Válassza ki a váltó meghatározását az alábbi lehetőségek közül!	Készpénzt helyettesítő fizetési eszköz. Pénzkövetelésre szóló értékpapír, egy fizetési módnak tekinthető.17
59. Mit nevezünk saját váltónak?	A saját váltó a kiállító által elismert pénztartozásról szóló, óvatolt értékpapír.
60. Az alábbiak közül melyik értékpapír fizethet kamatot a befektetőnek?	Kötvény.
61. Melyik állítás igaz? (kötvények)	A kötvény a befektetőnek állandó, fix kamatot fizet.
62. Az alábbiak közül melyik értékpapír kerülhet nyilvános forgalomba?	Dolgozói részvény.
63. Döntse el, hogy az alábbi, kötvényekre vonatkozó állítások közül melyik a helytelen?	Hitelviszonyt testesít meg; kamata fix, illetve valamilyen referencia kamatlábhoz kötötten változó.
64. Az alábbi állítások a diszkont kincstárjegyre vonatkoznak. Melyik a helytelen?	Egy évnél rövidebb futamidejű állampapír, mely kamatot nem fizet, hanem diszkonttal kerül forgalomba. Lejáratkor a névértéket fizeti vissza.
65. Mi az állampapírok legjellemzőbb értékesítési módszere?	Folyamatos kibocsátás
66. Hol zajlik az állampapírok másodlagos kereskedelme?	Az állampapírok a kibocsátás után (forgalomképtelen értékpapírként) az elsődleges kibocsátás során őket megszerző tulajdonában maradnak.
67. Melyik állítás igaz az állampapír­aukciókra?	Az állampapíraukció során a legalacsonyabb ajánlatot tevő vevőtől indulva addig értékesítik az értékpapírokat, amíg az előre meghatározott mennyiséget elérik.
68. Melyik állítás igaz a letéti jegyre vonatkozóan?	Nincs a futamidejére vonatkozó jogszabályi előírás.
69. Melyik állítás helyes a jelzáloglevelekre vonatkozóan?	Futamideje rövidebb, mint egy év. Nem kamatozik.
70. Válassza ki a kárpótlási jegyre vonatkozó hamis állítást!	Állammal szemben fennálló követelést megtestesítő értékpapír.
71. Melyik meghatározás helyes a befektetési jegyekre vonatkozóan?	Befektetési alap nevében (javára, terhére) kibocsátott egyedi értékpapír, amely vagyoni, illetve egyéb jogokat biztosít. Nem átruházható.
72. Melyik kamatozó értékpapír a következők közül?	Letéti jegy.
73. Melyik állítás nem igaz a részvényre vonatkozóan?	Az elektronikus formában előállított részvény tulajdonosa az a személy ‐ ellenkező bizonyításig‐, akinek az értékpapírszámláján az adott részvény szerepel.
74. Vizsgálja meg a részvénytársaságokra vonatkozó alábbi állításokat! Jelölje meg a helytelen megállapítást!	A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul.
75. Válassza ki a részvénytársaság alaptőkéjére vonatkozó helyes állítást!	Nyilvánosan működő részvénytársaság esetén minimum 5 millió forint.
76. Működthet­e a zárt körben alapított részvénytársaság nyilvánosan?	Igen.
77. Az alábbiak közül mely részvény kerülhet tőzsdei forgalomba?	Nyilvános részvénytársaság törzsrészvénye.
78. Mi nem jellemzi a tőzsdei kereskedést?	Információt közvetít a tőzsdére bevezetett termékekről és a gazdaság állapotáról.
79. Válassza ki a tőzsdei termékekkel kapcsolatos helyes állítást!	Tőzsdén például részvényekkel, áruval, devizával, kötvényekkel is lehet kereskedni.
80. Miért előnyös egy részvénytársaság számára a tőzsdére lépés?	Azért, mert a tőzsdei cégek már nem rendelkeznek az üzletmenetet jellemző kockázatokkal.
81. Mennyiben tekinthetők nyilvánosnak a tőzsdei kereskedési adatok?	A tőzsde a tőzsdei kereskedők és a befektetők tájékoztatása érdekében köteles biztosítani a tőzsdei adatok nyilvánosságát.
82. Ismertesse a különbséget a tőzsde és a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC piacok között!	A tőzsde koncentrált piac, hatékonyabb információáramlást tud biztosítani a résztvevőknek, mint az OTC piacok.
83. A referenciakamatláb olyan, általánosan elfogadott, mindenki által hozzáférhető kamatláb, amely bázisul szolgál pl. hitelszerződések kamatainak, pénzügyi instrumentumok hozamainak kiszámításához. Melyik állítás igaz a fenti referenciakamatlábbal kapcsolatosan?	A referenciakamatláb lehet például jegybanki alapkamat, BUBOR, LIBOR, stb.
84. Miből származik egy tőzsdei részvény tartásának a hozama?	Kizárólag kamatból.
85. Miből származik egy tőzsdén kereskedett kötvény tartásának a hozama?	Kamatból és árfolyamnyereségből (vagy kamatból és árfolyamveszteségből).
86. Nyomon követhetik­e a befektetők a tőzsdei árak alakulását?	Nem, a tőzsde ebben a tekintetben zárt piac.
87. Számítsa ki az értékpapíron elérhető első éves hozam nagyságát, ha a kamat 10%, a kamatadó 20%, a befektetés nagysága 1.000.000 forint!	A hozam 100.000 forint. A kamatadó 20.000 forint. A befektetésen realizálható hozam így 80.000 forint.
88. Fix kamatozású, évente egyenlő tőketörlesztésű kötvény esetében melyik állítás igaz?	Évente azonos kamat‐ és tőkefizetés történik.
89. Hogyan számolható egy tőzsdei részvénytársaság piaci értéke?	Részvényeinek darabszáma és a részvényei aktuális piaci árfolyamának szorzatösszegeként. 1.1.5. A PÉNZFORGALMI SZOLGÁLTATÁSOK
90. Igaz­e a következő állítás? Fizetési megbízás alatt az átutalási­ és beszedési megbízásokat értjük.	Nem, ugyanígy fizetési megbízásnak minősül a készpénz be‐, illetve kifizetés.
91. Az alábbiak közül melyik fizetési megbízás nem teljesíthető lakossági bankszámla terhére?	Csoportos beszedési megbízás.
92. Az alábbiak közül melyik fizetési megbízás nem teljesíthető lakossági bankszámla javára?	Csoportos átutalási megbízás.
93. Jelölje meg a pénzforgalmi intézményre vonatkozó helyes állítást!	Minimális jegyzett tőke értéke 2 milliárd forint.
94. Hány karakterből áll a nemzetközi bankszámlaszám?	Hazai hitelintézetenként változó karakterből.
95. Hogyan nevezzük azt a készpénzes fizetési módot, amellyel a magánszemélyek a közüzemi tartozásaikat jellemzően rendezik (un. "sárga csekk")?	Belföldi postautalvány.
96. Válassza ki a csoportos inkasszóra vonatkozó helytelen megállapítást!	Abban az esetben, ha a kötelezett több jogosult bankszámlái javára indít fizetési megbízást, csoportos inkasszóról beszélünk.
97. Melyik állítás igaz? A pénzforgalmi jelzőszám első nyolc karaktere	az un. irányítókód; amelyen belül az első hét számjegy a számlavezető hitelintézetet jelöli. A nyolcadik számjegy ellenőrző szám.
98. Melyik állítás igaz? A pénzforgalmi jelzőszámon belül az ügyfélazonosító	az első nyolc karakter.
24. karakter attól függően, hogy a pénzforgalmi jelzőszám 16 (2x8) vagy 24 (3x8) numerikus karaktert tartalmaz.
99. Mennyi időn belül teljesítik a hitelintézetek a bankon belüli átutalásokat?	A következő munkanapon.
100. Fizetési megbízások teljesítése esetén megengedett­e a részteljesítés a számlavezető hitelintézet részéről?	Nem.
101. A fizetési megbízás teljesítését megelőzően végez­e a számlavezető hitelintézet fedezetvizsgálatot?	Igen, a fizetési megbízásban megjelölt összeg tekintetében.
102. Mit jelent a számlahelyesbítés?	Azt a műveletet, amikor az ügyfél a számlavezető hitelintézet részére adott fizetési megbízást visszavonja.
103. Kérhető­e a számlavezető hitelintézettől a fizetési megbízás azonnali (valós idejű) teljesítése?	Igen.
104. Melyik állítás igaz? (fizetési célú bankszámla)	A hitelintézet a számlatulajdonos lekötött betéti számlán nyilvántartott követelései után látra szóló kamatot fizet.
105. Melyik bankkártya­típusról van szó? A kibocsátó az általa maximált, az ügyfele hitelképességének megfelelően kialakított összeg erejéig, kamat felszámítása ellenében rulírozó jellegű hitelt nyújt.	Betéti kártya.
106. Mit nevezünk terhelési kártyának? Olyan, bankok által kibocsátott kártya, amely	mögött egy betéti számla van, és a számlán lévő tőke adja a vásárlási összegre fordítható keretet.
107. Mit nevezünk betéti kártyának? Olyan, bankok által kibocsátott kártya, amely	mögött egy betéti számla van, és a számlán lévő tőke adja a vásárlási összegre fordítható keretet.
108. Melyik bankkártya­típusról van szó? A kártyabirtokos előre kifizeti a kártyával teljesíthető vásárlások és pénzfelvételek ellenértékét.	Hitelkártya.
109. Kit vagy mit nevezünk kártyabirtokosnak?	Azt az ügyfelet jelöli, aki a kibocsátó pénzintézettel bankkártya‐ szerződést köt.
110. Melyik állítás helytelen a banki call center (telefonos ügyfélszolgálat) esetében?	Offline szolgáltatás, hiszen a telefonvonal egyik végén ügyintéző van, tehát csak egy oldalúan elektronikus szolgáltatás.
111. Melyik állítás helytelen a home banking szolgáltatásokkal kapcsolatban?	Elektronikus úton megadhatók átutalások és más fizetési megbízások.
112. Melyik nem a mobilbank jellemző funkciója?	A bank információt küld az ATM és POS tranzakciókról az ügyfél mobiltelefonjára.
113. Mi az Internet banking és a Home banking közötti legfontosabb eltérés?	A Home banking nem támogatja a beszedési megbízások online tranzakcióit.
114. A következő szolgáltatások melyik pénztári típus tagjainak állnak kedvezményesen rendelkezésre? A társadalombiztosítás által nem vagy csak részben finanszírozott egészségügyi szolgáltatások, otthoni gondozás, gyógymasszázs, gyógytorna, stb.	Önkéntes egészségpénztári tagok számára jellemező szolgáltatások.
115. Mire szolgál az önkéntes nyugdíjpénztár?	Harmadik pillérként, az állami és a magánnyugdíjpénztári tagságból származó nyugdíj kiegészítésére.
116. Mi a kötelező magánnyugdíjpénztári tagság legnagyobb előnye az állami nyugdíjbiztosítási rendszerrel szemben?	Az állami társadalombiztosítási rendszerbe nem kell befizetést teljesítenie a magánnyudíjpénztári tagnak.
117. Mit nevezünk harmadik pillérnek?	Kötelező magánnyugdíjpénztár.
118. A következő előírások közül melyik igaz?	A harmadik és a negyedik pillér tagsága teljes mértékben kiváltja az első kettő pillért, így ebben az esetben az azokba történő befizetés nem kötelező.
119. Kifizethető­e a magánnyugdíjpénztári tag nyugdíja életjáradék formájában?	Nem, kizárólag egyösszegű kifizetés kérhető.
120. Melyik állítás igaz az önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatban?	Egyazon önkéntes nyugdíjpénztárnál nincs lehetőség több portfólióba történő befektetésbe, de további önkéntes nyugdíjpénztárakhoz történő csatlakozás megengedett.
121. Válassza ki az önkéntes nyugdíjpénztárak portfoliókezelésére vonatkozó helytelen megállapítást!	Amennyiben a tag nem választ aktívan a felkínált portfoliók közül, akkor a pénztár
122. Válassza ki az önkéntes egészségpénztárra vonatkozóan a helytelen állítást!	Az egészségpénztárak kiegészítő egészségbiztosítási szolgáltatásokat, életmódjavító egészségpénztári szolgáltatásokat nyújthatnak, valamint egészségügyi célú önsegélyező feladatokat láthatnak el.
123. Egy bank és egy biztosító tevékenységi köre (többek között) miben tér el egymástól? (jogszabályi háttér)	Nincs jelentős eltérés, a törvényi szabályozás azonos mind a két típusú intézmény esetén.
124. Mit takar a bankbiztosítás fogalma?	A bankok és a biztosítók együttműködését közös termékek kialakítása és közös értékesítési csatornák működtetése céljából.
125. Az alábbiak közül melyek nem monetáris közvetítők? Kereskedelmi bankok, biztosítók, nyugdíjpénztárak.	Mindhárom típus monetáris közvetítő.
126. Válassza ki a hamis állítást!	A jelzáloghitelintézetek jelzálogjoggal biztosított hiteleket nyújtanak és kamatozó, áruházható, hosszú futamidejű zálogleveleket bocsátanak ki.
127. Mit jelent az, hogy a befektetési alapok, a biztosítók és a magánnyugdíjpénztárak a közvetett finanszírozás intézményei?	Közvetett tőkeáramlásban vesznek részt, tehát először össze kell gyűjteniük a megtakarításokat, hogy azokat továbbítsák a végső felhasználók felé.
128. Mi az alapvető eltérés a kereskedelmi bankok és a biztosítók között?	A biztosítók tevékenységi köre specializáltabb, mint a kereskedelmi bankoké. Történelmileg a kereskedelmi bankok a gazdasági élet rövid távú hitelekkel való ellátására szakosodtak, míg a biztosítók kártérítésfizetésre.
129. Melyik intézménytípus nevezhető profitorientált vállalkozásnak? Hitelintézetek, befektetési vállalkozások, magánnyugdíjpénztárak, biztosítók.	Mind a négy intézménytípus.
130. Mi lehet a hitelintézetek és a biztosítók egyik közös stratégiája?	A két szektor profitjának növelése azáltal, hogy közös bizottságban képviselik érdekeiket nemzetközi szervezetekben.
131. Mi lehet a hitelintézetek és a befektetési vállalkozások közötti összefüggés?
1.2. A PÉNZPIAC SZEREPLŐI 1.2.1. A HITELINTÉZETEK, PÉNZÜGYI VÁLLALKOZÁSOK ÉS A PÉNZFORGALMI INTÉZMÉNYEK SZERVEZETI FORMÁI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI CSATORNÁI
132. Melyik állítás helytelen a bankokkal kapcsolatban?	A hitelkihelyezések után a bankoknak járó kamat és a gyűjtött betétek után fizetendő kamat különbsége a kamatjövedelem, a bankok elsődleges jövedelme.
133. Mi minősül passzív bankügyletnek az alábbiak közül?	Hitelnyújtás.
134. Mi minősül aktív bankügyletnek az alábbiak közül?	Betétgyűjtés.
135. Hogyan definiálja a semleges bankügylet fogalmát?	Semleges bankügyletek a bank operatív munkáját nem érintő feladatokat, szolgáltatásokat jelentenek. Például: bank által támogatott rendezvények, bank épületeinek felújítása, stb.
136. Milyen ügyletnek minősül a bank számlavezetési szolgáltatása?	Semleges bankügylet (sem forrásszerzés, sem kihelyezés nem történik).
137. Szükséges­e a Felügyelet engedélye, amennyiben a hitelintézet a pénzügyi szolgáltatási tevékenységének végzését többes kiemelt közvetítő igénybevételével kívánja végezni?	Nem, az adott hitelintézet belső szabályozási rendszere a mérvadó, felügyeleti engedély nem szükséges.
138. Mi a kereskedelemi bankok általánosságban jellemző elsődleges értékesítési csatornája?	Kiépített banfiók hálózat.30
139. Mi a bankok fiókhálózatának legfőbb előnye?	A bankok a fiókokat jól megközelíthető, forgalmas földrajzi pontokra telepítik. Így szolgáltatásaik bárki által könnyen elérhetővé válnak, megteremtve a személyes konzultáció lehetőségét.
140. Válassza ki a bankfiókokra vonatkozó helyes állítást!	Minden bankfiókban elérhetőek az adott intézmény által kínált szolgáltatások.
141. Milyen szempont(ok) szerint építi ki a bank a fiókrendszerét?	Magas lélekszámú területeken, forgalmas csomópontokban.
142. Lehet­e magánszemélyként tőzsdei értékpapír adás­vételi tranzakciót lebonyolítani a bankfiókban?	Nem, az értékpapírügyleteket kizárólag brókercégen keresztül lehet lebonyolítani, legyen az tőzsdei, vagy tőzsdén kívüli megbízás.
143. Az ügynöki hálózattal pénzügyi szolgáltatásokat értékesítő pénzügyi vállalkozások esetében, mi ennek az értékesítési formának a legnagyobb előnye?	Könnyebben ellenőrizhető az ügynökök tevékenysége, mivel általában megbízási szerződés keretében dolgoznak a vállalkozásnál.
144. Melyek a bankok legfőbb másodlagos értékesítési csatornái?
145. Hogyan határozza meg a pénzpiacon a függő közvetítő felelősségi körét?	A függő közvetítő tevékenységéért a megbízó felel. Ilyen például a függő ügynök.
146. Hogyan határozza meg a pénzpiacon a független közvetítő felelősségi körét?	A független közvetítő a tevékenysége során okozott kárért saját maga felel. Ilyen például az alkusz.
147. Mekkora felelősségbiztosítási összeget ír elő a törvény független közvetítők esetében?	Káreseményenként 5 millió, de évente ‐ együttesen ‐ 50 millió forint. Alkuszoknál káreseményenként 10 millió, míg évente legalább 100 millió forint.
148. A hitelintézeti törvény előírásai alapján mely kategóriák tartoznak a függő közvetítő besorolásba?	A kiemelt közvetítő, a függő ügynök és a pénzforgalmi közvetítő.
149. A hitelintézeti törvény előírásai alapján mely kategóriák tartoznak a független közvetítő besorolásba?	A többes kiemelt közvetítő, a többes ügynök és az alkusz.
150. Mit értünk alkuszi tevékenység alatt?	Pénzügyi intézménnyel kötött megbízási szerződés alapján pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtásának, ilyen szolgáltatásra irányuló szerződés megkötésének elősegítésére irányuló tevékenység, amelynek során a pénzügyi intézmény kockázatára önállóan kötelezettséget nem vállalnak, szerződést nem kötnek.
151. Válassza ki a függő közvetítőkkel kapcsolatos helytelen állítást!	A függő ügynök a Felügyelet engedélye nélkül végezhet ügynöki tevékenységet.
152. Válassza ki a függő közvetítőkkel kapcsolatos helyes állítást!	A pénzügyi szolgáltatást nyújtó személy nem lehet felelős az általa foglalkoztatott függő közvetítő szakmai felkészültségéért.
153. Melyik közvetítő nem független közvetítő?	Az alkusz.
154. Melyik közvetítő nem függő közvetítő?	A pénzforgalmi közvetítő.
155. Jelölje meg a független közvetítővel kapcsolatos helytelen állítást!	A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését kizárólag a Felügyelet engedélyével végezheti.
156. Melyik állítás helyes a következők közül?	A megbízó és a közvetítő tekintetében is felügyeleti engedély szükséges a többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő pénzügyi szolgáltatás nyújtásához.
157. Válassza ki az igaz állítást!	Kiemelt közvetítés esetén csak a közvetítő részéről követel meg felügyeleti engedélyt a hitelintézeti törvény.
158. A hitelintézeti törvény melyik tevékenység esetén követel kizárólag közvetítő oldali felügyeleti engedélyt?	Többes kiemelt közvetítő igénybevételével történő pénzügyi szolgáltatás nyújtásához.
159. Válassza ki a független közvetítőre vonatkozó állítások közül a hamisat!	Jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, illetve egyéni vállalkozó lehet.
160. A pénzváltás közvetítésére csak kiemelt közvetítő vagy többes kiemelt közvetítő kaphat engedélyt. Igaz­e az állítás?	Nem, az állítás helytelen, mivel pénzváltás közvetítését csak kiemelt közvetítő végezheti.34
161. Melyik állítás helytelen a független közvetítők engedélyezésével kapcsolatban?	Ha a kérelmező többes kiemelt közvetítőként vagy alkuszként kíván működni, a kérelemhez mellékelnie kell a pénzmosás megelőzésére és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozására vonatkozó szabályzatát és eljárásrendjét.
162. Melyik állítás helyes a következők közül?	A Felügyelet a független közvetítő működési engedélyét visszavonja, ha a közvetítő tevékenységét egy éven túl túl szünetelteti.
163. Független közvetítőkre vonatkozó állítások közül melyik helytelen?	A többes kiemelt közvetítő és a többes ügynök megbízója felel azért, hogy a megbízási szerződés pontosan, egyértelműen meghatározza a közvetítő feladatait.
164. Függő közvetítőkre vonatkozó állítások közül melyik helytelen?	A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért kizárólag a megbízó pénzügyi intézménytől, pénzforgalmi intézménytől jogosult közvetítői díjra.
165. Melyik állítás hamis? Közvetítővel pénzügyi szolgáltatás közvetítésére megbízási jogviszonyt létesíthet az a természetes személy, aki	bármilyen felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik.
166. Válassza ki a pénzforgalmi közvetítő kötelezettségeire vonatkozó helytelen állítást!	A független közvetítő a Felügyelet által kiadott engedéllyel végezheti tevékenységét.35
167. Válassza ki a helyes állítást! (pénzpiaci közvetítők)	A független közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat a megbízótól és az ügyféltől is elfogadhat.
168. Kötelezettsége­e a függő közvetítőnek tájékoztatást nyújtania ügyfele számára arról, melyik gazdasági társaság megbízásából van jelen?	Igen, minden esetben az ügyfelet írásban tájékoztatni kell a cégnévről, székhelyről és a felügyeleti hatóságról, stb.
169. Kötelezettsége­e a független közvetítőnek tájékoztatást nyújtania ügyfele számára arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért közvetítői díjat kizárólag a megbízótól fogadhat el?	Nem, sőt független közvetítőként kiegészítő közvetítői díjat elfogadhat, illetve kiszámlázhat ügyfele számára.
170. A független közvetítő köteles az ügyfele számára a piacon hozzáférhető legalább három szolgáltató versengő szolgáltatásnak minősülő ajánlatát elemezni és átadni (amennyiben csupán kettő fellelhető, akkor azt a kettőt). Igaz­e az állítás?	Nem, az állítás ebben a formában helytelen, mivel a független közvetítőnek valamennyi szolgáltatással meg kell ismertetnie az ügyfelet, ezáltal tudja csak biztosítani teljes piaci függetlenségét.36
171. Melyik állítás helytelen a független közvetítőkkel kapcsolatban?	Az alkusz a pénzügyi szolgáltatás megkötésének elősegítése során feltár és elemez minden olyan lehetséges ajánlatot, amely az ügyfél céljainak elérésére alkalmas.
172. A függő közvetítőkre vonatkozó állítások közül válassza ki a helytelen meghatározást!	A függő közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért az ügyféltől is jogosult közvetítői díj beszedésére.
173. Miből adódik össze a pénzügyi szolgáltatást közvetítő közvetítői díja?	A közvetítői díj a szerzési jutalékból és meghatározott esetekben a szerzési jutalékot kiegészítő fenntartási jutalékból áll.
174. Tartalmazhat­e az alkusznak fizetendő közvetítői díj fenntartási jutalékot?	Nem, mert az alkusz nem jogosult közvetítői díjra.
175. Mely hitelszerződésekre kell alkalmazni a közvetítő díjak megállapításának következő szabályát? A fenntartási jutalékot a teljes közvetítői díj legalább 70%­ában kell megállapítani, és a teljes futamidő alatt folyamatosan, a közvetített pénzügyi szolgáltatás ügyfél általi szerződésszerû teljesítésével arányosan kell kifizetni.	A gépjármű finanszírozási (személy‐ és kishaszon‐gépjármű hitel‐, pénzügyi lízing‐ és gépjármű fedezet mellett nyújtott hitel‐) szerződésekre.
176. Pénzügyi intézménnyel, pénzforgalmi intézménnyel kötött megbízási szerződés esetén mikor válik esedékessé a szerzési jutalék kifizetése?	Ha a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és az ügyfél között a szerződés létrejött, érvényes, és a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény megkezdi a szerződésből eredő, ügyféllel szembeni pénzügyi szolgáltatás, kiegészítő pénzügyi szolgáltatás nyújtására irányuló kötelezettségeinek teljesítését.
177. Melyik állítás igaz? (a pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény és a közvetítő közötti szerződés)
1.3. A PÉNZPIAC MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ HATÓSÁGOK ÉS EGYÉB SZERVEZETEK 1.3.1. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK FŐBB FELADATAI, JOGKÖREI (PÉNZÜGYI SZERVEZETEK ÁLLAMI FELÜGYELETÉNEK PÉNZPIACI KÖZVETÍTŐKRE VONATKOZÓ AJÁNLÁSAI, ÚTMUTATÓI ÉS JOGI ÁLLÁSFOGLALÁSAI)
178. Célja­e a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (Felügyelet) a pénzügyi piacok megbízható működésének biztosítása és a piaci szereplők (jogos) érdekeinek védelme?	Nem, ilyen célokat egyetlen ország felügyeleti hatósága sem fogalmaz meg.
179. Válassza ki, hogy melyik megállapítás igaz a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének jogállására vonatkozóan!	A Felügyelet számára feladatot csak törvény vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.
180. Igaz­e a következő állítás? A pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megkezdésének, illetve folytatásának előfeltétele ­ többek között ­ a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség, helyiség.	Az állítás hamis.38
181. Vizsgálja­e a Felügyelet, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenységek megkezdéséhez, illetve folytatásához az adott pénzügyi intézmény rendelkezik­e a prudens működésnek megfelelő belső szabályzattal?	Csak abban az esetben, ha a pénzügyi intézmény eljárásaiban és rendszereiben valamilyen jogszabálysértést tapasztal.
182. Végezhet­e pénzügyi intézmény zálogkölcsönzési tevékenységet közvetítő útján?	Igen, pénzforgalmi közvetítő igénybevételével.
183. Igaz­e a következő állítás? Pénzügyi intézmény pénzváltási tevékenységet közvetítő útján is végezhet.	Igen, pénzforgalmi közvetítő igénybevételével.
184. Az alábbiak közül mely függő közvetítő igénybevételéhez szükséges felügyeleti engedély? (Az engedélyt a közvetítőt igénybe vevő pénzügyi intézménynek szükséges megkérnie.)	Ügynök.
185. Melyik állítás igaz? (kiemelt közvetítői tevékenység)	A kiemelt közvetítői tevékenység magában foglalja a pénzügyi intézmény nevében, javára és kockázatára történő kötelezettségvállalást vagy a szerződés megkötését is.
186. Melyik állítás igaz? (ügynöki tevékenység)	Az ügynöki tevékenység végzéséhez a Felügyelet engedélye nem szükséges.
187. Jelölje meg a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (Felügyelet) kapcsolatos helytelen állítást!	A Felügyeletnek saját bevételei is vannak, amely többek között a felügyeleti bírságokból és felügyeleti díjakból adódik össze. 1.3.2. MAGYAR NEMZETI BANK FŐBB FELADATAI, JOGKÖREI
188. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó helytelen állítást!	Az MNB, valamint döntéshozó szerveinek tagjai a törvényben foglalt feladataik végrehajtása és kötelességeik teljesítése során függetlenek, nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat az Európai Központi Bank kivételével a Kormánytól, az Európai Unió intézményeitől és szerveitől, tagállamainak kormányaitól vagy bármilyen más szervtől.
189. Mi a Magyar Nemzeti Bank monetáris stratégiájának elsődleges célja?	Az euro övezethez történő mielőbbi csatlakozás.
190. Melyek tartoznak a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladataihoz?	A monetáris politika meghatározása és annak megvalósítása. Bankjegy‐ és érmekibocsátás. Deviza‐ és aranytartalék képzése, annak kezelése.
191. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bank más szervekkel való kapcsolatára vonatkozó helytelen állítást!	Az MNB‐t a törvényben meghatározott feladatkörében a Kormány utasíthatja.
192. Válassza ki a Magyar Nemzeti Bank jogi formájára vonatkozó helyes állítást!	Az MNB jegyzett tőkéje tízmilliárd forint, társasági formája részvénytársaság.
193. Minek minősül a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése? (a pénzpiacot érintő versenyszabályok lényege)	Tisztességtelen piaci magatartásnak.
194. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "tisztességtelen piaci magatartás" lehetséges példáit?	Pl. a fogyasztó megtévesztése, a fogyasztó választási szabadságának korlátozása, áru árára és lényeges tulajdonságára tett hamis közlés.
195. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "fogyasztóvédelem céljának" lehetséges példáit?	Pl. a versenytárgyalás és a pályáztatás tisztaságának megsértése esetén nyilvános felhívás közzététele.
196. Az alábbi felsorolások közül melyik tartalmazza a "versenykorlátozó megállapodások" lehetséges példáit?	Pl. a fogyasztó megtévesztése, a fogyasztó választási szabadságának korlátozása, áru árára és lényeges tulajdonságára tett hamis közlés.
197. Melyik megállapítás nem igaz a "gazdasági erőfölénnyel való visszaélés" szabályozására?	Gazdasági erőfölény megszerzése önmagában is tilos, a szabályozások célja ennek mihamarabbi megakadályozása, a tisztességes piaci körülmények és a verseny fenntartása.
198. Milyen tilalmak körébe tartozik a következő szabály? Tilos üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint jogosulatlanul mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.	Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalma.
199. Létezik­e ilyen versenyjogi szabály? Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével, úgyszintén egyéb magatartással a versenytárs jó hírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetőleg veszélyeztetni.	Igen. 1.3.4. ADATVÉDELMI BIZTOS HIVATALA, TEVÉKENYSÉGEI (A PÉNZPIACI SZEKTORRA VONATKOZÓ ADATVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK)
200. Melyik állítás helytelen az Adatvédelmi Biztos Hivatalával kapcsolatban?	Az Adatvédelmi Biztos a többi országgyűlési biztossal (ombudsmannal) egyenlő rangban, független hatáskörrel látja el feladatait.
201. Melyik állítás helyes az Adatvédelmi Biztos Hivatalával kapcsolatban?	Az adatvédelmi biztos vizsgálati jogosultsága a magánszektor adatkezelőire terjed ki.
202. Az 146/1993. (X. 26.) kormányrendelet a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szól. Döntse el, melyik állítás hamis!	Az adatnyilvántartás olyan hatósági nyilvántartás, amely a polgároknak a törvényben meghatározott személyi és lakcím adatait, valamint az azokban bekövetkezett változásokat tartalmazza.
203. Az 1995. évi CXIX. törvény (a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név­ és lakcímadatok kezeléséről) alapján döntse el melyik állítás igaz az alábbiak közül?	A tudományos kutatónak, valamint az üzletszerző szervnek a kapcsolatfelvétellel egyidejűleg az érintettet írásban tájékoztatni kell arról, hogy a megkereső az adatokat milyen forrásból szerezte.
204. A minősített adatról szóló 2009. évi CLV.törvény előírásai alapján melyik szövegrészt kell "minősített adattá" minősíteni?	Szigorúan titkos.
205. Melyik állítás igaz?	A közérdekű adatok megismerésének egyik formája, hogy az állami, önkormányzati szervek a honlapjukon rendszeresen közzéteszik a legfontosabb információikat.
206. Mire szolgál a közadatkereső (közadattár)?	Arra, hogy a közoktatási intézmények meghatározott adatokat közöljenek.
207. Mit nevezünk banktitoknak?	A banktitok a hitelintézetek belső működésével, adataival, forgalmával, eljárástechnikai módszereivel, ügyfélállományával kapcsolatos belső információ, amelynek illetéktelen kezekbe kerülése közvetlenül veszélyeztetné a bank prudenciális működését.43
208. Mi a különbség a banktitok és az értékpapírtitok fogalma között?	A banktitok a hitelintézetek ügyfeleivel kapcsolatos tények, információk, adatok vagy megoldások, míg az értékpapírtitok befektetési vállalkozások ügyfélcsoportjait érintő tények, információk, adatok vagy megoldások.
209. Mi a különbség a banktitok és a fizetési titok között?	A kettő elnevezés ugyanaz, csak az alkotmány szerinti fizetési titok a hitelintézeti törvényben banktitokként szerepel.
210. Definiálja az üzleti titok fogalmát!	Az üzleti titok konkrétan a pénzügyi szolgáltatásokat végző befektetési vállalkozások és hitelintézetek ügyfélállományával összefüggő tények, információk, megoldások és adatok, amelyek titokban tartására az intézmények a szükséges lépéseket megtették.
211. Az alábbiak közül kivel szemben áll fenn üzleti titoktartási kötelezettség?	Feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével szemben.
212. Az üzleti titok és a banktitok közös szabálya közül válassza ki a helyes megfogalmazást!	Aki üzleti vagy banktitok birtokába jut, köteles 60 napon belül értesíteni az érintett gazdálkodó szervezetet, illetve az ügyben érintett hatósági szervet. 1.3.6. A PÉNZMOSÁS ÉS A TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSÁNAK MEGELŐZÉSÉRE ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLY
213. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának melyik egy lehetséges gyanúja, ténye a pénzügyi szolgáltató szemszögéből?	Ügyfél által több bankszámla vezetése, ugyanannál a banknál, anélkül, hogy ez indokolt lenne. Gyakori tranzakciók a számlákon, átvezetések, racionális indokok nélkül.
214. Mikor kötelesek a pénzügyi szolgáltatók átvilágítani az ügyfelet az alábbi példákban?	Az üzleti kapcsolat létesítésekor nem kötelesek, kizárólag ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával kapcsolatban kétség merül fel.
215. Elfogadhat­e pénzügyi intézmény ügyleti megbízást azon ügyfelektől, akikre nézve a Pénzmosásról szóló törvény szerinti átvilágítási adatok és a tényleges tulajdonosra vonatkozó nyilatkozatok nem állnak teljes körűen rendelkezésre?	Nem.
216. Melyik eset nem tartozik a szokatlan készpénztranzakcióval elkövetett pénzmosás kategóriájába?	Készpénz átváltása valamely ritka pénznemre.
217. Melyik eset nem a bankszámla felhasználásával elkövetett pénzmosás tipikus esete?	Több személytől, cégtől ugyanarra a számlára érkező, rendszeres kisösszegű átutalások, amelyeket továbbutalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.
218. Pénzmosás gyanúja esetén milyen módon köteles a hitelintézet bejelentést tenni?	A bejelentést elektronikus úton kell megtenni az erre a célra létrehozott belső banki rendszerben. 1.3.7. ORSZÁGOS BETÉTBIZTOSÍTÁSI ALAP
219. Melyik állítás hamis az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozóan?	Valamennyi hitelintézet köteles csatlakozni az OBA‐hoz.
220. Mekkora az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) által kiutalható legmagasabb biztosítási összeg?	A befagyott betét tőke‐ és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 50.000 euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
221. Milyen kikötés van az Országos Betétbiztosítási Alap által fizetett biztosítási összegre?	Jogosultanként maximum hatmillió forint lehet a biztosítási összeg.
222. Milyen betét minősül befagyott betétnek?	Amelyre a hitelintézet nem képes a jogszabályi rendelkezések vagy a szerződéses kikötések szerinti esedékességet követő 30 munkanapon belül a kifizetést teljesíteni.
223. Milyen időkorlátok között végzi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) a kártalanítások kifizetését?	A betétek befagyását, a hitelintézet működési engedélyének visszavonását, vagy a felszámolás közzétételét követően (a három közül legkorábbit figyelembe véve) 20 munkanapon belül fejezi be. Az előbbi időtartam egyszer hosszabbítható az Alap kérésére, a Felügyelet engedélyével, 10 munkanappal.
224. Jelölje meg az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) forrásait!	Az OBA a központi költségvetés önálló fejezete, annak forrása az éves költségvetés részeként kerül meghatározásra.
225. Válassza ki az Országos Betétbiztosítási Alapra (OBA) vonatkozó helyes állítást!	Az elmúlt években a betétbiztosítás összeghatára ‐ részben az európai uniós tendenciákkal összhangban ‐ csökkent.
226. Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) előírásai szerint, a betétbiztosítással védett követelés elévülésével kapcsolatban melyik állítás helytelen?	A letéti jegy a beváltásra előírt határidő lejártát követő öt év alatt évül el, a kötvényen alapuló követelés 10 év alatt évül el.47
227. Melyik állítás helytelen a betétbiztosítási ombudsman intézményével kapcsolatban?	A betétbiztosítási ombudsman az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) keretén belül, az OBA munkatársai által működtetett, technikai ombusman.
228. Mi az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) funkciója?	Az esetleges fizetésképtelen hitelintézetek betéteinek befagyása esetén kártalanítást fizessen a betétesek számára, hitelintézetenként, a törvényben meghatározott kereten belül.
229. Mi a békéltető testület feladata?	A békéltető testület feladata, hogy az állam és a magánszemélyek, vállalkozások közötti esetleges jogvitákat (pl. kárpótlási jegyekkel kapcsolatos jogviták) bíróságon kívüli eljárás keretében, soron kívül rendezze.
230. Melyik állítás nem igaz a békéltető testületre vonatkozóan?	A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamarák mellett működő független testület.
231. Válassza ki a békéltető testületre vonatkozó helyes megállapítást!	A békéltető testület illetékességi területe a működtető kamara illetékességi területéhez igazodik.
232. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helyes állítást!	Célja a fogyasztó és a gazdálkodó szerv közötti fogyasztói jogviták békés lefolytatása bíróságon kívüli eljárás keretében.
233. Az alábbiak közül melyik tartozik a békéltető testület hatáskörébe?	Az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése.
234. Melyik állítás helyes az alábbiak közül a békéltető testületre vonatkozó előírások alapján?	A békéltető testület az azonos területen működő kereskedelmi és iparkamra és agrárkamara mellett független testület, mind irányítási, mind jogi szempontból.
235. A békéltető testület hatáskörébe az áruk és szolgáltatások minőségével, biztonságosságával és a termékfelelősségi szabályok alkalmazásával, valamint a szerződések megkötésével és teljesítésével kapcsolatos fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése tartozik. Igaz­e az állítás?	Igen, az állítás helyes.
236. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helytelen állítást!	A békéltető testület tagjai tevékenységüket jogszabályban meghatározott díjazás ellenében végzik.
237. A békéltető testülettel kapcsolatos állítások közül jelölje meg a helytelen állítást!	A békéltető testületi tagok olyan jogvitákban is részt vehetnek, ahol legalább az egyik érintett fél a testület tagjának hozzátartozója. Pártatlanságát a többi tagnak kell felügyelni.
238. Helyes­e az alábbi állítás? A békéltető testület eljárása zárt, nyilvánosság az eljárás során kizárva.	Nem, az állítás helytelen, a békéltető testület eljárása nyilvános, azonban bármelyik fél kérheti a nyilvánosság kizárását. 1.3.9. FOGYASZTÓVÉDELEM, AZ ESETLEGES JOGSÉRELEM ORVOSLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI
239. Válassza ki az 1997. évi fogyasztóvédelemről szóló CLV. törvénnyel kapcsolatos helytelen állítást!	Terméknek minősül minden birtokba vehető forgalomképes ingó dolog ‐ ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt is.
240. Jelölje meg a fogyasztási kölcsönnel kapcsolatos helyes állítást!	A fogyasztási kölcsön lehet például személyi hitel és áruhitel.
241. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak ismeretében!	A fogyasztó életének, egészségének és biztonságának védelmére vonatkozó előírásokat nem kell figyelembe venni, amennyiben a termék forgalmazója egyértelműen közli a fogyasztóval, hogy a termék régiség, vagy azt meg kell javítani első használat előtt.
242. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak ismeretében!	Több eladási ár vagy szolgáltatási díj egyidejű feltüntetése esetén a vállalkozás köteles a fogyasztó által kiválasztott árat/díjat felszámítani.
243. Válassza ki a helyes megállapítást a fogyasztóvédelmi törvény előírásainak ismeretében!	Import áruk esetében, az árukhoz csatolt idegen nyelvű útmutatót csak abban az esetben kell magyar nyelvre lefordítani, amennyiben az idegen nyelv nem az európai unió hivatalos nyelve, az angol.
244. Melyik állítás helyes a fogyasztóvédelemről szóló törvény előírásainak ismeretében?	Az ügyfélszolgálat a panasz elutasítását szóban köteles elmondani a fogyasztónak, aki kérelmére írásos példányt is készítenek.
245. Jelölje meg a helyes állítást!	A fogyasztóvédelmi hatóság jogosult minta/ellenminta vételére a termék összetételének vizsgálata céljából. Jegyzőkönyv felvétele kötelező.
246. A fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzése során megállapította fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését. Válassza ki a helytelen állítást!	Elrendelheti a fogyasztó életére, egészségére, testi épségére veszélyes áru forgalomból való kivonását.
247. Jelölje meg a fogyasztóvédelmi eljárásra vonatkozó helytelen állítást!	Próbavásárláskor az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor igazolja az ellenőr, valamint a forgalmazó képviseletében eljáró személy visszatéríti a vételárat.
248. Válassza ki a fogyasztó érdek­ és jogsérelem orvoslásának lehetséges peren kívüli változatait!	Ügyfélszolgálat, és a békéltető testület eljárása.
2. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK
2.1. JOGI KÖTELMEK 2.1.1. KÖZJEGYZŐI OKIRATBA FOGLALT SZERZŐDÉSEK
249. Melyik állítás igaz? Közjegyzői okiratnak minősül	a teljes bizonyító erejű magánokirat.
250. Mi minősül közokiratnak?	a közjegyző által a törvényben meghatározott alakszerűségek megtartásával elkészített közjegyzői okirat, ennek hiteles kiadmánya és hiteles másolata.
251. Melyik állítás igaz? A közjegyző azért felel, hogy	a közjegyzői okirat a közjegyző hivatalában készült.
252. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratban	a határidőt és a pénzkötelezettség összegét számmal és betűvel, az okirat keltét számmal ki kell írni.
253. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratban törölni, átírni vagy a sorok közé írni	csak úgy szabad , ha a felek ehhez hozzájárultak.
254. Melyik álltás igaz? A közjegyzői okirat	eredeti példányát a felek megállapodása szerinti személy őrzi, a közjegyzőnél másolati példány marad.
255. Melyik állítás igaz? Ha a közjegyzői okirat több lapból áll,	az okirat minden egyed lapján fel kell tüntetni azt, hogy az okirat hány lapból áll.
256. Melyik állítás igaz? A közjegyző által őrzött eredeti közjegyzői okirat	a felek együttes írásbeli kérelmére a kérelemben megjelölt személy számára adható ki.
257. Melyik állítás igaz? A közjegyző a közjegyzői okiratot	aláírja (közjegyzői minőségét nem szükséges feltüntetnie, illetve az okiratot bélyegzővel nem szükséges ellátnia).
258. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy	a közjegyzői okiratot a felek kérésére felolvassa.
259. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítése alkalmával a közjegyző kötelessége, hogy	a fél nyilatkozatának lényeges elemeit írásba foglalja.
260. Melyik álltás igaz? Ha a közjegyző a felet személyesen nem ismeri,	személyi adatairól a felet nyilatkoztatja, kétség esetén személyazonosságának igazolására szólítja fel.
261. Melyik állítás igaz? A közjegyző a közokirat elkészítésében a közreműködést	megtagadhatja, ha a fél a személyazonosság megállapításához nem szolgáltatott adatot, kivéve, ha két tanú a személyazonosságot igazolja.54
262. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítéséhez két ügyleti tanú közreműködése szükséges,	ha az ügyleti okirat 10 millió Ft‐ot meghaladó kötelezettségvállalásról szól.
263. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat elkészítéséhez két ügyleti tanú közreműködése szükséges,	ha a fél személyazonosságát fényképpel ellátott hivatalos igazolvánnyal igazolni nem tudja.
264. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okirat készítésénél	a felet meghatalmazott nem képviselheti.
265. Melyik állítás igaz? A közjegyző aláírás vagy kézjegy valódiságát akkor tanúsíthatja,	ha a fél az okiratot a közjegyző előtt írja alá vagy az okiraton lévő aláírását a közjegyző előtt sajátjának ismeri el.
266. Melyik állítás igaz? A közjegyzői okiratról	bárki számára kiadható hiteles kiadmány, aki igazolni tudja, hogy az okirat tartalmának megismerése érdekében áll.55 2.1.2. EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉG‐VÁLLALÁSI/ TARTOZÁSELISMERŐ OKIRAT
267. Melyik állítás igaz? Az egyoldalú közjegyzői okirat	a bíróság ítéletét követően válik végrehajthatóvá.
268. Melyik állítás az igaz? Hitelügyleteknél, az egyoldalú közjegyzői okiratban	az ügyfél nyilatkozik előszerződés‐kötési szándékáról.
269. Minek minősül az a hitelezés kapcsán tett kötelezettségvállaló nyilatkozat, amelyet az ügyfél a közjegyző előtt tesz?	Kötelezettségvállalás közérdekű célra.
270. Melyik állítás az igaz? Az egyoldalú közjegyzői okiratban	az ügyfél a második szerződő fél (bank) előtt tartozáselismerő nyilatkozatot tesz.
271. Melyik állítás az igaz? Az olyan egyoldalú közjegyzői okirat előkészítésének költségeit, amelyben az ügyfél a bank javára kötelezettségvállaló, tartozáselismerő nyilatkozatot tesz,	általában a bank és az ügyfél egyenlő arányban viseli.
272. Mi történik, ha az ügyfél egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot tesz a bank felé?	Ezt követően a bank a követelést bírósági úton nem érvényesítheti. 2.1.3. KÉTOLDALÚ KÖZJEGYZŐI OKIRAT
273. Minek minősül azaz okirat, amely a bank és az ügyfél között közjegyző előtt került megkötésre?	Tartozás elismerő nyilatkozatnak.
274. Melyik állítás az igaz? A bank és az ügyfél között közjegyző előtt megkötésre került szerződés	a választott bíróság döntésével egyenértékű.
275. Melyik állítás az igaz? Kétoldalú közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződés esetén	csak az ügyfél minősül szerződő félnek.
276. Melyik állítás az igaz? A kölcsönszerződés kétoldalú közjegyzői okiratba foglalása esetén	a követelés bírósági eljárás nélkül végrehajthatóvá válik.
277. Melyik állítás az igaz? Ha az ügyfél és a bank szerződését kétoldalú közjegyzői okiratba foglalják,	az ezzel kapcsolatos díj általában fele‐fele arányban megoszlik a bank és az ügyfél között.
278. Melyik állítás az igaz? Kizárólag kétoldalú közjegyzői okiratba lehet foglalni a szerződést, ha	ha a banki hitelszerződésnek több szereplője is van ‐ pl. haszonélvező, özvegyi jog jogosultja.
279. Melyik állítás az igaz? A teljes bizonyító erejű magánokirat az ellenkező bizonyításig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója	szerződést kötött.
280. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratot	az okiratból kitűnik, hogy a kiállító azt maga gépelte majd aláírta.
281. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha	a nem kiállító által írt okirat esetén két tanú aláírása szerepel az okiraton.
282. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha	a nem kiállító által írt okirat esetén két tanú megnevezése és lakcíme szerepel az okiraton.
283. Melyik állítás az igaz? Teljes bizonyító erejű okiratnak minősül, ha	a kiállító aláírását a másik szerződő fél hitelesíti.
284. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha	az ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy az okirat megszerkesztésére megbízást kapott.
285. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha	az ügyvéd az általa készített okirat ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiraton az aláírását előtte saját kezű aláírásával ismerte el.
286. Melyik állítás igaz? Teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, ha	a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot két munkavállaló aláírta.
287. Melyik állítás igaz? Ha az okirat kiállítója nem érti az okirat nyelvét, teljes bizonyító ereje akkor van az okiratnak, ha	az okiratból kitűnik, hogy a tanúk egyike vagy a hitelesítő az okirat nyelvét ismeri.
288. Melyik állítás igaz? Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, teljes bizonyító ereje akkor van az okiratnak, ha	abból kitűnik, hogy a tanúk, illetve a hitelesítő személy tud olvasni.
289. Melyik állítás igaz? A magánokirat valódiságát	csak akkor kell bizonyítani, ha az ellenfél azt kétségbe vonja vagy a valódiság bizonyítását a bíróság szükségesnek tartja.
290. Melyik állítás igaz? A külföldön kiállított magánokiratra	a magyar jog szabályait alkalmazni kell azzal, hogy a kiállítási hely joga szerinti fennálló bizonyító erejét akkor is megtartja, ha a magyar szabályoknak nem felel meg.
291. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba az alábbiak bejegyzése kérhető:	ingatlan‐tulajdonoshoz kapcsolódó jog keletkezése módosulása.
292. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartás adatait érintő olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál,	a jogi képviselő bírósági titkár is lehet.
293. Melyik állítás az igaz? Az ingatlan ­ nyilvántartásba történő bejegyzést	kizárólag az kérheti, aki ezáltal jogosulttá válik.
294. Melyik állítás az igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba való bejegyzés iránti kérelemhez
295. Melyik álltás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezhető jog	a perfeljegyzés.
296. Melyik álltás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyezhető jog	a csődeljárás indítása a tulajdonos ellen.
297. Melyik állítás az igaz? Belföldön kiállított magánokirat az ingatlannyilvántartásba bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha	az okiratot közjegyző készítette, vagy ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyzéssel látta el.
298. Melyik állítás igaz? Jelzálogjog alapítására, módosítására, megszűnésére vonatkozó bejegyzés az ingatlan­nyilvántartásba olyan magánokirat alapján is teljesíthető,	amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet ügyintézője kézjegyével ellátott.
299. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzés alapjául szolgáló okiratot	meghatalmazotti eljárás esetén közokiratba kell foglalni.
300. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartási eljárás során a kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által ellenjegyzett magánokirat szolgál,	a jogi képviselet nem kötelező.
301. Melyik állítás igaz? Az ingatlan­nyilvántartásba feljegyezhető tény	az elővásárlási jog. 2.1.6. EGYEDI AZONOSÍTÁSRA KÉTSÉGET KIZÁRÓAN ALKALMAS INGÓ DOLOGRA BEJEGYZETT ZÁLOGJOG BEJEGYZÉSE
302. Melyik állítás az igaz? Jelzálogjogot	csak ingatlanon lehet alapítani.60
303. Melyik állítás az igaz? Ingó dolgot terhelő jelzálog alapításához a zálogszerződést	teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
304. Melyik állítás igaz? Az ingóságot terhelő jelzálogjogot	be kell jegyezni a Pest Központi Kerületi Bíróság által vezetett zálogjogi nyilvántartásba.
305. Melyik állítás igaz? A zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzésben fel kell tüntetni	jövőbeni követelések esetén a biztosítani kívánt legkisebb összeget. 2.1.7. AZ ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉSEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK
306. Melyik állítás igaz? Adásvételi szerződés tárgya lehet	bármely ingó dolog.
307. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés alapján az eladó köteles	a dolog tulajdonjogát a vevőre átruházni, azonban nem köteles a dolgot a vevő birtokába bocsátani.
308. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés alapján a vevő köteles	a vételárat megfizetni.
309. Melyik állítás igaz? Ingatlan adásvételének érvényességéhez	a szerződés közokiratba foglalása szükséges.
310. Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén a szerződéskötési költségek, a tulajdonátruházási illeték, a tulajdonváltozás ingatlannyilvántartásba való bejegyzésének költségei	az eladót terhelik.
311. Melyik állítás igaz? Adásvétel esetén az átadással és az ingatlannyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségek	az eladót terhelik.
312. Melyik állítás igaz? Az ingatlan adásvétele esetén az ingatlan tulajdonjogát a vevő akkor szerzi meg,	ha a szerződés érvényes , és az ingatlant birtokba vette.
313. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén a vételár teljes kiegyenlítéséig	az eladó a dolog tulajdonjogát nem szerzi meg.
314. Melyik állítás igaz? Az adásvételi szerződés esetén kikötött tulajdonjogfenntartás hatálya idején a vevő a dolgot	csak az eladó előzetes engedélyével idegenítheti el.
315. Melyik állítás igaz? Az ingatlan adásvétele esetén, ha a vevő tulajdonjogának bejegyzése előtt birtokba lép, ennek napjától	jogosult a dolog tulajdonjogával felhagyni.
316. Melyik állítás igaz? Az eladó köteles	a vevő kívánságára a dolgot szakértővel megvizsgáltatni.
317. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos vételi jogot enged,	a jogosult 10 év szakadatlan birtoklás után megszerzi a dolog tulajdonjogát.
318. Melyik állítás igaz? Vételi jog	legfeljebb 6 hónapra köthető ki.62
319. Melyik állítás igaz? A vételi jog ­ amennyiben határozatlan időre kötötték ki­,	3 év elteltével megszűnik.
320. Melyik állítás igaz? A vételi jogra vonatkozó megállapodás	érvényesen írásban köthető meg.
321. Melyik állítás igaz? A vételi jogra vonatkozó megállapodásnak	elegendő a dolog megjelölését tartalmaznia.
322. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged,	a dolgot kizárólag az elővásárlási jog jogosultjának adhatja el.
323. Melyik állítás igaz? Ha a tulajdonos elővásárlási jogot enged meghatározott dologra; és a tulajdonos a jogosultnak ajánlatot tesz, de a jogosult az ajánlatra nem tesz nyilatkozatot,	a tulajdonos az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett adhatja el a dolgot.
324. Melyik állítás igaz? Szerződést kötni	csak személyesen lehet.
325. Melyik állítás igaz? A képviselő eljárásával	a képviselő válik jogosulttá, illetőleg kötelezetté.
326. Melyik állítás igaz? Cselekvőképes személyt	cselekvőképtelen személy is képviselhet.63
327. Melyik állítás igaz? A szolgáltatás nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogi személynek az ügyfélforgalom számára nyitvaálló helyiségében dolgozó alkalmazottat az ott szokásos szerződések megkötésénél és lebonyolításánál	a meghatalmazása felmutatása után a jogi személy képviselőjének kell tekinteni.
328. Melyik állítás igaz? A képviseleti jogot, ha az nem törvényen, hatósági rendelkezésen vagy az alapszabályon alapul,	ráutaló magatartással lehet hitelesíteni.
329. Melyik állítás igaz? Meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek,	amilyenben a felek megállapodnak.
330. Melyik állítás az igaz? Az általános meghatalmazás	akár szóban, akár írásban érvényes.
331. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás ­ eltérő rendelkezés hiányában ­	egy adott jogügyletre érvényes.
332. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazást	30 napos felmondási idővel lehet visszavonni.
333. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás megszűnik	a meghatalmazott halálával (kizárólagos okként).
334. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás­visszavonás jóhiszemű harmadik személy irányában akkor hatályos,	ha a meghatalmazó a meghatalmazottal a visszavonást közölte.
335. Melyik állítás az igaz? A meghatalmazás visszavonásának jogáról
2.2. SZERZŐDÉS‐MÓDOSÍTÁS 2.2.1. ELŐ‐ ÉS VÉGTÖRLESZTÉS
336. Előtörleszthető­e a fogyasztási kölcsön?	Igen, fogyasztási kölcsön esetében az ügyfél – a szerződés megszüntetése érdekében – minden esetben élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával.
337. Melyik állítás igaz? Fogyasztási kölcsön esetében, amennyiben az adós előtörleszt,	a még hátralévő tőketartozást és a lejáratig még esedékes kamatokat meg kell fizetnie.
338. Mi az előtörlesztési díj?	A teljes kölcsönösszeg előtörlesztése esetén a hitelezőnek a szerződéskötés napján hatályos hirdetményében meghatározott díj.
339. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott hitelek esetében törvényi előírás, hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően az előtörlesztés feltételeiről, illetve adott esetben az előtörlesztés költségeiről	az ügyfél erre irányuló kérdése esetén tájékoztatást kell adnia.
340. Igaz­e a következő állítás? A lakástakarék­pénztárral kötött lakáselőtakarékossági szerződés alapján igénybevett lakáskölcsön törlesztése során az előtakarékoskodó a szerződés módosítása nélkül bármikor jogosult rendkívüli, a szerződésben meghatározott törlesztő részletnél magasabb összegű törlesztés teljesítésére.	Nem.
341. Terhelhet­e rendkívüli díjat a lakástakarék­pénztár abban az esetben, ha az adós a lakás­előtakarékossági szerződés alapján igénybevett lakáskölcsönnél magasabb törlesztőrészletet fizet?	Igen.
342. Előtörleszthető­e a lakossági jelzáloghitel?	Igen, lakossági jelzáloghitel esetében az ügyfél, amennyiben a hitelnyújtó ezt a hitelszerződésben nem tiltotta meg, élhet a határidő (lejárat) előtti teljesítés (törlesztés) jogával.
343. Igaz­e a következő állítás? Lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkezett költségeinek megtérítésére.	Nem, az előtörlesztés minden esetben ingyenes, a hitelező nem számíthat fel külön előtörlesztési díjat.
344. Mekkora az előtörlesztési díj maximális mértéke lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén (ide nem értve a jelzáloglevéllel finanszírozott kölcsönszerződést)?	Az előtörlesztett összeg 2 százaléka, de legfeljebb húszezer forint.
345. Mekkora az előtörlesztési díj maximális mértéke a jelzáloglevéllel finanszírozott lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén?	Az előtörlesztett összeg 2,5 százaléka, de legfeljebb huszonötezer forint.66
346. A 2010. március 1­jét követően megkötött lakossági jelzáloghitel előtörlesztése esetén milyen esetben nem illeti meg a hitelezőt a költségtérítés?	Abban az esetben, ha az előtörlesztés visszafizetési biztosítékként kötött biztosítási szerződés alapján történt.
347. Megilleti­e a hitelezőt a következő, 2010. március 1­jét követően megkötött lakossági jelzáloghitel teljes előtörlesztése esetén költségtérítés? Az adós fennálló tartozása tízmillió forint, és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.	Fő szabály szerint igen (tekintettel arra, hogy az adós fennálló tartozása meghaladja az egymillió forintot).
348. Megilleti­e a hitelezőt a következő, 2010. március 1­jét követően megkötött lakossági jelzáloghitel teljes előtörlesztése esetén költségtérítés? Az adós fennálló tartozása egymillió forint, és a megelőző tizenkét hónap alatt már teljesített előtörlesztést.	Igen, mert az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelezőnek egyébként csökkentenie kell a hiteldíjat. Az előtörlesztési díj mértéke legalább 2%.
349. Igaz­e a következő állítás? A futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztőrészlet ezzel arányosan csökken.	Igen, mert az adósnak lassabb ütemben kell a tartozását törlesztenie.
350. Mit jelent a hitel prolongálása?	A késedelmessé vált (problémás) hitel lejáratának bármilyen okból történő módosítását.
351. Az adós hiteltörlesztési képességének romlása esetén milyen elsődleges célt szolgál a hitel prolongálása?	Annak megelőzését, hogy a hitelszerződésből eredő követelés lejárttá váljon.
352. Az alábbiakban megjelöltek közül mely jellemző ok miatt válhat szükségessé egy forgóeszközhitel prolongálása?	Az adós vállalkozás által indított beruházás késik, határidőre történő átadása kérdésessé vált.
353. Melyik az az alábbiakban megjelölt ok (kockázati tényező), amely nem a hitel prolongálásához, hanem sokkal inkább a hitel felmondásához vezet?	Az adós hitelképtelenné válása.
354. Melyik állítás igaz? A hitel prolongálása a hitelnyújtó számára az eredetihez képest	kisebb megtérülést valószínűsít.
355. A futamidő hosszabbítása miatt a hitelszerződés egyes feltételeinek változtatására új szerződés, vagy szerződésmódosítás formájában kerülhet sor?	Kizárólag új szerződés formájában.
356. Hogyan történik a folyószámla­hitelkeret rendelkezésre tartásának meghosszabbítása?	A hitelező felmondja a problémássá vált folyószámla‐hitelkeret szerződést, és szigorúbb feltételekkel újabb szerződést köt.
357. Kezdeményezhető­e futamidő­módosítás az adós fizetési nehézségének kezelése céljából?	Igen, így például a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények vállalják, hogy kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak.
358. Melyik állítás hamis? Lakáshiteleknél, hiteltörlesztési nehézségek esetén áthidaló megoldást jelent	a hitel törlesztésének időszakos szüneteltetése.
359. Szükségessé teheti­e hitel lejáratának módosítását a szerződésben foglalt finanszírozási cél megváltozása?	Indokolt esetben igen. 2.2.3. RENDELKEZÉSRE TARTÁSI IDŐ HOSSZABBODÁSA
360. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási idő meghosszabbítására, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartama alatt nem teljesült, és az adós részben már lehívta a hitelkeret?	Nincs erre lehetőség. A rendelkezésre tartási időszak lezárult, és ezt követően a szerződésben megjelölt feltételek szerinti visszafizetéssel az adósnak tartozása áll fenn a lehívott összeg és járulékai erejéig.
361. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási idő meghosszabbítására, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartama alatt nem teljesült, és a hitelkeretből folyósítás még nem történt?	Az adós kezdeményezésére a rendelkezésre tartási idő meghosszabbodik.
362. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi történik, ha a szerződésben megjelölt hitelcél teljesült, de az adós a hitelkeret teljes egészében nem, csak részben hívta le?	A hitelkeret le nem hívása miatt a hitelező azonnali hatállyal felmondja a hitelszerződést.
363. Keret jellegű hitelszerződés esetében, lehetőség van­e a rendelkezésre tartási idő meghosszabbítására, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt ismertté válik, hogy a kölcsönnek a szerződésben megjelölt célra fordítása lehetetlen, és a hitelkeretből folyósítás még nem történt?	A rendelkezésre tartási időszak lezárul, és ‐ tekintettel arra, hogy hitellehívás nem történt ‐ a hitelszerződés megszűnik.
364. Létezik­e valamilyen időkorlát a hitelkeret (meghosszabbított) rendelkezésre tartására?	Igen, nem lehet hosszabb, mint a törlesztési periódus.
365. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a meghosszabbított rendelkezésre tartás időtartartama alatt az adós hitelképtelenné válik?	A hitelintézetnek ‐ a hitelszerződés szerinti kötelezettségvállalása okán ‐ újabb adósminősítést kell elvégeznie, és ennek eredményétől függően pótfedezetet kell bekérnie.
366. Beruházási hitel esetében az alábbiak közül milyen ok miatt hosszabbodhat a rendelkezésre tartási idő?	A beruházás a tervezetthez képest késik, és az adós kérelmét a rendelkezésre tartási idő hosszabbítására a hitelező jóváhagyja.
367. Projekthitel (projektfinanszírozás) esetében az alábbiak közül milyen ok miatt hosszabbodhat a rendelkezésre tartási idő?	A kivitelező cég ellen környezeti károkozás miatt hatósági eljárás indul.
368. A rendelkezésre tartási idő hosszabbodása automatikusan meghosszabbítja­e a hitel futamidejét?	Nem.
369. A rendelkezésre tartási idő hosszabbodásával arányosan nő­e a rendelkezésre tartás díja?	Nem, mert a rendelkezésre tartás díja szinte kivétel nélkül 0%.
370. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartamának vége előtt teljesül, és az adós teljes egészében lehívja a hitelkeret?	Az adós köteles kezdeményezni a hitelszerződés módosítását a lerövidült rendelkezésre tartási időszak miatt.
371. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a szerződésben megjelölt hitelcél a rendelkezésre tartás időtartartamának vége előtt teljesül, de az adós a hitelkeretet teljes egészében nem hívja le?	A rendelkezésre tartási időszak hátralévő részében az adós jogosult a hitelkeret fennmaradó részének lehívására.
372. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt ismertté válik, hogy a kölcsönnek a szerződésben megjelölt célra fordítása lehetetlen?	Az adósnak egy újabb, megvalósítható hitelcélt kell megjelölnie.
373. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt ismertté válik, hogy az adós a részben már lehívott hitelkeretet a szerződésben megjelölt céltól eltérően használta fel?	A hitelkeret fennmaradó részének a folyósítását a hitelintézet megtagadhatja, illetve a már lehívott kölcsön visszafizetését azonnal esedékessé teheti (azonnali felmondási ok).
374. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt ismertté válik, hogy az adós a hitelintézetet a kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette (amennyiben ez a kölcsön összegének a megállapítását befolyásolta)?	A kölcsön folyósítását a hitelintézet megtagadhatja (azonnali felmondási ok).
375. Keret jellegű hitelszerződés esetében, mi a teendő, ha a rendelkezésre tartás időtartartama alatt az adós hitelképtelenné válik?	A hitelintézetnek ‐ a hitelszerződés szerinti kötelezettségvállalása okán ‐ újabb adósminősítést kell elvégeznie, és ennek eredményétől függően pótfedezetet kell bekérnie.
376. Beruházási hitel esetében az alábbiak közül milyen ok miatt rövidülhet a rendelkezésre tartási idő (a kölcsönösszeg jogszerű lehívásával egyidejűleg)?	A beruházás a tervezettnél hamarabb elkészül.
377. Projekthitel (projektfinanszírozás) esetében az alábbiak közül milyen ok miatt rövidülhet a rendelkezésre tartási idő (a kölcsönösszeg jogszerű lehívásával egyidejűleg)?	A kivitelező cég ellen környezeti károkozás miatt hatósági eljárás indul.
378. Keret jellegű devizaalapú hitelszerződés esetében, a hitelező egyoldalúan lerövidítheti­e a rendelkezésre tartási időszakot arra hivatkozva, hogy a devizaárfolyam változása jelentősen megnövelte az árfolyamkockázati kitettséget?	Nem.
379. A rendelkezésre tartási idő rövidülésével arányosan csökken­e a rendelkezésre tartás díja?	Nem, mert az említett díjat a hitelintézet rendszerint a hitelösszeg %‐ában határozza meg. 2.2.5. DEVIZANEMVÁLTÁS
380. Devizanem­váltás esetén (a gyakorlat szerint) kit terhel a konverzió költsége?	Megosztottan a hitelezőt és az adóst.
381. A lakossági ügyfeleket érintheti­e a devizaárfolyam­kockázat (és a devizaárfolyam­kitettségből következően előfordulhat­e devizanem­váltás)?	Igen, például a deviza alapú hiteleik miatt.
382. Elkerülhető­e lakossági devizaalapú hitelnél ­ tartós és jelentős kedvezőtlen árfolyamelmozdulás esetén is ­ a devizanem­váltás?	Előbb‐utóbb elkerülhetetlenné válik a devizanem‐váltás.
383. Indokolt lehet­e devizanem­váltás az annuitásos törlesztésű devizaalapú lakáshitelek esetében?	Nem, hiszen a devizaalapú hitel ‐ jellemzően havi gyakoriságú, devizában meghatározott ‐ törlesztőrészletei az annuitás számítás módszerét alkalmazva egyenlő összegűek.
384. Devizaalapú lakáshiteleknél, a szerződés devizanemének megváltoztatása (ilyen tartalmú szerződésmódosítás) esetén létezik­e közvetlen átváltási lehetőség a két külföldi devizanem között?	Igen, minden esetben.
385. Melyik állítás igaz? Devizaalapú lakossági hiteleknél, a szerződés devizanemének megváltoztatása (ilyen tartalmú szerződésmódosítás) esetén	a hitelintézet kettős (forinton keresztüli) átváltást hajt végre, devizaeladási árfolyamon.
386. Az alábbiak közül mely esetben célszerű egy vállalkozásnak forgóeszközfinanszírozási céllal devizahitelt felvennie?	Ha lejáratkor eldöntheti, hogy a hitelt milyen devizanemben kéri megújítani.
387. Kiküszöböli­e az árfolyamkockázatot a többdevizás hitelkeret?	Igen, teljes mértékben, tekintettel arra, hogy a hitel összege ‐ a megadott devizanemek közül választva ‐ több devizanemben lehívható.
388. Az alábbiak közül mely esetben célszerű egy vállalkozásnak beruházásfinanszírozási céllal devizahitelt felvennie?	Ha a beruházást EGT‐tagállamban aktiválja.
389. Szükséges­e a hitelszerződéseket módosítani abban az esetben, ha a vállalkozás a könyvvezetésében áttér egy másik devizanemre?	Nem.
390. Beleszámít­e a lakossági hitelek THM­jébe a devizanemváltás költsége?	Igen, minden esetben.
391. Ha egy adott ország törvényes fizetőeszköze megváltozik, mi történik a korábbi devizanemben szerződött hitelekkel?	A hitelszerződés továbbra is a korábbi devizanem szerinti összegre szól, azonban a hitel nyilvántartása és törlesztése már az új pénznemben történik.
392. Mi a fedezetkiengedés általános szabálya?	Amennyiben az adós jövedelmi helyzete ezt indokolja, a kiegészítő ingatlan kiengedhető a fedezeti körből.
393. Melyik állítás igaz? Önmagában a fedezet kiengedés	pénzügyi kihatással járó szerződésmódosításnak minősül.
394. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben nem eredményezi a hitelező kockázatának növekedését a fedezet kiengedése?	Ha a lakáshitel mögött két, az adós tulajdonában lévő ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete áll; és az adós egy újabb nagyösszegű (jelzálogjoggal fedezett) hitelt szeretne felvenni, amelyhez kéri az egyik ingatlanfedezet kiengedését.
395. Beruházási hiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben nem eredményezi a hitelező kockázatának növekedését az ingatlanfedezet kiengedése?	Ha egyértelmű, hogy a kölcsönnek a szerződésben megjelölt beruházási célra történő fordítása lehetetlen.
396. Indokolt­e a hitelező részéről a fedezet kiengedése akkor, ha a rendelkezésre tartott hitelkeretet az ügyfél eddig még nem hívta le, és a rendelkezésre tartási idő nagyobbrészt már eltelt?	Igen, minden további nélkül.
397. Indokolt­e a hitelező részéről a fedezet kiengedése akkor, ha az adós előtörleszt?	Igen, mert a hitelt más biztosítékok is fedezhetik.
398. Melyik állítás igaz? Állami kamattámogatású hitelek esetén a fedezeti ingatlan, mint hitelcél szerinti ingatlan kötelemből való kiengedésére abban az esetben van lehetőség, ha	a hitelnyújtó elidegenítési és terhelési tilalma az illetékes földhivatal által igazoltan bejegyzésre került.
399. Mi a fedezetcsere általános szabálya?	Az adós a hitelügylet biztosítékául kikötött ingatlanfedezet helyett egy másik megfelelő (a jelenlegi ingatlannak azonos értékű) ingatlanfedezetet nyújt.
400. Melyik állítás igaz? Önmagában a fedezetcsere	pénzügyi teljesítéssel nem járó szerződésmódosításnak minősül.
401. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben kezdeményez a hitelező fedezetcserét?	Ha az ingatlan egy környezetet ért külső változás miatt időközben elértéktelenedik.
402. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely indokolt esetben kezdeményez az adós fedezetcserét?	Ha meglévő, jelzáloggal terhelt lakását szeretné egy nagyobbra cserélni.
403. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely jellemző esetben kezdeményez a hitelező fedezetcserét?	Ha az ingatlant közművesítik.
404. Lakáshiteleknél, az alábbiak közül mely indokolt esetben kezdeményez az adós fedezetcserét?	Ha meglévő, jelzáloggal terhelt lakását szeretné két kisebbre cserélni.
405. Milyen megkötés van a finanszírozott ingatlan elidegenítésére a 2009. július 1­jét megelőzően felvett (a 12/2001. (I. 31.) Kormányrendelet hatálya alá tartozó), állami kamattámogatott hiteleknél?	A hitelcél szerinti ingatlant nem lehet elidegeníteni a támogatott hitel futamideje alatt. Ezért fedezetcsere csak akkor engedélyezhető, ha a hitelcél szerinti ingatlan nem kerül értékesítésre.
406. Fedezetcsere esetén kér­e a hitelező értékbecslést az adott ingatlanra?	Nem.
407. Fedezetcsere esetén be kell jegyezni az új ingatlanra alapított jelzálogjogot az ingatlan­nyilvántartásba?	Igen. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan‐nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
408. Mikor kerülhet sor a ­ hitelnyújtás feltételeként előírt ­ hitelfedezeti célú életbiztosítás megkötésére?	A Magatartási Kódexnek megfelelően csak a pozitív hitelbírálatot követően, a hitelfolyósítás feltételeként (ide nem értve azt az esetet, amikor az ügyfél a hiteligénylést megelőzően köt hitelfelvétel céljából életbiztosítást).
409. Hitelfedezeti életbiztosítás esetén törölhető­e a hitelező kedvezményezetti pozíciója?	Attól függően, hogy a hitel megtérülését biztosítva látja, a hitelező töröltetheti a kedvezményezetti pozícióját.
410. Melyik állítás igaz? A halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukciók esetén	a futamidő alatt az adós a hitelintézet felé a kamatot és a kezelési költséget, valamint a tőketartozás egy előre meghatározott részét fizeti; a fennmaradó rész az életbiztosítási megtakarítás.
411. Melyik állítás igaz? Amennyiben hitelfedezetként elfogadható életbiztosításához az ügyfél később vesz fel lakáshitelt, akkor (fő szabály szerint)	az ügyfélnek kiegészítő fedezetet is kell biztosítania.
412. A biztosítónak felmondási okot jelenthet­e a későbbiekben, ha az ügyfél kizárólag arra tekintettel köt életbiztosítást, hogy a hitelintézettől jelzáloghitelt kapjon?	Igen, mert ebben az esetben az ügyfél befizetéseiből még nem képződött megtakarítás.
413. Nem egyidőben kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek esetén mi a követendő eljárás abban az esetben, ha az utóbb megítélt lakáscélú hitel tőkeösszege kisebb, mint a korábban létrejött hitelfedezeti életbiztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg?	Az ügyfél ilyen igénye alapján a biztosítási szerződés közös megegyezéssel történő módosítása (összegének a hitelhez való igazítása) is meg kell történjék, a befizetett biztosítási díjak esetlegesen ellenszolgáltatás nélkül maradó részével való megfelelő elszámolás mellett.
414. Nem egyidőben kötött életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek esetén mi a követendő eljárás abban az esetben, ha az utóbb megítélt lakáscélú hitel futamideje rövidebb, mint a korábban létrejött hitelfedezeti életbiztosítási szerződés tartama?	A biztosítási szerződés módosítása (tartamának a hitelhez való igazítása) is meg kell történjék.
415. Hitelfedezeti életbiztosítás felmondása esetén megilleti­e a szerződő ügyfelet a visszavásárlási összegre való jogosultság?	Igen, a hitel és az életbiztosítás összekapcsolása ugyanis nem írja felül az életbiztosítási szerződés jellemzőit.
416. Következik­e a lakáscélú hitel előtörlesztéséből a kapcsolódó hitelfedezeti életbiztosítás automatikus megszűnése?	Igen, következik.
417. Milyen lehetőségek közül választhat azaz ügyfél, aki a lakáscélú hitel előtörlesztését követően a kapcsolódó hitelfedezeti életbiztosítást nem kívánja tovább fenntartani?	Díjmentes leszállítás vagy díjcsökkentés.
418. Melyik állítás igaz? A lakáscélú hitelét előtörlesztő ügyfél, amennyiben a kapcsolódó hitelfedezeti életbiztosítását is megszünteti, ez utóbbit	(a rendszerint a hitel tőkeösszegénél alacsonyabb összegű visszavásárlási illetve díjmentes leszállítási érték okán) valószínűleg veszteséggel fogja lezárni.
419. Elegendő­e a hitelezőnek az ügyfél hitelképességét, a biztosítékok értékét, stb. a hitel jóváhagyását megelőzően vizsgálnia?	Nem, mert az említett tényezők (csakúgy, mint a hitelügylethez kapcsolódó szereplők) változása a későbbiekben befolyásolja a hitelkockázat mértékét.
420. Lakáshitelnél (amelynél a szerződésben eredetileg kezességet is kikötöttek), ha az adósság törlesztését az adós egy közeli hozzátartozója átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító kezesség?	Igen, minden esetben.
421. Vállalkozói hitelnél (amelynél a szerződésben eredetileg kezességet is kikötöttek), ha az adósság törlesztését az adós cég anyavállalata átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító kezesség?	Igen, abban az esetben, ha a kezes fizetőképessége lényegesen jobb, mint az adósé.
422. Szükséges­e a hitelintézet hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz, illetőleg ennek kapcsán (ha a szerződésben kezességet kötöttek ki) a kezes személyének változásához?	Nem.
423. Előidézheti­e a hitel minőségi romlását a garáns fizetőképességének a romlása?	Nem, mert a garancia önálló kötelezettségvállalásnak minősül.
424. Előidézheti­e a hitel minőségi romlását a készfizető kezes fizetőképességének romlása?	Csak abban az esetben, ha ez együttjár a kezes fizetési készségének romlásával is.
425. Előidézheti­e a lakáshitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adós munkahelyet vált?	Igen, mert a kölcsön visszafizetésének forrása az adós rendszeres (ez esetben munkaviszonyból származó) jövedelme.
426. Lakáshitelnél, az adós törlesztési nehézsége esetén mi nem az állami kezességvállalás feltétele?	Az adós ugyan nem munkanélküli, de átmenetileg fizetési nehézségekkel szembesül.
427. Előidézheti­e a lakáshitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adóstárs munkáltatójának pénzügyi, jövedelmi helyzete lényegesen romlik?	Nem, mert a lakáshitel törlesztésére elsősorban az adós kötelezett.81
428. Az alábbiak közül elsőrendűen mitől függ az adós hiteltörlesztési képessége? (lakossági hitelek)	A kezes hiteltörlesztési képességétől.
429. Előidézheti­e egy magáncélra felvett személyi kölcsön visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adós magánvállalkozása csődbe megy?	Nem, mert az adós a személyi kölcsönt mint magánszemély (és nem mint vállalkozó) vette fel.
430. Előidézheti­e a forgóeszköz­hitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adós vállalkozás szállítója kivonul a piacról?	Nem, mert a beszállítói piacokat tökéletes verseny jellemzi.
431. Előidézheti­e a forgóeszköz­hitel visszafizetési kockázatának növekedését, ha az adós vállalkozás vevője nem rendel többet?	Igen, abban az esetben, ha az adós vállalkozás egyik meghatározó vevőjéről van szó.
432. Vállalkozói hitelek esetében, indokolt­e a hitelezőnek figyelembe vennie az ügyfélcsoport többi tagjának pénzügyi, jövedelmi helyzetét?	Abban az esetben, ha éven túli hitelkeretről van szó.
433. Vállalkozói hitelek esetében, előidézheti­e a hitel minőségi romlását egy, az adós céget (cégcsoportot) érintő hátrányos tulajdonosváltás?	Nem, mert az adós vállalkozásnak önállóan, a tulajdonosra tekintet nélkül kell a hitelszerződésből eredő kötelezettségeit teljesíteni.
434. Vállalkozói hitelek esetében, ha a cégcsoport tagjai egymásért készfizető kezességet vállalnak, előidézheti­e a hitel minőségi romlását bármelyik cég piaci helyzetének lényeges romlása (esetleges megszűnése)?	Abban az esetben, ha a piaci helyzet romlásával érintett cég a cégcsoporton (annak eredményén) belül lényeges súlyt képvisel.
435. Lakáshitelnél, ha az adósság törlesztését az adós egy közeli hozzátartozója átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító zálogjog?	Csak abban az esetben, ha a tartozás átvállalója nem ajánl fel ingatlanfedezetet.
436. Beruházási hitelnél, ha az adósság törlesztését az adós cég anyavállalata átvállalja, fennmarad­e a követelést biztosító zálogjog?	Csak abban az esetben, ha a tartozás átvállalója nem ajánl fel ingatlanfedezetet.
437. Szükséges­e a hitelintézet hozzájárulása a tartozásátvállaláshoz, illetőleg ennek kapcsán a zálogkötelezett személyének változásához?	Csak abban az esetben, ha a hitel külön személyi biztosítékkal nem fedezett.
438. Kizárja­e a hitelszerződés fedezeteként kikötött jelzálogjog az adott ingatlan átruházását (és ezzel a zálogkötelezett személyének a változását)?	Igen.
439. Mi történik, ha keretbiztosítéki jogviszony alapjául szolgáló – jellemzően tartós vagy rendszeres ­ jogviszonyba új kötelezett lép?	Ilyenkor a keretbiztosítéki jelzálogjog a jogviszonyból korábban létrejött követeléseken felül azoknak a követeléseknek a biztosítékául is szolgál, amelyek az új kötelezett terhére keletkeztek.
440. Melyik állítás igaz? Jelzálogjoggal biztosított követelés engedményezésekor	a zálogjog is átszáll az új jogosultra.
441. Megteheti­e a hitelszerződés adósa, hogy a fedezetül kikötött, jelzálogjoggal terhelt ingatlant ­ a szerződésben kikötött elidegenítési tilalom ellenére, az elidegenítési és terhelési tilalom jogosultjának hozzájárulása nélkül ­ átruházza?	Igen, de ez az ingatlanra kikötött jelzálogjog érvénytelenségét vonja maga után.
442. Lakáshitel esetén változhat­e a zálogkötelezett személye öröklés (a jelzálogjoggal terhelt ingatlan öröklése) folytán?	Igen.
443. Lakáshitel esetén változhat­e a zálogkötelezett személye ajándékozás (a jelzálogjoggal terhelt ingatlan ajándékozása) miatt?	Igen.
444. Lehet­e más­más személy a zálogjoggal biztosított követelés kötelezettje (személyi kötelezett) és a zálogkötelezett (dologi kötelezett)? Változhat­e külön­külön is a személyük?
445. Melyik, a Magatartási Kódexben nevesített alapelvről van szó? Ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesíti ügyfelei javára.	Fair kamatmódosítás elve.
446. Melyik állítás igaz? A szerződési feltételek futamidő alatti egyoldalú módosításához kapcsolódó szabályokat	a Magatartási Kódex nem tartalmaz.
447. Mely hitelek esetében vállalták a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények, hogy a lakossági hitelek esetében az ügyfél hátrányára a szerződéses feltételeket egyoldalúan nem fogják módosítani?	a szerződés szerint egy évet meg nem haladó futamidejű – és automatikusan nem megújítható – hitelek esetében.
448. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézeteknek nyilvánosságra kell­e hozniuk a lakossági hitel­, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat, díj és költségtényezők egyoldalú módosításának elveit tartalmazó Árazási Elveket?	Igen, a Magatartási Kódexben nevesített transzparencia elvével összhangban.
449. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézeteknek nyilvánosságra kell­e hozniuk a lakossági hitel­, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat­, díj­ vagy költségelemre kihatással bíró ok­listát?	Igen, a Magatartási Kódexben nevesített transzparencia elvével összhangban.
450. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek az alábbiak közül melyiket nem hozzák nyilvánosságra?	A lakossági hitel‐, illetve kölcsönszerződésekben alkalmazott kamat‐, díj‐ vagy költségelemre kihatással bíró ok‐listát.
451. A Magatartási Kódex melyik állítást mondja ki? Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, és az adott szolgáltatást befolyásoló feltételek módosulnak,	a pénzügyi intézmény biztosan megváltoztatja a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben a kamat‐, illetve költség‐ és díjtételeinek mértékét.
452. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben előírt kamatot a jogi, szabályozói környezet megváltozása esetén?	Nem, csak a pénzpiaci feltételek vagy az ügyfél kockázati megítélésének megváltozására hivatkozva.
453. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben előírt kamatot a jegybanki alapkamat megváltozása esetén?	Nem, csak a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket vagy díjakat változtathatják.
454. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek a jogi, szabályozói környezet tényezői körében az alábbiak közül mire tekintettel változtathatják meg a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben előírt kamatot?	A hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változására tekintettel.
455. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek változtathatják­e a fogyasztóval kötött kölcsönszerződésben, vagy pénzügyi lízingszerződésben előírt kamatot a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása esetén?	Igen, mert a bankközi pénzpiaci kamatlábak változása a pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása körébe sorolható ok.
456. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek a kamaton kívüli, a hitelhez kapcsolódó egyéb jutalékokat, költségeket és díjakat évente maximálisan mekkora mértékben emelhetik?	A Központi Statisztikai Hivatal által közzétett éves átlagos infláció mértékében.
457. A Magatartási Kódexben vállaltak szerint a hitelintézetek milyen esetben módosíthatnak átmenetileg, ezen intézkedés nyilvánosságra hozatala mellett kamatot, díjat, hitelköltséget?	Vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz‐ és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén.
458. Mely ügyfelek esetében vállalták a Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények, hogy a lakossági hitelek esetében a kockázati megítélés megváltozása alapján sem érvényesítenek kamatemelést?	Azoknál, akiknek a jövedelme nem éri el a minimálbér összegét.
459. A Magatartási Kódex értelmében megváltoztatja­e az ügyfél kockázati megítélését a nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett változás?	Igen, amennyiben az ingatlanfedezet értékében bekövetkezett változás együttjár az adós fizetési késedelmével.
460. A Magatartási Kódex értelmében megváltoztatja­e hitelintézet a nyújtott kölcsön vagy hitel kamatát az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása okán?	Nem.
3. VIZSGATÁRGY: LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSI ÉS BEFEKTETÉSI TERMÉKEK
3.1. LAKOSSÁGI MEGTAKARÍTÁSI TERMÉKEK 3.1.1. FIZETÉSI SZÁMLA (BANKSZÁMLA)
461. Mi a bankszámlaszerződés elsődleges célja?	A számlatulajdonos számláján lévő pénzmozgások nyilvántartása.
462. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámla műveletek	semleges bankügyletnek minősülnek.
463. Kik kötelesek bankszámlaszerződést kötni?	Mindkét csoport.
464. Melyik állítás igaz?	Fedezetigazolást a fizetés kedvezményezettjének megbízásából a számlavezető pénzforgalmi szolgáltató állíthat ki.
465. Mire szolgál a pénzforgalmi azonosító szám?	Az ügyfél azonosítására szolgál.
466. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámlaszerződés szabályai mellett alkalmazni kell	a takarékbetétre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.
467. A bankszámlaszerződésnek melyek nem lényeges tartalmi elemei?	A számlatulajdonos tájékoztatásmódjának meghatározása.
468. Melyik állítás igaz?	Fő szabály szerint, lakossági bankszámla esetén a bankszámla feletti rendelkezésre a számlatulajdonos meghatalmazottja jogosult.
469. Melyik állítás igaz?	A számlatulajdonos a bankszámla felett csak úgy rendelkezhet, ha személyesen felkeresi a bank egy fiókját.
470. Melyik állítás igaz?	Az állandó meghatalmazott módosíthatja a bankszámla adatait.
471. Ki lehet állandó meghatalmazott?	Nagykorú, közvetlen hozzátartozó lehet.
472. Melyik állítás igaz?	A meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatban adhatja meg a számlatulajdonos.
473. Melyik állítás igaz?	A számlakövetelés kimerülése ‐ más néven a bankszámla zérus egyenlege ‐ önmagában is megszünteti a bankszámlaszerződést.
474. Melyik állítás hamis?	A bankszámlaszerződés megszűnésével egyidejűleg megszűnik a bankkártya szolgáltatás is.89
475. Válassza ki a helyes befejezést! A lakossági bankszámlaszerződést	megszünteti a számlatulajdonos halála.
476. Igaz az alábbi mondatban szereplő két állítás? A bankszámla szerződés többnyire határozatlan időre szól, és ezért akár a hitelintézet, akár a számlatulajdonos indoklás nélkül, írásban, 30 napos felmondási idővel felmondhatja.	Mindkét állítás igaz és nincs összefüggés.
477. Válassza ki a helyes befejezést! A hitelintézet nem élhet rendkívüli, azonnali hatályú felmondással, ha	a hitelintézet a bankszámlaszerződésben minimum számlaforgalmat kötött ki, és azt a számlatulajdonos az adott időszakban és a hitelintézet írásos felszólításában megjelölt időtartam lejártát követően sem teljesítette.
478. Az alábbiak közül milyen típusú lehet a csak bank által kibocsátott kártya?	Vásárlási kártya.
479. Melyik állítás nem igaz a hitelkártyára?	Ott használható, ahol a potenciális elfogadó szerződést kötött a kártya kibocsátójával.
480. Melyik kártya tulajdonosa vásárolhat szinte korlátlan összeg erejéig?	Terhelési kártya.
481. Válassza ki a helyes befejezést! Betéti kártya esetén a fedezet túllépésére	sosincs lehetőség.90
482. Fizikai megjelenés és technológia szerint milyen kártya létezik?	Platina kártya.
483. Melyik kártyát szokásos smart card­nak is nevezni?	A hologramos kártyát.
484. Mit jelent az elszámoló bank?	A kibocsátó bankkal azonos az elszámoló bank.
485. Mit jelent a bankkártya aktiválása?	A bankkártya használatba vételét, azaz a bankkártyával kezdeményezett első fizetési vagy készpénzfelvételi műveletet.
486. Lejárhat­e a bankkártya?	Igen, a kibocsátók a bankkártyára érvényességi időt határoznak meg, a lejáratot a kártya hátoldalán tüntetik fel.
487. Az alábbiak közül melyik nem minősül bankkártya elfogadóhelynek?	Kereskedői elfogadóhely (pl. elektronikus POS‐terminál).
488. Az alábbi megoldások közül melyik szolgálja a bankkártyával kezdeményezett internetes vásárlások biztonságát?	A bankkártyával kezdeményezett fizetési megbízások (időben korlátlan) visszavonhatósága.
489. Melyik állítás hamis?	Amennyiben a hitelintézet ügyfele kéri a bankkártyájának letiltását, a banki ügyintézőnek ‐ többek között ‐ fel kell venni a bankszámla számát és a kártyabirtokos adatait.
490. Válassza ki a helyes befejezést! A kárösszeg tekintetében jogszabályi előírás, hogy amennyiben az elveszett, ellopott vagy elrabolt bankkártyát jogosulatlanul használják,
100.000 Ft erejéig viseli, az ezen felüli összeg a kibocsátó vesztesége.
491. Válassza ki a helyes befejezést! A kárösszeg tekintetében jogszabályi előírás, hogy amennyiben az elveszett, ellopott vagy elrabolt bankkártyát jogosulatlanul használják,	a bejelentést követően keletkezett kárt a kibocsátó legfeljebb 5.000.000 Ft erejéig viseli.
492. Kapcsolódhat­e egy bankszámlához több kártya?	Több kártyabirtokosnak is kapcsolódhat ugyanahhoz a számlához a kártyája.
493. Kinek a tulajdona a bankkártya?	A számla tulajdonosáé.
494. Mi az elektronikus bankszolgáltatások legnagyobb előnye?	Az, hogy csökken az elvégzendő papírmunka mennyisége.
495. Az alábbiak közül mi nem igaz a Call Center szolgáltatásra?	Az elszámolást rögtön a tranzakció után végzik.
496. Az alábbiak közül melyik állítás nem igaz a Home Banking szolgáltatásra?	A vállalkozások által igénybevett hasonló szolgáltatást üzleti terminálnak hívjuk.
497. Melyik állítás igaz?	A Home Banking szolgáltatás igénybe vevője saját maga találja ki a titkos kulcsot.
498. Mi tartozik a Home Banking megbízási funkciói közé?	Deviza átutalás.
499. Válassza ki a helyes befejezést! A Mobilbank szolgáltatás keretében	lekérdezhető a bankszámla egyenlege.
500. Az alábbiak közül melyik állítás igaz az internet banking szolgáltatásra?	Folyószámlához, illetve bankkártyához kapcsolódó olyan banki szolgáltatáscsomag, amely az ügyfélkapcsolat egyszerűsítését és folyamatossá tételét szolgálja.
501. Mi a Mobilbank szolgáltatás?	Az elektronikus banki tranzakciók megvalósítását lehetővé tevő, számítógépre telepített szoftveren keresztül igénybe vehető elektronikus banki termék, és az általa nyújtott szolgáltatások összessége, mely bárhol elérhető.
502. Mi az internet banking előnye?	Az idősebb ügyfelek is hamar megszokják.
503. Melyik állítás igaz?	A telebank minden szolgáltatásnak igénybevételéhez szükséges az egyedi azonosító kód.
504. Az alábbiak közül melyik egy tipikus elektronikus banki szolgáltatás?	A Home bankig.
505. Válassza ki a helyes befejezést! Az elektronikus banki szolgáltatások	kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősülnek. 3.1.4. SZÁMLÁK, SZOLGÁLTATÁSOK DÍJAI, KONDÍCIÓI
506. Honnan lehet tudni, hogy mennyibe fog kerülni az átutalási megbízás?	A bankszámla szerződés feltételei nem változhatnak, ha a hitelintézet módosítani akarja a kapcsolódó szolgáltatások díját új szerződést kell írni.
507. Milyen díjakkal nem terhelhetik meg bankszámlánkat az átutalások kapcsán?	Az átutalási megbízás díja, a számlavezetési díj, a folyószámlahitel költsége és az elektronikus szolgáltatások díja.
508. Melyik állítás igaz? (konverzió)	Konveziónak nevezzük azt a díjat, amit a hitelintézet azért számít fel, hogy a bankszámlánkon lévő devizánkat egy másik ország devizájára váltsa át.
509. Ki fizeti az átutalás díját?	Mindig az átutalás megbízója viseli az átutalás költségeit ‐ akinek a számláját terhelik.
510. Válassza ki a helyes befejezést! Belföldi forintátutalásnál az általános gyakorlat az, hogy	a jogosult viseli az átutalás költségeit.
511. Az alábbiak közül melyik a jutalékok, költségek és kamatok azon köre, amelyekkel nem terhelheti meg a kibocsátó a kártyabirtokos számláját?	Fő‐ és társkártya éves díja, pótkártya díja, letiltási díj, sürgősségi kártyacsere díja, készpénzfelvételi díj, egyenleglekérdezés díja, mobiltelefon‐ feltöltés díja.
512. Melyik állítás hamis?	A az ATM‐nél történő készpénzfelvétel jellemzően drágább, mint a bankfióki.
513. A bankszámlák, és ahhoz kapcsolódóan a fizetési forgalom körében az alábbiak közül a hitelintézetnek miről kell tájékoztatnia ügyfelét?	Kizárólag a bankszámla egyenlegét meghatározó időszaki forgalomról.
514. Válassza ki a helyes befejezést! A BKR rendszerben díjfizetésre a fogadó kötelezett	csoportos beszedés teljesítése esetén.
515. Melyik állítás igaz?	Lakossági ügyfél valós idejű átutalást a számlavezető hitelintézetnél díj ellenében indíthat.
516. Válassza ki a helyes befejezést! A bankszámla kivonat	csak a bank által levont díjakat, jutalékokat és költségtérítéseket tartalmazza. 3.1.5. KAMATSZÁMÍTÁS ALAPJAI, FOGALMAK, SZÁMPÉLDÁK
517. Melyik állítás igaz lépcsőzetes kamatozásra?	Ha a betétes 5.000.000 Ft‐ot szeretne lekötni és a hitelintézet a 3.000.000 Ft feletti lekötésekre 15% kamatot fizet, az az alattiakra pedig 12%‐ot, akkor a lépcsőzetes kamatozás értelmében 3.000.000 Ft 12%‐on kamatozik, 2.000.000 Ft pedig évi 15%‐ot fizet.
518. Melyik állítás igaz a sávos kamatozásra?	Ha a betétes 5.000.000 Ft‐ot szeretne lekötni és a hitelintézet a 3.000.000 Ft feletti lekötésekre 15% kamatot fizet, az az alattiakra pedig 12%‐ot, akkor a sávos kamatozás értelmében 3.000.000 Ft 12%‐on kamatozik, 2.000.000 Ft pedig évi 15%‐ot fizet.
519. A sávos vagy a lépcsőzetes kamatozás kedvezőbb a betéteseknek?	A lépcsőzetes.
520. Melyik állítás igaz?	Az egyszerű kamatszámítást hívják még exponenciális kamatszámításnak is.
521. Melyik állítás hamis?	Az EBKM célja, hogy a különböző betéti konstrukciók összehasonlíthatóak legyenek.
522. Kamatos kamatszámítást feltételezve mekkora a bankbetétek éves tényleges (effektív) kamatlába, ha az éves nominális kamatláb 12%, és a jóváírt kamatok tőkésítése negyedévente történik?	kevesebb, mint 12%
523. Kamatos kamatszámítást feltételezve, éves betétlekötés mellett az alábbiak közül mely esetben írja jóvá a bank a legtöbb kamatot az ügyfél számláján? Az éves nominális kamatláb 10%.	A bank a kamatokat negyedévente tőkésíti.
524. Kamatos kamatszámítást feltételezve mekkora a bankbetétek éves tényleges (effektív) kamatlába, ha az éves nominális kamatláb 12%, és a tőkésítés folyamatos?	kevesebb, mint 12%
525. 1 évre lekötünk 2.000.000 Ft­ot. Az éves névleges kamatláb 30%, tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi kamatot írnak jóvá a bankszámlánkon, ha a kamatadó 20% ?	A kamatadó csak a vállalkozásokat terheli, ezért tőlünk (lakossági ügyfélkörben) nem is vonják le.97
526. Két évig, minden év elején 200.000 Ft­ot takarítunk meg. Az éves névleges kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi pénzünk lesz a 2. év végén?	200.000*1,1+200.000*1,1
527. Három évig, minden év végén 100.000 Ft­ot fizetünk be a bankszámlánkra. Az éves névleges kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik, év végén. Mennyi pénzünk lesz a 3. év végére? (első befizetés az első év végén történik)	(100.000*1,1+100.000)*1,1+100.000
528. 1 évre lekötünk 1.000.000 Ft­ot. Az éves névleges kamatláb 25%, tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi kamatot írnak jóvá a bankszámlánkon, ha a kamatadó 20% ?	1.000.000*(0,25‐0,2)
529. Melyik állítás nem igaz a kamatadóra?	A kamatadót a kifizetőnek kell levonnia.
530. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatnapok számításánál a német módszert alkalmazva	egy év mindig 360 napos, a hónapokat pedig 28, 30 vagy 31 naposnak tekintik.
531. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatnapok számításánál a francia módszert alkalmazva	egy év 365 vagy 366 napos, a hónapokat pedig a tényleges napok számával azonosítják.
532. Melyik állítás igaz adott éves névleges kamatlábat feltételezve?	Az effektív kamatláb nagyságát csak a nominális kamatláb nagysága befolyásolja.98
533. Három évig, minden év elején 100.000 Ft­ot takarítunk meg. Az éves névleges kamat 10% és tőkésítés évente egyszer történik. Mennyi pénzünk lesz a 3. év végén?	[(100.000*1,1+100.000)*1,1+100.000]*1,1
534. Két fajta kamatozási konstrukció közül választhatunk: 1. Éves névleges kamat 20,5% évi egyszeri tőkésítés mellett. 2. Éves névleges kamat 20%, tőkésítés félévente történik. Melyiket válasszuk?	A másodikat, mert 20,5%<21%(=[1,12‐1]*100%) 3.1.6. JELENÉRTÉK SZÁMÍTÁS
535. Mire használják a jelenérték­számítást?	Mai befektetéseink egy jövőbeni időpontban való értékének a megállapítására.
536. Melyik állítás igaz? (a pénz időértéke)	Egységnyi pénzösszeg jelenbeli értéke több, mint ha ezt a pénzösszeget majd a jövőben kapjuk meg.
537. Mekkora 1 év múlva esedékes 3.000.000 Ft szerzői jogdíjam jelenértéke, ha az összehasonlításhoz használható piaci kamatláb 12%?	Több, mint 3.000.000 Ft.
538. Az alább felsorolt bevétel jellegű pénzáramlások közül melyiknek legnagyobb a jelenértéke, ha a kamatláb nem nulla? (Feltételezzük, hogy a pénzáramlások 3 egymást követő év végén folynak be.)	200, 200, 200
539. Az alább felsorolt pénzbevételek közül melyiknek legnagyobb a jelenértéke, ha a kamatláb nem nulla?	Pontosan egy év múlva esedékes 500 Ft.
540. Az alábbiakban felsoroltak közül melyik esetben kapjuk a legmagasabb jelenértéket?	Egy év múlva esedékes 1 millió Ft, és a piaci kamatláb 10%.
541. Hogyan számítjuk ki egy pénzáramlás jelenértékét?	Úgy, hogy összegezzük a pénzbevételeket, majd vesszük ennek az összegnek a jelenértékét.
542. Hogyan számítjuk a nettó jelenértéket, egyszeri kezdő tőkebefektetést feltételezve?	A jövőbeli pénzbevételekből kivonjuk a kezdő tőkebefektetés összegét.
543. Lehet­e valamely befektetés jelenértéke negatív?	Igen, amennyiben mai értéken számítva a várható pénzbevételek elmaradnak a várható pénzkiadásoktól.
544. Melyik állítás igaz? (jelenérték számítás)	Ha a piacon a kamatlábak emelkednek, a befektetésem várható jelenértéke csökken.
545. Melyik befektetést (beruházást) érdemes megvalósítani?	Amelyiknek pozitív a nettó jelenértéke.
546. Melyik állítás igaz?	A jövőérték számítás a diszkontálás módszerén alapul.
547. Az alábbiak közül melyik befektetés jelenértéke a legmagasabb?	A következő két évben esedékes évi 5.000.000 Ft pénzbevétel.
548. Az alább felsorolt bevétel jellegű pénzáramlások közül melyiknek legnagyobb a jelenértéke, ha a kamatláb nem nulla? (Feltételezzük, hogy a pénzáramlások 4 egymást követő negyedév végén folynak be.)	4 millió, 3 millió, 2 millió, 1 millió Ft.
549. Az alább felsorolt befektetések közül melyiknek a legmagasabb a jelenértéke?	Ma esedékes 1000 Ft.
550. Mekkora a nettó jelenértéke a következő pénzáramlás sorozatnak? Ma 200 Ft befektetése, két év múlva esedékes 400 pénzbevétel; a kamatláb 10%.	400/(1,12)‐200
551. A Hpt. értelmezésében mi a betétgyűjtés?	Pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt – kamattal, más előny biztosításával vagy anélkül – visszafizetni.
552. A betétgyűjtés milyen bankügyletnek minősül?	Aktív.
553. A betét pénzneme szerint milyen betétek nem létezhetnek?	Forint betét.
554. Futamidő szerint mely betéteket nevezzük hosszú távúnak?	Amelyek legalább 5 évre le vannak kötve.101
555. Válassza ki a helyes befejezést! A felmondásos betétek	esetén a betétes bármikor utasíthatja a bankot kifizetés teljesítésére, de azt a bank csak bizonyos határidővel köteles teljesíteni.
556. Melyik befejezéssel válik az állítás hamissá? Jogi értelmezésben a betétszerződés, mint önálló szerződéstípus elemeiben hasonlóságot mutat	részben a kölcsönszerződéssel.
557. Melyik állítás igaz?	A számlakövetelés kimerülése a bankszámlaszerződést megszünteti.
558. Melyik állítás igaz?	A betétszerződés értelmében a hitelintézet követelést szerez a a betétessel szemben.
559. Melyik állítás igaz?	A jelzáloghitelintézet nem gyűjthet betétet.
560. Válassza ki a helyes befejezést! Formailag a betétszerződés megköthető	bankszámla‐szerződés keretében.
561. Igaz az alábbi állítás? A betételhelyezés a számlatulajdonos bankszámlájáról történő átvezetéssel, vagy közvetlen pénztári befizetéssel történhet.	Az állítás hamis, mert csak közvetlen pénztári befizetéssel történhet.
562. Válassza ki a helyes befejezést! Ha egy magánszemélynek euró betétje van és az euró a forinttal szemben 10 %­ot erősödik, ez azt jelenti, hogy	a betét forintban felvehető összege 10 %‐kal magasabb lesz.
563. Melyik állítás igaz?	A kereskedelmi kommunikációban, a pénzügyi vállalkozásnak fel kell tüntetni a betét egységesített betéti kamatláb mutatóját.
564. A Hpt. szerint mi a betét fogalma?	A Ptk. szerinti betétszerződés vagy takarékbetét‐szerződés alapján fennálló tartozás.
565. A kamat jóváírás módja szerint milyen lekötés nem létezik?	Ismétlődő betétlekötés.
566. Melyik állítás igaz?	A betétszerződésnél a követelés megfizetése iránti igény 3 év alatt évül el.
567. A Ptk. mit mond a takarékbetét­szerződésről?	A takarékbetét‐szerződés alapján a hitelintézet köteles a betevőtől takarékbetétkönyv vagy más okmány ellenében pénzt átvenni, és annak összegét a szerződés szerint visszafizetni.
568. Válassza ki a helyes befejezést! A takarékbetét­szerződésnél a betétes	csak természetes személy és jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet.
569. Igaz az alábbi állítás? A takarékbetétkönyvben minden pénzmozgással kapcsolatos műveletet fel kell tüntetni.	Az állítás hamis, mert a takarékbetétkönyv nem pénzmozgással kapcsolatos adatokat tartalmaz.
570. Melyik állítás igaz?	A takarékbetétek látra szólóak.
571. Válassza ki a helyes befejezést! A kamatozó takarékbetét és a nyereménybetét között az a lényeges különbség, hogy	a nyereménybetét nem kamatozik.
572. Melyik állítás igaz?	A lekötött betét tulajdonosa ugyan visszakaphatja a lekötött pénzét a lekötési idő lejárta előtt, de csak kamatveszteséggel.
573. Melyik állítás igaz?	A takarékbetét‐szerződést mind a hitelintézet, mind pedig a betétes módosíthatja egyoldalúan is, de kizárólag a szerződésben (az általános szerződési feltételekben) rögzített módon és körben.
574. Melyik állítás igaz?	A takarékbetét‐szerződés megszűnhet felmondással, a szerződés lejártával vagy a betétes halálával.104
575. Igaz az alábbi állítás? A takarékbetét összege és a betét után járó kifizetések minden tekintetben adómentesek.	Az állítás hamis, mert az adómentesség csak a betét tőkeösszegére vonatkozik.
576. Melyik állítás hamis?	A takarékbetét‐könyvet terhelheti zálogjog.
577. Melyik állítás igaz?	Takarékbetét‐szerződés alapján kötelező takarékbetétkönyvet kiállítani.
578. Melyik állítás igaz?	A takarékbetét‐szerződésnél a követelés megfizetése iránti igény 5 év alatt évül el.
579. Miben tér el egymástól a betétszerződés és a takarékbetét­szerződés?	Erősen eltér a megtakarítások elhelyezésének kockázata.
580. Melyik állítás igaz?	Az illetékről szóló törvények értelmében a takarékbetét megszerzése mentes az ajándékozási illeték alól.
581. Melyik állítás igaz a takarék betétre?	Közös betét esetén a takarékbetét feletti rendelkezésre a betétesek csak együttesen jogosultak.
582. Válassza ki a helyes befejezést! Betéti okirat alatt	betétszerű banki papírokat értünk.
583. Válassza ki a helyes befejezést! A takaréklevél jellemzően	adott időpontra szóló, változó címletű betéti okirat.
584. Válassza ki a helyes befejezést! A banki papírok	olyan okiratok, melyek értékesítésével a bank forráshoz jut a piacon. Lehetnek értékpapírok és az értékpapírnak nem minősülő betéti okiratok.
585. Igaz az alábbi állítás? A betét lehet számlához kapcsolódó vagy betéti okirat.	Az állítás igaz.
586. Betéti okiratok betétszerződést testesítenek meg, és csak fizikailag különböznek a számlabetétektől.	Csak a mondat második fele igaz.
587. Melyik állítás igaz a betéti okiratokra?	A betéti okiratok köre és elnevezése szigorúan szabályozott a Ptk. által.
588. Melyik állítás igaz?	A betéti okiratok külsőleg nem hasonlítanak az értékpapírokra, de mégis azok.
589. Melyik állítás igaz?	A betéti okirat nem forgatható.
590. Az alábbiakban felsoroltak közül melyik felel meg a betéti okirat meghatározásának?	A hitelintézetnél elhelyezett bemutatóra szóló betétek közül az, amely nem számlán és nem könyvesbetétben került elhelyezésre, függetlenül az okirat elnevezésétől, címletezésétől, és lejáratától.
591. Biztosítja­e az OBA a betéti okiratokat a hitelintézet fizetésképtelensége esetén?	Csak, ha magyarországi székhelyű a hitelintézet. 3.1.10. LAKÁS‐TAKARÉKPÉNZTÁRI BETÉT
592. Válassza ki a helyes befejezést! A lakástakarék­pénztárak	banknak minősülnek.
593. Mi a lakástakarék­pénztár elsődleges feladata?	Jelzáloglevelek kibocsátása, melyek a jelzáloghitelek forrásául szolgálnak.
594. Milyen értelemben zárt rendszerű a lakástakarékpénztári finanszírozás?
595. Mekkora tőkével alapítható Magyarországon lakástakarék­pénztár?	50 millió forint.
596. Válassza ki a helyes befejezést! Magyarországon a lakástakarékpénztárak körülbelül	3%‐os betéti és 6%‐os hitelkamattal dolgoznak.
597. Mi hiányzik a kipontozott részről? A lakástakarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt ………….. folyósítja.	a kiutalási összegből
598. Igaz az alábbi állítás? A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakáselőtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás­előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.	Az állítás hamis, mert csak a lakás‐előtakarékoskodók kaphatnak kölcsönt, kedvezményezetteket nem lehet megnevezni.
599. A lakástakarék­pénztár az alaptevékenységén kívül még milyen tevékenységet végezhet?	Szavatoló tőkéjének összesen 50%‐át meg nem haladó mértékig tulajdoni részesedést szerezhet más lakástakarék‐pénztárakban.
600. A lakás­előtakarékoskodó többnyire természetes személy, de lehet intézmény is. Az alábbiak közül az intézmények mely köre nem lehet lakáselőtakarékoskodó?	Lakásszövetkezet, társasház.
601. Melyik állítás igaz?	A lakás‐előtakarékossági szerződés hitelszerződés jellegű szerződés.
602. Melyek a lakás­takarékpénztári szerződéses összeg részei?	A lakás‐előtakarékoskodó által vállalt összes betételhelyezés, a betétre jóváírt kamat, az állami támogatás, a támogatásra jóváírt kamat és a lakás‐ előtakarékoskodó, illetve kedvezményezett által igényelhető szabadfelhasználású hitel együttes összege.
603. Mekkora a lakás­takarékpénztári megtakarítási időszak minimum hossza?	5 év.
604. Legfeljebb hány évig illeti meg a lakás­előtakarékoskodót az állami támogatás?	10 évig.
605. Melyik állítás hamis?	A legalább 4 éves megtakarítási időszak után a lakáskölcsön folyósítása automatikus.
606. Mekkora az állami támogatás éves mértéke?	A lakás‐előtakarékoskodó által az adott megtakarítási évben a lakástakarékpénztárnál az adott szerződés alapján betétként elhelyezett összeg 40%‐a, legfeljebb azonban megtakarítási évenként 96.000 Ft.
607. Melyik állítás igaz?	A lakás‐takarékpénztáraknál elhelyezett betétek állami támogatással növelt teljes összege mindig meghaladja a kiutalási igényeket.
608. Melyik állítás igaz?	Az áthidaló kölcsön, olyan kölcsön, amelyet a lakás‐takarékpénztár kizárólag lakás‐előtakarékoskodónak, illetve a kedvezményezettnek nyújthat lakáscélú felhasználásra, amennyiben a lakás‐előtakarékoskodó a szerződéses összegnek legalább 60%‐át már megtakarította, és a megtakarítási ideje elérte a 4 évet.
609. Ki nem köthet lakás előtakarékossági szerződést?	Természetes személy saját nevében, saját maga javára.
610. Hány szakaszra bontjuk a lakás előtakarékossági szerződést?	4: megtakarítási, kiutalási, törlesztési és monitoring időszak. 3.1.11. A BETÉTHEZ KAPCSOLÓDÓ BANKI DÍJAK, ÉS AZ EGYSÉGESÍTETT BETÉTI KAMATLÁB MUTATÓ
611. Melyik állítás igaz?	Az EBKM számításánál a kamatösszegben csak a ténylegesen jóváírandó összeg vehető figyelembe, így a jutalékokkal és díjakkal a bruttó kamatösszeget csökkenteni kell.
612. Melyik állítás hamis?	Az EBKM éven belül lineáris, éven túl kamatos kamatszámítást alkalmaz.
613. Mekkora a betét EBKM­je, ha az éves névleges kamatláb 5%, és a bankunk a francia kamatszámítást alkalmazza?	5%*365/360
614. Melyik állítás igaz?	Az EBKM‐et minden hitelintézet köteles kiszámítani, de nem szükséges nyilvánosságra hoznia.
615. Melyik állítás igaz?	Az EBKM‐et minden ügyfélre egyedileg kell kiszámítani.
616. Melyik állítás igaz?	Az EBKM megmutatja a betét nettó hozamát.
617. Melyik állítás igaz?	Ha a betéti kamatláb a szerződés alapján változó kamatláb, de annak mértéke az EBKM kiszámításakor nem határozható meg, az EBKM számításánál az utolsó 1 év kamatlábainak számtani átlagát kell alkalmazni a betéti szerződés lejáratáig.
618. Válassza ki a helyes befejezést! Határozatlan időre lekötött, illetve le nem kötött betét esetén	az EBKM‐et folytonos kamatozással kell számítani.
619. Válassza ki a helyes befejezést! Lakás­takarékpénztár esetén	EBKM értékét havi 30.000 Ft folyamatos betételhelyezést feltételezve kell meghatározni.
620. Az EBKM­et hány tizedes jegy pontossággal kell közzétenni? (%­os formában)	4 tizedes jegy pontossággal.
621. Milyen díjakat vonhatunk le a kamatból, hogy az EBKM­hez jussunk?	fedezet értékelés díja.
622. Igaz az alábbi állítás? Egy ügyfélre kialakított egyedi betéti módozat esetén a hitelintézet az EBKM­et köteles kiszámítani, és annak értékét a szerződésben szerepeltetni.
3.2. BEFEKTETÉSI TERMÉKEK 3.2.1. A BEFEKTETÉS HOZAMA, KOCKÁZATA, A KOCKÁZATOK CSÖKKENTÉSE, A BEFEKTETÉS FUTAMIDEJE ÉS A BEFEKTETŐ LIKVIDITÁSA, EGYSÉGESÍTETT ÉRTÉKPAPÍR HOZAM MUTATÓ
623. Melyik állítás igaz?	A reálhozamot úgy kapjuk meg, ha annak nominálértékét korrigáljuk az infláció mértékével.
624. Mekkora egy befektetés reálhozama, ha a nominális hozama 21%, az infláció pedig 10%? (a számításhoz a pontos képletet alkalmazza)	21%‐10%
625. Mi a reálhozam számítás közelítő képlete?	reál hozam≈ nominális hozam ‐ infláció
626. Melyik állítás igaz?	Defláció esetén a közelítő képlet mindig felülbecsüli a reálhozam pontos értékét.
627. Mitől bruttó a bruttó hozam?	Mert az egy adózott hozam.
628. Válassza ki a helyes befejezést! Egy befektetés lekötési időtartama az az időszak,	amin belül a befektetett tőkéből csak többletköltségek, veszteségek árán tudunk pénzáramlást visszakapni.
629. Válassza ki a helyes befejezést! A különböző hátralévő futamidejű, de egyéb feltételeiben azonos befektetésekhez tartozó éves hozamokat (effektív kamatlábakat) ábrázolva a hátralévő futamidő függvényében	a pozíció‐függvényt kapjuk.
630. Mely befektetések tekinthetők kockázat mentesnek?	Amelyek fix kamatlábbal kamatoznak.
631. Válassza ki a helyes befejezést! Az elvárt hozam egyenlő	a bruttó hozam + adóteher.
632. Az alábbi két állítás igaz? Az értékpapírok közül a diszkont kincstárjegyek elvárt hozama a legmagasabb, mert a diszkont kincstárjegyek kockázata a legalacsonyabb.	Az első állítás igaz, a második hamis.
633. Az értékpapírok közül melyiknek a legmagasabb a kockázata?	Osztalék elsőbbségi részvények.113
634. Mit értünk befektetési kockázat alatt?	A befektetés hozamának csak a várható értéke számítható ki előre, amitől a ténylegesen realizált érték eltérhet.
635. Melyik állítás igaz?	Valamely befektetéstől elvárt hozam minden esetben megegyezik a kockázati felárral növelt átlagos EBKM‐mel.
636. Hogyan csökkenthető a befektetéseim kockázata?	Diverzifikációval.
637. Válassza ki a helyes befejezést! Minél hosszabb egy befektetés futamideje,	annál kisebb a tőle elvárt hozam.
638. Melyik állítás igaz?	A befektetés annál likvidebb, a befektető minél kevesebb készpénzzel, ill. bankszámla pénzzel rendelkezik.
639. Válassza ki a helyes befejezést! Az EHM számításának és közzétételének célja, hogy	meghatározott értékpapír‐ügyletek tekintetében az ügyfelek megfelelő tájékoztatást kapjanak, illetőleg biztosítva legyen a különböző megtakarítási célú ajánlatok összehasonlíthatósága.
640. Válassza ki a helyes befejezést! EHM­et kell számítani	az olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál, melyek a teljes futamidőre rögzített kamatlábbal rendelkeznek.114 3.2.2. BEFEKTETÉSI TERMÉKEK
641. Melyik az az értékpapír, amelynek egyetlen jövőbeli pénzáramlása van (kivéve, ha eladjuk lejárat előtt) és lejáratkor a kibocsátó az értékpapír névértékét fizeti vissza a papír birtokosának?	Kamatszelvényes kötvény.
642. Az alábbiak közül melyik nem az elemi kötvény egy másik elnevezése?	Zérókupon kötvény.
643. Hogyan határozzuk meg az elemi kötvény elméleti árfolyamát?	Az elemi kötvény névértéke*a diszkontfaktor.
644. Mekkora a diszkont kincstárjegy futamideje?	Maximum 2 év.
645. Milyen szempontból azonos a diszkont kincstárjegy és a zérókupon kötvény?	Számítási szempontból.
646. Melyik állítás hamis?	A hátralévő futamidő csökkenésével az elemi kötvény árfolyama csökken.
647. Melyik állítás igaz?	A türelmi idő alatt csak a kamatot kell törleszteni.
648. Melyik konstrukcióra igaz az, hogy a kamatfizetési kötelezettség a futamidő alatt lineárisan csökken?	Egyenletesen törlesztő kötvény.115
649. Melyik konstrukcióra igaz az, hogy a törlesztőrészletek nagysága a futamidő alatt állandó?	Egyenletesen törlesztő kötvény.
650. Melyik az a kötvény típus, amely a futamideje alatt nem fizet kamatot, de a ki nem fizetett kamatokkal növeli a fennálló névértékét?	Annuitás szerűen törlesztő kötvény.
651. Melyik kötvény nem kamatszelvény nélküli?	Elemi kötvény.
652. Melyik állítás igaz?	A kötvény elméleti árfolyamát hívjuk nettó árfolyamnak.
653. Melyik állítás igaz?	A piaci hozam csökkenésével a fix kamatozású kötvény árfolyama csökken.
654. Melyik állítás hamis?	A kötvény nettó árfolyama a lejárathoz közeledve a kötvény fennálló névértékéhez konvergál.
655. Melyik állítás hamis?	A részvénynek nincs futamideje.
656. Hogyan számítjuk a részvény várható hozamát?	Az első évi osztalék és a jelen árfolyam összegének diszkontált értéke.116
657. Hogyan számítjuk a részvény elméleti árfolyamát (hosszú távú részvénytartást feltételezve)?	A diszkontált osztalékok együttes összege.
658. Milyen esetben számíthatunk arra, hogy az általunk tartott részvény fundamentális értéke növekszik?	A részvények után fizetett osztalék összege nő, de a társaság eredménye veszteségbe fordul át. 3.2.3. BANKOK ÁLTAL KÍNÁLT ÉRTÉKPAPÍR‐BEFEKTETÉSEK
659. Melyik állítás igaz?	Ahhoz, hogy egy hitelintézet az ügyfelével történő megállapodást követően értékpapír adásvételt bonyolíthasson le, elegendő, hogy az ügyfél bankszámla szerződést kössön a hitelintézettel.
660. Melyek az értékpapír­befektetési számla részei?	Értékpapír‐letéti számla, értékpapírszámla, befektetési‐számla.
661. Melyik állítás igaz?	A letéti ügylet kiegészítő befektetési szolgáltatásnak minősül.
662. A portfólió kezelés során a hitelintézet, a befektetési eszközök mely körében tarthatja a számára portfólió kezelésre átadott összeget?	A felsoroltak mindegyikébe.
663. Melyik állítás hamis?	Az állam kizárólag adósságot megtestesítő papírokat bocsát ki.117
664. Melyik állítás hamis?	Államkötvényeket csak nyilvánosan bocsátanak ki.
665. Melyik állítás hamis?	A diszkont kincstárjegyek alapcímlete 10.000 Ft.
666. Melyik állítás hamis?	A kamatozó kincstárjegyek futamideje minimum egy év.
667. Miben tér el a nyíltvégű és a zártvégű befektetési alap?	A zártvégűnél korlátozott az ügyfélkör, míg a nyíltvégűnél nem.
668. Mi a befektetési alap fogalma?	Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg.
669. Melyik állítás igaz a nyíltvégű befektetési alapokra?	A befektetési jegyeket be kell vezetni a tőzsdére.
670. Mit nevezünk esernyőalapnak?	Az index követő befektetési alapokat.
671. Az alábbiak közül melyik nem az ingatlan alapok egy fajtája?	Ingatlan fejlesztő alap.
672. Melyik állítás igaz?	A kötvényalapban a részvények aránya nem lehet nagyobb 10%‐nál.
673. Melyik állítás igaz?	A kötvényalap kockázata nagyobb, mint a részvényalapé.
674. Melyik állítás igaz?	A NYESZ a nyugdíj célú megtakarítások egyetlen lehetséges eszköze.
675. Válassza ki a helyes befejezést! Nyugdíj pénzszámla vezetésére vonatkozó megállapodás kizárólag	nyugdíj értékpapírszámla és nyugdíj letéti számla vezetésére vonatkozó megállapodással együtt köthető.
676. Válassza ki a helyes befejezést! A nyugdíj pénzszámla	kizárólag az Európai Unió tagországainak törvényes fizetőeszközében vezethető.
677. Mi nem kerülhet jóváírásra a nyugdíj pénzszámlán?	Az előtakarékoskodó által befizetett vagy átutalt pénz.
678. Melyik állítás hamis?	A nyugdíj értékpapírszámlán és a nyugdíj letéti számlán jóváírt értékpapírok fedezetként nem ajánlhatók fel, óvadék tárgyát nem képezhetik.119
679. Igaz az alábbi állítás? A nyugdíj­előtakarékossági számla megszűnik az előtakarékoskodó halálával.	Az állítás igaz, és a számlaegyenlege elveszik.
680. Milyen költségeket nem számíthat fel a befektetési vállalkozás?	Megbízási díjak.
681. Mekkora a számlavezetési díj mértéke?	Az előtakarékoskodónál legfeljebb a nyugdíj‐előtakarékossági számláin jóváírt éves átlagos állomány 1,5%‐ának megfelelő összegű, de legalább 1.500 Ft számlavezetési díj számítható fel.
682. A piacon fellelhető minden megtakarítási / befektetési termék elérhető minden nyugdíj­előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatónál?	Nem, a nyugdíj‐előtakarékossági számlát kínáló szolgáltatóknál e szolgáltatás keretében is csak az egyébként is kínált termékeikre adható megbízás.
683. Az előtakarékoskodó a számlavezetőnek milyen ügyletre nem adhat megbízást?	A Magyar Állam által kibocsátott állampapírra.
684. Kiknek kell árfolyam nyereség­adót fizetni?	Az értékpapírba fektetőknek, a nyugdíj előtakarékoskodókat is beleértve.
685. Hol köthető nyugdíj­előtakarékossági megállapodás?	Értékpapírszámla‐, értékpapír letéti számla‐ és ügyfélszámla vezetésére jogosult bankoknál, befektetési szolgáltató társaságoknál.120
686. Válassza ki a helyes befejezést! Nyugdíj­előtakarékosság keretében	nem vásárolhatók határidős és opciós termékek.
687. Melyik állítás igaz?	A számlavezetésért, és a tranzakciók teljesítéséért felszámítható díjak, jutalékok mértékét a számlavezető szabadon határozhatja meg.
688. Melyik állítás igaz azokra, akik 2020 január elseje után töltik be rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt?
100.000 Ft‐nak az adójából a nyugdíj‐előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról.
200.000 Ft‐nak az adójából a nyugdíj‐előtakarékossági számlájának javára történő átutalásáról.
689. Melyik állítás igaz?	Nyugdíjszolgáltatás akkor nyújtható a nyugdíj‐előtakarékossági számláról, ha a tulajdonos a jogszabályok alapján jogosult nyugdíjra, és a számla felmondására a számlanyitás adóévét követő ötödik adóévben vagy azt követően kerül sor.
690. Melyik állítás igaz a BEVA­ra?	A BEVA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke‐ és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan a jogszabályban meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként.
691. Mely pénzügyi szolgáltatók tagjai a Beva­nak?	Minden hitelintézet.
692. Árutőzsdei szolgáltató is csatlakozhat a BEVA­hoz?	Nem.
693. Melyik állítás igaz?	Nem köteles csatlakozni a Beva‐hoz az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe, ha egyébként tagsággal rendelkezik a másik tagállamban előírt befektetővédelmi rendszerben.
694. Melyik állítás igaz?	Harmadik országbeli biztosított tevékenységet végző szervezet fióktelepe nem csatlakozhat a Beva‐hoz.
695. A Beva milyen határidővel értesíti a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről?122	Az Alap a felszámolást elrendelő végzés közzététele után 15 napon belül tájékoztatja a befektetőket a kártalanítási igényérvényesítés lehetőségéről, mely tartalmazza az igényérvényesítés első napját, amely nem lehet később, mint a felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 30. nap.
696. Melyik állítás igaz a Beva­tól való kártalanítási igény kérelemre?	Az igényérvényesítésre vonatkozó kérelmét a befektető az igényérvényesítés első napjától számított fél éven belül nyújthatja be.
697. A Bevának milyen határidőn belül kell kifizetnie a kártalanítást?	Alap esetben, a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül.
698. Melyik állítás igaz?	A Beva kártalanítási kötelezettsége abban az esetben következik be, ha a a Beva‐tag végelszámolását indít maga ellen.
699. Melyik állítás igaz?	A Beva által nyújtott kártalanítás mértéke – személyenként és Beva tagonként összevontan – legfeljebb 20.000 euró.
700. Melyik állítás igaz?	A Beva által fizetett kártalanítás mértéke 3.000.000 Ft összeghatárig 100%, 3.000.000 Ft összeghatár felett a 3.000.000 Ft és a 3.000.000 Ft feletti rész 90%‐a.123
701. Melyik állítás igaz?	Az alapkezelési tevékenység nem tartozik a Beva biztosítása alá, azonban a befektetési alapok jegyeit, mint letétbe helyezett értékpapírokat az egyéb értékpapírokhoz hasonlóan védi a Beva.
702. A biztosító társaságok tagjai a Beva­nak?	Igen.
703. Mekkora a Beva kártalanítási értékhatára?	2.000.000 Ft
704. Melyik állítás igaz a Beva formai vizsgálatára?	A kérelem formai elbírálása keretében az Alap megvizsgálja a kérelmező kártalanításra vonatkozó jogosultságát, és a jogosultság fennállása esetén megállapítja a kártalanítás mértékét; míg a jogosultság hiánya esetén elutasítja a kérelmet.
705. Melyik állítás igaz a Beva érdemi vizsgálatára?	Az érdemi elbírálást az érdemi elbírálásra alkalmasság megállapítása után azonnal el kell kezdeni, és legkésőbb a kérelem beérkezését követő 90 napon belül be kell fejezni azt.
706. Mihez képest határozzák meg a Beva­hoz való csatlakozási díjat?	A csatlakozni szándékozó gazdálkodó szervezet szavatoló tőkéjével arányosan.
707. Melyik szervezet látja el a Beva felügyeletét?	MNB
708. Hogyan számolják a Beva tagdíj alapját?	A díj alapját a tárgyévet megelőző 3 évben az Alap tagjának átlagos mérleg szerinti eredménye jelenti.
709. Melyik állítás igaz a Beva éves díjára?	Az éves díj megfizetésének kötelezettsége azt a gazdálkodó szervezetet terheli, amely a tárgyévben az Alappal szerződést kötött.
710. Melyik állítás igaz a Beva éves díjára?	Az éves díjat nem lehet részletekben befizetni.125
4. VIZSGATÁRGY: HITELEZÉSI ALAPFOGALMAK
4.1. HITELEZÉSI ALAPFOGALMAK 4.1.1. A HITEL KAMATOZÁSA
711. Visszterhes­e a hitelszerződés, és ha igen, ez mit takar?	A hitelszerződés minden esetben visszterhes, vagyis az adósnak a kölcsön összegére járó kamatot meg kell fizetnie, azonban magát a tőkét nem kell visszafizetnie.
712. Igaz a következő állítás? Az igénybe vett kölcsön után az adós a hitel kockázatával arányos, a kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő kamatot köteles fizetni.	Nem, mert fix kamatozás esetén a kamat fizetése nem időarányosan történik.
713. Köteles­e a hitelintézet közzétenni bankhitel­ és bankkölcsönügyletek kapcsán a kamatszámítás módszerét?	Igen, a hitelintézet köteles közzétenni a bankhitel‐ és bankkölcsönügylet általános szerződési feltételeit és e körben például a kamatszámítás módszerét, a kamat változtatásának lehetőségét és módját is.
714. Melyik fogalmat definiáltuk? A pénztartozás késedelmes teljesítésének következménye, amely a késedelembe esés időpontjától jár.	Késedelmi hiteldíj.
715. Mit jelent a fix kamatozás?	A hitel‐, ill. lízingszerződés kamatának mértéke a futamidő alatt rögzített, illetve csak rögzített kamatmértékkel változhat.
716. Mit jelent a változó kamatozás?	A hitel‐ vagy lízingszerződés kamatának mértékét a felek a szerződésben meghatározott időszakonként újratárgyalják, és az általános piaci kondíciók szerint változtathatják.
717. Mi az EURIBOR?	Az euroövezetben az első osztályú adósnak minősülő bankok részére teljes eszközfedezettel kihelyezett hitelek kamatlába, euróban vagy más konvertibilis devizában.
718. Mi a BUBOR?	Budapesti Bankközi Hitelkamatláb. A legaktívabb hazai bankok ajánlati árainak átlaga, amit egynapos, egy‐ és kéthetes időszakokra, továbbá egy évre előre minden hónapra jegyeznek.
719. Melyik állítás igaz? Kamatminimum esetén	a hitel kamata csak fix vagy sávosan fix lehet.
720. Hogyan nevezzük azt a szerződéses kitételt, amikor a hitel kamata nem csökkenhet egy adott kamatmérték alá, illetőleg nem emelkedhet egy adott kamatmérték fölé?	Kamatswap.
721. Melyik állítás igaz? Kamatmaximum esetén	a hitelfelvevő védve van a piaci kamatok csökkenése ellen.127 4.1.2. A HITEL FUTAMIDEJE
722. Melyik állítás igaz? A kölcsönszerződés lejárata	az a nap, ameddig az adósnak a kölcsönszerződés alapján fennálló valamennyi tartozását meg kell fizetnie a bank részére.
723. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik rövidlejáratú?	Adósságrendező hitel.
724. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik rövid­, vagy középlejáratú?	Személyi kölcsön.
725. Az alábbi lakossági hitelek közül jellemzően melyik hosszúlejáratú?	Folyószámlahitel.
726. Az alábbi vállalkozói hitelek közül jellemzően melyik rövid­, vagy középlejáratú?	Beruházási hitel.
727. Az alábbi vállalkozói hitelek közül jellemzően melyik hosszúlejáratú?	Projekthitel.
728. Az alábbiak közül különösen mely lakossági finanszírozási típus esetén képezi a futamidő indokolt korlátját a finanszírozott eszköz értékének avulása?	Gépjárműlízing, gépjárműhitel.
729. Az alábbiak közül különösen mely vállalkozói hiteltípus esetén növeli meg a hitel futamidejét a finanszírozott eszköz megtérülése?	Folyószámlahitel.
730. Melyik az a vállalati hiteltípus, amelynél a hitel futamideje akár a 10­15 évet is elérheti?	Projekthitel, projektfinanszírozás.
731. Melyik állítás igaz? A hitel prolongálására leginkább akkor kerülhet sor (a követelés megtérülése szempontjából akkor célszerű), ha	az adós fizetési kötelezettségét ismételten nem teljesítette, a hitelintézet vele szemben fennálló követelésének jogosságát vitatja. 4.1.3. A HITEL TÖRLESZTÉSE
732. Milyen hiteltörlesztési módot definiáltunk? A hitel futamideje alatt a hitelfelvevő minden törlesztési időpontban ugyanannyit fizet vissza a felvett hitel összegéből, ezáltal a tőketartozás minden törlesztési időpontban azonos összeggel csökken.	Annuitás.
733. Milyen hiteltörlesztési módot definiáltunk? A hitel futamideje alatt a törlesztő részletek nagysága (a szerződéses devizában) állandó, azaz a hitelfelvevő minden törlesztési időpontban azonos összegű törlesztőrészletet fizet.	Annuitás.
734. Melyik állítás igaz? Folyamatos törlesztést feltételezve, a futamidő előrehaladtával a tőketartozás	a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökken.
735. Melyik állítás igaz? Az annuitásos hitel törlesztőrészlete a futamidő előrehaladtával	növekvő arányban tartalmaz tőketörlesztést.
736. Melyik állítás igaz? Az annuitásos hitel törlesztőrészlete a futamidő előrehaladtával	változatlan arányban tartalmaz kamatot.
737. Melyik állítás igaz? A rulírozó hitel	a hitelintézetek által biztosított hitelkeret megújuló jelleggel többször igénybe vehető, ismétlődő hitellehetőséget biztosít, feltételezve a kölcsön többszöri visszatörlesztését.
738. Az alábbi vállalkozói hiteltípusok közül melyik rulírozó jellegű?	Eseti forgóeszköz‐hitel.
739. Az alábbi vállalkozói hiteltípusok közül melyik eseti jellegű?	Megújuló faktoring‐keret.
740. Az alábbi lakossági hiteltípusok közül melyik rulírozó jellegű?	Áruhitel.
741. Az alábbi lakossági hiteltípusok közül melyik eseti jellegű?	Folyószámlahitel.
742. Hitelkártya esetében a törlesztés összegét a hitelintézet milyen sorrendben használja fel a tartozások kiegyenlítésére?	A legrégebbi készpénzes és vásárlási tranzakciók kerülnek elszámolásra, majd ezt követően a díjak, jutalékok és ügyleti kamat kiegyenlítése következik.
743. A Magatartási Kódexet aláíró pénzügyi intézmények a hitelszerződéseikben vállalják­e, hogy a lakossági ügyfél számára lehetőséget biztosítanak a devizaalapú hitel devizában történő egyösszegű törlesztésére?	Nem, mert ez indokolatlanul megnövelné a pénzügyi intézmények devizakockázati kitettségét.
744. Melyik állítás igaz? A devizaalapú hitelek
745. Tegyük fel, hogy az adós euró alapú hitelt vett fel, és a szerződéskötést követően a forint árfolyama az euróhoz képest tartósan és jelentősen gyengült. Melyik állítás igaz (az árfolyamváltozás hatását tekintve)?	A még esedékes kamat‐ és tőketartozás forintban kifejezett összege nőtt.
746. Tegyük fel, hogy az adós euró alapú hitelt vett fel. Melyik esetben növekedhetett a még esedékes kamat­ és tőketartozásainak forintban kifejezett összege?	Ha a forint az euróhoz képest gyengült.
747. Melyik állítás jellemzi a deviza alapú hiteleket?	A folyósítás és a törlesztés is devizában történik.
748. Melyik állítás jellemzi a devizahiteleket?	A folyósítás és a törlesztés is devizában történik.
749. Létezik­e (elsősorban vállalkozói hiteleknél) olyan hitelkeret, amely megadott, de egynél több devizanemben is lehívható?	A gyakorlatban lenne rá igény, de a könyvelési programok még nem tudják kezelni.131
750. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás, hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően – többek között – a hitel összegéről és devizaneméről	személyes tájékoztatást kell adnia. 4.1.5. KAMATPERIÓDUS
751. Melyik állítás igaz? A kamatperiódus	azt az időtartamot jelenti, amely időtartam alatt az ügyleti kamat nem változik.
752. Melyik állítás igaz? Ha a piaci szereplők a jövőben kamatemelésre számítanak,	a hitelfelvevőnek közömbös, hogy rövidebb vagy hosszabb kamatperiódust választ.
753. Változó kamatozású hitel esetén, ha a hitelintézet a megelőző kamatperiódushoz képest 10 bázisponttal növeli a kamatot, hány %­kal több kamatot kell az adósnak fizetnie?	0,01%‐kal többet.
754. Változó kamatozású hitel esetén, ha a megelőző kamatperiódushoz képest a hitel kamata 0,5%­kal csökken, ez hány bázispont változást jelent?	0,5 bázispont csökkenést.
755. Változó kamatozású hitel esetén, érinti­e a hitel adósát (a fizetendő kamaton keresztül) a referenciakamatlábnak a kamatperióduson belüli változása?	Igen, a hitel kamata a referenciakamat változásával egyidejűleg változni fog.
756. Előtörlesztés esetén csökken­e a kamatteher?	Nem, a fennmaradó adósság arányos kamatterhe változatlan.132
757. Lehetséges­e 1 évnél hosszabb kamatperiódust kikötni?	Igen, hiteltípustól függően (például lakáshitelek esetében).
758. Lehetséges­e 1 hónapnál rövidebb kamatperiódust kikötni?	Igen, hiteltípustól függően (például intézmények nagyösszegű devizahitelei esetében).
759. Mi a hitelező ­ hitelszerződésben vállalt ­ alapvető kötelessége?	A kamatok, díjak és egyéb költségek egyértelmű meghatározása.
760. Mi az ügyfélminősítés fő célja?	Az adós pénzügyi helyzetének figyelés abból a célból, hogy a hitelintézet megbizonyosodjon, az adós a kölcsön folyósítását követően is képes és hajlandó a hitelszerződésben vállalt kötelezettségeinek teljesítésére.
761. Mit takarnak az ügyfélminősítés során vizsgált számszerűsíthető mutatók?	Lakossági ügyfelek esetében nem, csak a vállalkozások és intézmények esetében értelmezhető számszerűsíthető mutatók a számviteli beszámolóra épülő mutatókat jelentik.
762. A hitelezők az ügyfélminősítés során milyen szubjektív tényezőket vizsgálnak?	Olyan nem, vagy nehezen számszerűsíthető tényezőket, amelyek a hitelezhetőség megállapításában lényeges információtartalommal bírnak.
763. Melyik állítás igaz? Vállalkozó ügyfelek minősítése során a hitelintézetek részben számszerűsíthető mutatók értékeit vizsgálják, ilyen mutató például	a saját vagyon részaránya, a tőkeellátottság, a tőkeszerkezet.
764. Melyik állítás igaz? Vállalkozó ügyfelek minősítése során a hitelintézetek részben szubjektív tényezőket vizsgálnak, ilyen mutató például	a piaci helyzet és várható alakulása, monopolhelyzet, rendelésállomány összetétele.
765. Prudenciális okok miatt a hitelintézetek belső hitelezési szabályzatukban a hitel lehívásának feltételeként előírhatják, hogy a hiteligénylő vállalkozásnak meghatározott dokumentumot a hitelintézethez ekkor be kell nyújtania. Az alábbiak közül melyik lehet indokoltan ilyen dokumentum?	A hitelkérelem.
766. Prudenciális okok miatt a hitelintézet belső hitelezési szabályzatában előírhatja­e, hogy a vállalkozónak a hitel lehívásakor a hitelintézethez be kelle nyújtania a harminc napnál nem régebbi cégkivonatát?	Nem, mert ezt a dokumentumot már a hitelbírálatot megelőzően be kellett nyújtania.
767. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás, hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően személyes tájékoztatást kell adnia – többek között – arról, hogy	kötelező‐e a fogyasztónak a hitelezőnél számlát vezetnie, illetőleg a jövedelmét a hitelezőnél vezetett számlára utaltatnia.
768. Melyik állítás igaz? Prudenciális okok miatt a hitelintézet belső hitelezési szabályzatában előírhatja, hogy a vállalkozónak a hitel lehívásakor a hitelintézethez be kell nyújtania	a vállalkozás tulajdonosainak és valamennyi vevő/szállító partnerének a könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját.134
769. Finanszírozhat­e hitelintézet induló vállalkozást?	Igen, hiszen egy induló vállalkozás semmivel sem jelent több vagy más kockázatot, mint egy, a piacon már ismert vállalkozás.
770. A hitelező kinek a kockázatára köt hitelszerződést akkor, ha a hitel teljes összege bankgaranciával fedezett? (Feltételezzük, hogy a garáns minősítése lényegesen jobb, mint az adósé.)	A garáns kockázatára. (Mindemellett a felügyeleti állásfoglalás nem zárja ki, hogy végezzen ügyfélminősítést az adósra is.)
771. Szükséges­e a hitelintézetnek ügyfélminősítést végeznie akkor, ha a hitelügylet mögött központi bank által kibocsátott értékpapír áll?	Nem, ha a nevezett értékpapírokból a teljes hitelösszeg megtérülése egyértelműen biztosítható. (Mindemellett a felügyeleti állásfoglalás nem zárja ki, hogy végezzen ügyfélminősítést is.)
772. Szükséges­e a hitelintézetnek ügyfélminősítést végeznie akkor, ha a hitelügylet mögött magyar állampapírokból álló fedezet van?	Igen, a magyar államra kell ügyfélminősítést végeznie.
773. Melyik állítás igaz? A jövedelem alapú finanszírozás lényege, hogy	a kihelyezhető kölcsön összegét elsősorban az ügyfél minősítése és jövedelmi helyzete, másodsorban az ügylet mögé bevont fedezet(ek), vagy az abból számított fedezeti érték határozza meg.
774. A lakossági hitelezésben alkalmazott scoring (azaz egyszerűsített adósminősítési eljárás) során a hitelnyújtó milyen adatokat vesz figyelembe?	Az ügyfél jövedelmi és vagyoni helyzetét, banki szokásait, bankkapcsolatának minőségét, a bankkal, ill. más bankokkal szemben fennálló adósságának mértékét, stb. vizsgálja. 4.1.8. BIZTOSÍTÉKOK
775. A hitelbiztosítékokkal összefüggésben mit értünk fedezeti érték alatt?	A biztosítéknak a piac által elismert értékét.
776. Megköthető­e bankhitelszerződés (illetőleg a biztosítéki szerződés) szóban?	Igen, a törvény megengedő a szóban kötött bankhitelszerződésekkel szemben, azonban felhívja a figyelmet azok kockázatosságára.
777. Az alábbiak közül melyik személyi biztosíték?	Óvadék.
778. Az alábbiak közül melyik tárgyi biztosíték?	Garancia.
779. Elfogadhatja­e biztosítékként a hitelintézet a saját részvényét?	Igen, amennyiben rendelkezik külső hitelminősítő cég értékelésével.
780. Melyik állítás igaz? Fogyasztási hitelek esetében előírás, hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően – többek között – adott esetben a szükséges biztosítékokról; a hitelszerződéshez szükséges biztosítékok jellemzőjéről (a szükséges biztosíték típusáról)	személyes tájékoztatást kell adnia.
781. Melyik állítás igaz? Fogyasztónak nyújtott jelzáloghitelek esetében előírás, hogy a hitelezőnek, közvetítőnek a hitelszerződés megkötését megelőzően – többek között – a jelzáloghitel biztosítékairól (arról, hogy ingatlanon alapított jelzálogjogról, vagy más általánosan alkalmazott biztosítékról van­e szó)	szükségtelen tájékoztatást adnia.
782. Szokásos­e vállalkozói hitelszerződésekben, hogy a hitelező előírja a számviteli beszámolók rendszeres (éves, negyedéves) beküldését?	Nem, mert a negyedéves főkönyvi kivonatát, ill. mérleg és eredménykimutatást, valamint az (auditált) éves beszámolót, ill. az egyszerűsített beszámolót a vállalkozásnak egyébként is közzé kell tennie.
783. Előírhatja­e a hitelező, hogy az adósnak meghatározott rendszerességgel tájékoztatást kell adnia a biztosítékok (pl. a kölcsön biztosítékaként jelzálogjoggal terhelt ingatlan) aktualizált értékéről?	Nem, mert ehhez külön ingatlan értékbecslő szükséges.
784. Az alábbiak közül melyik nem sorolható a hitelszerződésben az adós vállalkozásra előírható pénzügyi mutatószámok közé?	Kötelezettségek/saját tőke aránya.
785. Kiköthető­e hitelszerződésben, hogy az adós vállalkozás a hitel futamideje alatt nem fizet osztalékot?	Igen, ugyanis a hitelezőt védi, ha az adós vállalja, hogy a tulajdonosok részére történő kifizetéseket alárendeli a kölcsön és járulékai visszafizetésének.
786. Kiköthető­e a hitelszerződésben, hogy az adós vállalkozás a hitel futamideje alatt a hitelszerződésben rögzített mértéket meghaladóan nem adósodik el?	Nem, mert ez a vállalkozás üzleti lehetőségeit indokolatlan mértékben korlátozná.
787. Melyik fogalmat definiáltuk? Egyszeri díj, amelyet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló hitel összegére vetítve kell megfizetni, mindaddig, amíg a hitel fennáll.	Közjegyzői díj.
788. Az alábbiak közül melyik nem számít bele a THM mutatóba?	Kezelési költség.
789. Az alábbiak közül melyiket tartalmazza a THM?	A hitel futamideje meghosszabbításának költségeit.
790. Melyik állítás hamis? A rendelkezésre tartási jutalék	abban az esetben fizetendő, ha a hitelintézet hitelkeretet vagy követelésvásárlási keretet tart az ügyfele rendelkezésére, amelynél még nem folyósított, vagy más módon még nem kellett helytállnia.
791. Van­e valamilyen jogszabály, amely maximalizálja a kamat vagy a THM mértékét?	A Hitelintézeti törvény rendelkezik a kamat, illetve a THM maximális mértékéről (egyik sem haladhatja meg a mindenkori jegybanki alapkamat négyszeresét).
792. Melyik állítás igaz? (Teljes Hiteldíj Mutató)	A THM a pénzügyi intézmények által folyósított, egy évnél hosszabb lejáratú fogyasztási kölcsönök maximális kamatlába.138
793. Melyik állítás hamis? Lakáscélú hiteleknél a THM számítása során	az esetleges állami kamattámogatás összege nem vehető figyelembe.
794. Melyik állítás hamis? A hitelkártyák esetében a hitelintézet a THM mutató számításakor többek között azzal a feltételezéssel él, hogy	az ügyfél a hitelkártyát rendszeresen használja készpénzfelvételre.
795. Lakossági ügyfélkörben automatikus elutasítási okot jelent­e a hitelbírálat során, ha az ügyfél adatai szerepelnek a KHR­ben?	Nem, mert lehetséges, hogy egy már korábban elévült hiteltartozás miatt szerepel a KHR‐ben.
796. Honnan tudhatja meg az ügyfél, hogy az adatai a Központi Hitelinformációs Rendszer adóslistáján vannak?	Az ügyfél hitelkérelmét a pénzügyi intézmény elutasítja.
797. Hol tud az ügyfél reklamálni, ha észrevétele van a Központi Hitelinformációs Rendszer adóslistájára kerüléssel kapcsolatban?	A BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál.
798. (Jogszerű adatkezelést feltételezve:) Meddig láthatóak az ügyfelek adatai a KHR­ben?	A lezárást követően még 5 évig.
799. A pénzügyi szervezeteknek a szerződés megkötésének kezdeményezését megelőzően milyen, a KHR­rel kapcsolatos tájékoztatást kell adniuk?	Tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy személyes adataik nemfizetésnél milyen esetben kerülhetnek be az adósnyilvántartásba.
800. A pénzügyi szervezeteknek a konkrét szerződés megkötését megelőzően milyen, a KHR­rel kapcsolatos írásos tájékoztatást kell adniuk?	Tájékoztatniuk kell az ügyfeleket arról, hogy amennyiben okirattal bizonyítható módon valótlan adatot közölnek, illetve hamis vagy hamisított okiratot használnak, adataik bekerülnek a KHR‐be.
801. A KHR milyen bankszámla sorbanállásokat tart nyilván?	Azok a vállalkozói bankszámlák kerülnek be a nyilvántartásba, amelyekkel szemben három hónapot meghaladóan, hárommillió forintot meghaladóan ki nem fizethető követelések állnak sorban.
802. Vállalkozásoknál a KHR tartalmaz­e nyilvántartást készpénz­helyettesítő fizetési eszköz elfogadásával történt visszaélésekre?	Igen, negatív listás adatbázist.
803. A KHR lakossági rendszere tartalmaz­e nyilvántartást a csalás miatt elutasított hitelkérelmekre?
4.2. A KÖLCSÖN‐ÜGYLETBEN RÉSZTVEVŐ SZEMÉLYEK 4.2.1. ADÓS
804. Melyik állítás fejezi ki az adós fogalmának lényegét?	Az adósnak tartozását a hitelmegállapodás feltételei és a saját jövedelmi helyzete szerint törlesztenie kell.
805. Köteles­e a hitelkeret igénybe vételére a hiteligénylő?	Igen, az érvényes hitelszerződés alapján a kölcsönt a hiteligénylőnek le kell hívnia.
806. Ki az áruhitel adósa?	Az a személy, akinek a pénzügyi intézmény a kölcsön összegét folyósítja.
807. Ki a diákhitel adósa?	Az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel diákhitelszerződést kötött.
808. Melyik az a lakossági hiteltípus, amelynél a hitelnyújtó a kölcsönt egy szerződött kereskedő részére folyósítja, ugyanakkor az adós egy magánszemély?	Áruhitel.
809. Melyik az a vállalkozói hiteltípus, amelynél a hitelnyújtó a kölcsönt egy, az adóstól különböző vállalkozás fizetőképességére tekintettel folyósítja?	Beruházási hitel.
810. Melyik állítás igaz? A főadóst a kezestől az különbözteti meg, hogy	a hitelszerződésben csak a főadóst nevesítik.
811. Képviselheti­e meghatalmazott a főadóst a banki hitelügylet lebonyolítása során?	Igen.
812. Állhat­e a hitelügylet főadósa és az adóstárs közeli hozzátartozói viszonyban?	Igen.
813. Létezik­e valamilyen előírás arra, hogyan kell a közeli hozzátartozói viszonyt igazolni? (főadós és adóstárs)	Igen, az érintettek nyilatkozatát közjegyzői okiratba kell foglalni.
814. Hogyan nevezzük a hitelügylet azon szereplőjét, aki a hitelintézettel kötött szerződés alapján a kölcsön visszafizetésére ­ az adóssal együtt ­ kötelezettséget vállal?	Főadós.
815. Milyen célból vonnak be a hitelintézetek adóstársat a hitelügyletbe?	Leginkább a kockázat csökkentése és/vagy a kihelyezhető hitelösszeg növelése céljából.
816. Kit nevezünk adóstársnak?	Azt, aki vállalja, hogy az adós nemfizetése esetén a hitelszerződésből eredő kötelezettségeket teljesíti.
817. Az alábbiak közül melyik az a jellemző lakossági hiteltípus, amelynél kockázati szempontok miatt a hitelnyújtó a hitel kondícióinak kialakításánál előírhatja kötelező adóstárs bevonását?	Piaci feltételű lakáscélú hitel.
818. Tegyük fel, hogy két ügyvéd jelzálogjoggal fedezett hitelt vesz fel abból a célból, hogy közös tulajdonú ingatlant (irodaépületet) szerezzen. Milyen jogviszonyban indokolt, hogy a hitelintézet bevonja őket a hitelszerződésbe?	Adós és kezes.
819. A mai gyakorlat szerint az adóstárs hogyan kell, hogy törlessze a kölcsönt?	A hitelező felszólítását követően utalnia kell az esedékes törlesztőrészletet a megadott bankszámlára.
820. Milyen módon vizsgálja a hitelező a hiteljóváhagyás során az adóstárs fizetőképességét?	Az adóstársra ‐ csakúgy, mint az adósra ‐ adósminősítést kell végeznie.
821. Az alábbiak közül melyik az a jellemző lakossági hiteltípus, amelynél a hitel tárgyi biztosítéka ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, mindemellett a hitelnyújtó a hitel kondícióit úgy alakítja ki, hogy adóstárs bevonása növelheti a jóváhagyott kölcsönösszeget?	Gépjárműhitel.
822. Az alábbiak közül melyik az a lakossági hiteltípus, amelynél a hitelintézetek jellemzően nem, vagy csak a fizetőképesség javítása céljából vonnak be adóstársat, tekintettel arra, hogy a hitel fedezetét az adós önálló értékpapírmegtakarításai képezik?	Adósságrendező hitel. Személyi kölcsön.
823. Jogosult­e az adóstárs a hitelügylet kapcsán eljárni, azaz például előtörleszteni?	Nem.
824. Az állam készfizető kezességvállalásával fedezett hitelek esetében ismert­e az állami készfizető kezességvállalás aránya?	Nem, ennek arányát a hitel teljes futamideje alatt csak a hitelező ismeri, ellenkező esetben ez az adóst túlzott kockázatvállalásra ösztönözné.
825. Melyik állítás igaz az állam készfizető kezességvállalásával fedezett hitelekre (ha a kezességet érvényesítik)?	A kezességvállalás alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg a tartozás eredeti kötelezettjének állammal szembeni tartozásává válik, és azt az adós ingatlanára kezdeményezett végrehajtással kell behajtani.
826. Fennmarad­e az állam készfizető kezességvállalása egy esetleges fizetési könnyítés jóváhagyását követően?	Igen, de az adósság csak egy töredékére.
827. Nyilvántartja­e a KHR rendszere azokat a lakossági hitelmulasztásokat, amelyeket készfizető kezes igénybe vételével, a hátralék kiegyenlítésével már teljes összegben rendeztek?	Igen, a lezárt mulasztások az üzleti lekérdezésekben a lezárást követően a láthatósági idő leteltéig (5 évig) még láthatók.
828. Nyilvántartja­e a KHR vállalkozási rendszere a (problémamentes) hitelszerződésekhez kapcsolódóan a kezesek, készfizető kezesek adatait?	Igen, sőt az említett adatok a lezárást követően még 5 évig láthatók.
829. Melyik állítás igaz? Az ingatlanok bírósági végrehajtáson kívüli árverezése esetén a zálogkötelezett védelmét szolgáló előírás, hogy	az ingatlant a zálogjogosult és a zálogkötelezett csak közösen értékesítheti.
830. Milyen típusú zálogjogról van szó? A zálogjog jogosultja a zálogtárgyat köteles épségben megőrizni, és a zálogjog megszűnésekor azt a zálogkötelezettnek visszaadni.	Vagyont terhelő zálogjog.
831. Melyik állítás igaz a vagyont terhelő zálogjog zálogkötelezettjére?	A zálogkötelezettnek a zálogjogot be kell jegyeztetnie az ingatlan‐ nyilvántartásba. 4.2.7. HASZONÉLVEZETI JOG JOGOSULTJA
832. Milyen jog illeti meg a haszonélvezeti jog jogosultját?	A haszonélvezeti jogot átruházhatja.
833. Milyen kötelezettség terheli a haszonélvezeti jog jogosultját?	Köteles viselni a dologhoz fűződő közterheket.
834. Az ingatlan­nyilvántartásba bejegyzésre kerül­e az ingatlanra vonatkozó haszonélvezeti jog?	Nem, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett közhitelű nyilvántartásba jegyzik be.
835. Az alábbiak közül melyik sorolható az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok körébe?
4.3. INGATLAN‐FEDEZETRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4.3.1.A FEDEZETKÉNT ELFOGADHATÓ INGATLANRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
836. Melyik állítás az igaz? Hitel ingatlanfedezetéül	kizárólag lakóingatlan ismerhető el.
837. Melyik állítás az igaz? Lakóingatlannak minősül az az ingatlan, amelyet	lakás céljára létesítettek, és az ingatlan‐nyilvántartásba lakóház vagy lakás megnevezéssel jegyeztek be.
838. Melyik állítás az igaz? Ingatlanfedezet esetén a biztosíték értékét	az adásvétel során megjelölt értékben kell megállapítani.
839. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékét lakóingatlan esetén a hitelnyújtó intézménynek	évente egyszer felül kell vizsgálni.
840. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezetéül szolgáló ingatlan értékének felülvizsgálata	történhet statisztikai módszer alkalmazásával vagy független ingatlanvagyon‐értékelő által.
841. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a kölcsön a 3.000.000 eurót vagy a 3.000.000 eurónak megfelelő értékű devizát, vagy forintot meghaladja, illetve a hitelintézet szavatoló tőkéjének az 5%­át meghaladja, a fedezetül szolgáló ingatlan felülvizsgálata	statisztikai módszerrel történik.146
842. Melyik állítás az igaz? Minek kell tekinteni azt az ingatlant, amit a tulajdonos lakásnak építetett, később üdülőnek használt, az ingatlan­nyilvántartásban pedig lakásként szerepel?	A hitelintézet dönthet, tekintheti lakásnak és üdülőnek is.
843. Melyik állítás az igaz? Ingatlan a hitel fedezetét	jelzálogjog, keretbiztosítéki jelzálog vagy önálló zálogjog útján képezheti.
844. Melyik állítás az igaz? Természetes személy devizában nyilvántartott kölcsönszerződéséből keletkező hitelezői követelés biztosítására	ingatlanon jelzálogjog alapítható.
845. Melyik állítás az igaz? Az ingatlanra bejegyzett zálogjog esetén a zálogjog érvényesítésére	kizárólag ingatlan árverésen van lehetőség.
846. Melyik fogalom definíciója az alábbi: Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje.	követelést biztosító zálogjog 4.3.3. ELFOGADHATÓ FENNMARADÓ FELJEGYZÉSEK/ TERHEK
847. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet nem első helyi jelzálogot fedezetként	elfogadhat.
848. Melyik állítás az igaz?	A hitelintézet fedezetként kizárólag nem első helyi jelzálogot fogadhat el.
849. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet a jelzálogjoggal biztosított ingatlant fedezetként elfogadhatja,	ha a tulajdonosváltozásra vonatkozó széljegy a tulajdoni lapon szerepel.
850. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet hitel fedezetéül elfogadhatja (többek között) azt az ingatlant,	amelynek tulajdoni lapján a tulajdonossal szemben indított felszámolás ténye szerepel.
851. Melyik állítás az igaz? A hitelintézet hitel fedezeteként elfogadhatja (többek között) azt az ingatlant,	amelynek tulajdoni lapján árverés kitűzése szerepel.
852. Melyik a helyes állítás? A hitelintézet ingatlan fedezet esetén, ha az ingatlan nem lakóingatlan, az értéket	háromévente felülvizsgálja.
853. Melyik a helyes állítás? A hitelintézet ingatlan fedezet esetén, ha az ingatlan lakóingatlan, az értéket	legalább évente egyszer felülvizsgálja.
854. Melyik a helyes állítás? Amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlan értéke csökken, vagy érvényesíthetőségében következik be változás, a hitelnyújtó	a szerződés megszűnik.148
855. Melyik a helyes állítás? Az ingatlan fedezettel biztosított hitel esetén	az adósnak kötelezettséget kell vállalnia, hogy az ingatlan értéke a futamidő alatt nem csökken.
856. Melyik állítás igaz? Ha lakossági hitelezés keretében a hitelintézet ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújt forinthitelt, a kitettségnek a hitelkérelem elbírálásakori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének	60%‐át.
857. Melyik állítás az igaz? Ha lakossági hitelezés keretében a hitelintézet ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett forintalapú pénzügyi lízing szerződést köt, a kitettségnek az elbíráláskori értéke nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének	60%‐át.
858. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a hitelintézet ingatlanra alapított jelzálogfedezet mellett nyújt forinthitelt, és a létesítmény építés alatt van, a forgalmi értéknél	az ingatlan értékét a hitelszerződés megkötésének időpontjában fennálló érték alapján kell meghatározni.
859. Melyik állítás az igaz? Amennyiben a futamidő során a hitel fedezetként nyújtott ingatlan értéke a rendelkezésre álló adatok szerint a piaci árhoz képest jelentősen lecsökken,	az adóst fel kell szólítani, hogy nyilatkozzék, elismeri‐e a jelentős árcsökkenést.
860. Melyik állítás az igaz? A hitel fedezeteként felajánlott ingatlannak	káresemények ellen megfelelően biztosítottnak kell lennie.
861. Melyik állítás az igaz? A hitelnyújtónak a hitelezhetőségi limit megállapításakor	a természetes személynek kizárólag a hitelnyújtóval szemben fennálló tartozását kell figyelembe venni.
862. Melyik állítás igaz? Lakás­előtakarékossági szerződéssel kombinált hitel esetén a hitelezhetőségi limit meghatározásánál	a hitelintézet döntheti el, hogy a kapcsolódó befizetési kötelezettséget figyelembe veszi‐e, mint törlesztőrészlet növelő tényezőt.
863. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra alapított jelzálog fedezete mellett nyújtott lakossági hitel esetén, a kitettség hitelkérelem elbíráláskori értékének meghatározásánál	az ingatlan‐nyilvántartásba korábban bejegyzett jelzáloggal fedezett követelést a hitel igénybe vevőjének kérelmére figyelmen kívül kell hagyni.
864. Melyik állítás igaz? Amennyiben a hitelnyújtó építés alatt lévő létesítményre nyújt lakossági hitelt, a kitettség elbíráláskori értékének meghatározásakor a forgalmi érték meghatározásánál	független ingatlanvagyon‐értékelő véleményét kell alapul venni. 4.3.6. INGATLANFEDEZET UTÓLAGOS TERHELÉSE
865. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését követően	az ingatlan már semmilyen módon nem terhelhető.
866. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését követően az ingatlanra jogszabályon alapuló szolgalmi jog az ingatlannyilvántartásba	csak a hitelintézet előzetes bejegyzésével jegyezhető be.
867. Melyik állítás igaz? Ingatlan fedezet esetén a hitelszerződés megkötését követően az ingatlanon	özvegyi jog nem keletkezhet.
868. Melyik állítás igaz? Jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlant a jelzálogjog alapításától a jelzálogjog megszűnéséig	az ingatlant nem lehet elidegeníteni és megterhelni.
869. Melyik állítás igaz? A jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlanra az elidegenítési és terhelési tilalom az ingatlan­nyilvántartásba	a jogosult külön kérelmére bejegyezhető.
870. Melyik állítás igaz? Ha a jelzálog­hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlan vonatkozásban a jelzálog­hitelintézet elidegenítési és terhelési jogát az ingatlan­nyilvántartásba nem jegyzik be,	a jelzálog‐hitelintézet ezt a jogot időbeli korlátozás nélkül érvényesítheti.
871. Melyik állítás igaz? Amennyiben az adós által felajánlott ingatlan az értékbecslés alapján nem nyújt elegendő fedezetet a hitelhez,	újabb ingatlan bevonására nem kerülhet sor, a hitelkérelmet el kell utasítani.
872. Melyik állítás igaz? Amennyiben az adós által a hitel fedezetéül felajánlott biztosíték nem elegendő,	kizárólag további lakóingatlan vonható be fedezetként.
873. Melyik állítás igaz? Egy hitelügyletbe	csak azonos típusú biztosítékok vonhatók be.
874. Melyik fogalom meghatározása következő: Tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.	használati jog
875. Melyik állítás igaz? A közös tulajdon esetén a tulajdonostársak	mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára.
876. Melyik állítás igaz? Amennyiben az egész közös tulajdonban lévő dolgot megterhelik,	a tulajdontársak 3/4‐ének hozzájárulása szükséges.
877. Melyik állítás igaz? Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van végrehajtási jog bejegyezve,	az árverés a végrehajtó döntése alapján az ingatlanra kitűzhető.
878. Melyik állítás igaz? Ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlan esetében nem valamennyi tulajdonostárssal szemben van végrehajtási jog bejegyezve, az árverés kitűzéséig	az adós tulajdonostársai együttesen kérhetik, hogy az egész ingatlant árverezzék el.
879. Melyik állítás igaz? A TakarNet rendszerben	mindegyik körzeti földhivatal az ország egész területéről szolgáltat tulajdoni lap másolatot.
880. Melyik állítás igaz? A TakarNet keretében on­line igénybe vehető földhivatali szolgáltatás:	tulajdonjog bejegyzés iránti kérelem benyújtása.
881. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra vonatkozó ingatlan­nyilvántartásba bejegyzett fennálló és törölt adatokat tartalmazza	az e‐hiteles teljes szemle másolat.
882. Melyik állítás igaz? Az ingatlanra vonatkozó ingatlan­nyilvántartásba aktuálisan bejegyzett adatokat tartalmazza	a nem hiteles részleges tulajdoni lap másolat.
883. Melyik fogalmat definiáltuk? Olyan okirat, amelyen szerepel a szolgáltató hitelesítő záradéka, és a szolgáltató fokozott biztonságú elektronikus aláírásával hitelesíti, valamint elhelyezi rajta időbélyegzőjét.	e‐hiteles tulajdoni lap másolat
884. Melyik állítás igaz? Az e­hiteles tulajdoni lap másolat kinyomtatva, papír formátumban	nem minősül hiteles, teljes bizonyító erejű dokumentumnak.
885. Melyik állítás igaz? A TakarNet rendszer szolgáltatásait igénybe veheti
4.4. BIZTOSÍTÉKOK 4.4.1. ÓVADÉK
886. Melyik állítás igaz? Óvadék tárgya lehet	bármely forgalomképes dolog.
887. Melyik állítás igaz? Ha az óvadék tárgy pénz, az óvadék alapításához	az arra irányuló szerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.
888. Melyik állítás igaz? A kielégítési jog megnyíltakor a jogosult az óvadékkal biztosított követelését	bírósági végrehajtás útján érvényesítheti.
889. Melyik állítás igaz? Az óvadék esetében a felek megállapodhatnak abban, hogy a jogosult az óvadék tárgyát	haszonélvezeti joggal terhelheti.
890. Melyik állítás igaz? Amennyiben a felek az óvadék tárgyául szolgáló értékpapír értékesítésében állapodnak meg, az értékesítés	a kötelezett által meghatározott feltételekkel történik.
891. Melyik állítás igaz? Ha az óvadék tárgya értékpapír,	az óvadék tárgyának átadásában a felek megállapodhatnak.
892. Melyik állítás igaz? A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott követelés biztosítékául szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőzően	követelését közvetlenül kielégítheti, ha a kötelezett nem teljesít.
893. Melyik állítás igaz? A zálogjog	kizárólag hatósági döntés és jogszabály alapján keletkezhet.
894. Melyik állítás igaz? A zálogszerződést
895. Melyik állítás igaz? A zálogtárgyból való kielégítés	a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével történik.
896. Melyik állítás igaz? Zálogjog tárgya lehet	minden, használati értékkel bíró immateriális jószág.
897. Melyik állítás igaz? Jelzálog esetén a zálogtárgy	a zálogkötelezett felelős őrzésében marad.
898. Melyik állítás igaz? Kizárólag jelzálogjog alapítása útján lehet elzálogosítani	az ingatlanokat, ha a zálogjog csupán az ingatlan egy részére terjed ki.
899. Melyik állítás igaz? Ingatlanon kívül más dolgon jelzálog alapításához	a zálogszerződés teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges‐
900. Melyik állítás igaz? Ha ingatlanon alapítanak jelzálogjogot, az alapításhoz	az erre irányuló szerződésen kívül a jelzálogjognak az ingatlan fekvése szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz való bejelentése szükséges.155
901. Melyik állítás igaz? Keretbiztosítéki jelzálog esetén	egynemű követeléseket biztosítanak, és a bejegyzésnek a legmagasabb összeget kell tartalmaznia.
902. Melyik állítás az igaz? A keretbiztosítéki jelzálog szerződést	elegendő közjegyzői okiratba foglalni, nem szükséges zálogjogi nyilvántartásba venni.
903. A zálogjog melyik formájának meghatározása a következő? Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje:	Vagyont terhelő zálogjog.
904. Melyik állítás az igaz? A kézizálog létrejöttéhez	a zálogszerződésnek közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
905. Melyik állítás az igaz? A kézizálog jogosultja	köteles épségben megőrizni, a zálogtárgyat külön rendelkezés hiányában nem használhatja és nem hasznosíthatja, de természetes hasznait jogosult és köteles szedni.
906. Melyik állítás az igaz? Vagyont terhelő zálogjog	az adós vagyonának egészén, a vagyont alkotó dolgok, jogok , követelés meghatározásával alapítható.
907. Melyik állítás az igaz? A vagyont terhelő zálogjog alapításához	a zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és a zálogjognak a Magyar Országos Közjegyzői Kamaránál vezetett nyilvántartásba bejegyzése szükséges.
908. Melyik fogalomra igaz az állítás? A kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelését először a kötelezettől hajtsa be, ha	a kezesség vállalását írásban rögzítették.
909. Melyik állítás igaz? A kezességi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít,	megfelelő biztosítékot nyújt a tartozásra.
910. Melyik állítás igaz? A sortartásos kezesség esetén a kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, amíg	a követelés a kötelezett vagyonának jelentős csökkenése nélkül behajtható.
911. Melyik állítás igaz? Készfizető kezesség esetén	a kezes nem követelheti, hogy a jogosult a követelést először a kötelezettől hajtsa be.
912. Melyik állítás igaz? Ha ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg vagy egymásra tekintettel többen vállalnak kezességet, a kezesek kétség esetén	egyenlő arányban felelnek.
913. Melyik állítás igaz? A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint amilyen az elvállaláskor volt,	de a kezesség elvállalása utáni időszakra a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamat ‐ késedelmes teljesítés esetén ‐ a kezessel szemben érvényesíthető.
914. Melyik állítás igaz? Ha a kezes a jogosultat kielégíti,	a követelés az azt biztosító jogokkal átszáll, de végrehatási jog nem illeti meg.
915. Melyik állítás igaz? A kezességvállalási szerződés érvényességi feltétele, hogy	a kezességet írásban vállalják.
916. Melyik állítás igaz? A kezes a perköltségért és a végrehajtási költségért	csak akkor felel, ha a kereset indítás előtt őt a teljesítésre felszólították.
917. Melyik állítás igaz? A jogszabály szerint készfizető kezesség jön létre ha	a kezes a kötelezett közeli hozzátartozója.
918. Melyik állítás igaz? A kezesi szerződés alapján	a kezes a kötelezettség összegével arányban álló zálog biztosítására köteles.
919. Melyik állítás igaz? Ugyanazért a kötelezettségért egyidejűleg	többen nem vállalhatnak kezességet.
920. Melyik állítás igaz? Jogszabályi állami kezességet és állami garanciát	csak törvényben lehet vállalni.
921. Melyik állítás igaz? Állami kezesség, állami garancia vállalása alapulhat	egyedi kormány rendeleten és törvényen.158
922. Melyik állítás igaz? Kapcsolódhat­e a köztisztviselők lakáscélú kölcsönszerződéséhez állami készfizető kezességvállalás?	Kizárólag egyszerű kezesség vállalható.
923. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség vállalás	főszabályként készfizető kezesség.
924. Melyik állítás igaz? Egyedi és jogszabályi kezesség nem vállalható, ha a hitel, a kölcsön vagy a kötvény visszafizetésére kötelezett	a kötelezettség kétszeresét elérő vagyoni biztosítékot nyújtani nem tud.
925. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás	esetén lehetőség van kezességi, illetve garanciavállalási díj kikötésére.
926. Melyik állítás igaz? Ha az egyedi vagy a jogszabályi állami kezesség, illetve állami garanciavállalás alapján a központi költségvetés kifizetést teljesít,	a kifizetett összegért a tartozás eredeti kötelezettje nem felel.
927. Melyik állítás igaz? Az egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia alapján a központi költségvetés által kifizetett összeg, mint állammal szembeni tartozás,	nem érvényesíthető.
928. Melyik állítás az igaz? Vállalható­e egyedi és jogszabályi állami kezesség, állami garancia, ha a hitel­, kölcsönfelvevőnek korábbi állami kezesség beváltásából tartozása van az állammal szemben?	Igen, minden további nélkül vállalható.
929. Melyik állítás igaz? Az állami kezesség­, illetve állami garanciavállalás	kizárólag egyedi kezesség‐, illetve állami garanciavállalás lehet.
930. Vállalhat­e az állam kezességet csőd ­, felszámolás vagy végelszámolás alatt álló vállalkozás tartozásaiért?	Igen, jogszabályon alapuló kezességet vállalhat.
931. Melyik állítás igaz? Az egyedi állami kezesség, állami garancia esetén	kezességi, illetve garanciavállalási díj kikötése kötelező.
932. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződés jogosultja lehet	az, aki a biztosított közeli hozzátartozója.
933. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződésben a szerződő fél	az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nem nevezhet meg.
934. Melyik állítás igaz? Az életbiztosítási szerződés megkötéséhez és módosításához ­ ha a szerződést nem ő köti meg ­,	a szerződés kedvezményezettjének az engedélye szükséges.
935. Melyik állítás igaz? Ha az életbiztosítás bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg,	a biztosítót a megszűnést követően semmiféle kifizetési kötelezettség nem terheli.
936. Melyik álltás igaz? Életbiztosítás esetén a biztosító a biztosítási díjat	nem követelheti.160
937. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása miatt vesztette életét,	a biztosítót semmiféle fizetési kötelezettség nem terheli.
938. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, ha a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hal meg,	a kedvezményezett által kijelölt személy lép a kedvezményezett helyébe.
939. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén a biztosított a szerződő fél beleegyezésével a szerződésbe bármikor beléphet,	a belépéshez a biztosítónak (utólag) bele kell egyeznie.
940. Melyik állítás igaz? Életbiztosítás esetén, mielőtt a szerződés felmondás, vagy díjfizetés elmaradása miatt megszűnik,	a biztosított a biztosítóval közölt nyilatkozatával a szerződő fél helyére léphet.
941. Melyik állítás igaz? Ha a biztosító a biztosítási szerződés megkötése után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményről, vagy ha szerződésben meghatározott lényeges körülmény változását közlik,	a biztosító a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
942. Melyik állítás igaz? Ha a biztosítási esemény a szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezik,	a szerződés megszűnik.0 4.4.6. VAGYONBIZTOSÍTÁS
943. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződést	kizárólag vagyontárgy megóvásában érdekelt személy köthet.
944. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosítási összeg	a biztosított vagyontárgy legfeljebb négyszerese lehet.
945. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a vagyontárgy valóságos értékét a biztosítási összeg meghaladja,	a biztosító a szerződést azonnal hatállyal felmondhatja.
946. Melyik állítás igaz? A határozatlan időre kötött vagyonbiztosítási szerződést	a biztosított 3 év, a biztosító 5 év elteltével mondhatja fel.
947. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosítási esemény bekövetkezik,	a biztosító egyeztetést köteles folytatni a szolgáltatás időpontjáról.
948. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén a biztosító mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha	bizonyítja, hogy az elháríthatatlan külső okra vezethető vissza.
949. Melyik állítás igaz? A vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosító a kárt megtérítette	a biztosító a kárért felelős személlyel szemben semmiféle igénnyel nem léphet fel
950. Melyik állítás igaz? Vagyonbiztosítási szerződés esetén, ha a biztosított vagyontárgy azt követően megkerül, vagy a biztosító a kárt megtérítette,	a biztosító arra igényt tarthat, ebben az esetben a kártalanítás összegét vissza kell fizetni.
951. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levélben a fizető fél számlatulajdonos	a kedvezményezett számára rendszeres átutalási megbízást ad.
952. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél kötelező tartalmi eleme:	a teljesítés felső értékhatára.
953. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél kötelező tartalmi eleme:	a benyújtás gyakorisága.
954. Melyik állítás igaz? A felhatalmazó levél tartalmazhatja, de nem kötelező tartalmi eleme:	a teljesítés felső értékhatára.
955. Melyik állítás az igaz? A felhatalmazáson alapuló beszedési megbízást a szolgáltató addig teljesíti,	amíg a fizető fél fizetési számláján fedezet van.
956. Melyik állítás az igaz? A felhatalmazáson alapuló beszedés esetén a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója	a felhatalmazó levél lejáratát megelőzően is felbonthatja a keretszerződést.
957. Fennáll­e az engedményező felelőssége a kötelezett teljesítéséért?	Igen, de megilletik az engedményezővel szemben mindazon kifogások, amelyeket egyébként a hitelintézettel szemben érvényesíthetne.
958. Melyik állítás az igaz? Az engedményezés tárgya	bármilyen követelés lehet.
959. Melyik állítás az igaz? Amennyiben az adós a banknak valamely tulajdonában lévő dolgon vételi jogot enged, a szerződésben	a vételárat rögzíteni nem szükséges.
960. Melyik állítás az igaz? Ha az adós banknak valamely dolgon vételi jogot enged	a bank jogosulttá válik a dolog birtoklására .
5. VIZSGATÁRGY: HITELTÍPUSOK ÉS HITELTERMÉKEK
5.1. HITELTÍPUSOK ÉS HITELTERMÉKEK 5.1.1. LAKÁSCÉLÚ HITEL
961. Milyen célra lehet felhasználni a lakáscélú hiteleket?	Lakás, üdülő vagy egyéb ingatlan vásárlására, építésére, felújítására, korszerűsítésére és közműfejlesztésre.
962. Igénybe vehető­e állami kamattámogatás lakáscélú hitelre?	Nem, ennek törvényi akadályai vannak.
963. Válassza ki a helyes befejezést! A lakáscélú hitel által igényelhető kölcsönösszeg	Lényegesen alacsonyabb, mint a fogyasztási célú lakossági hiteleknél igényelhető hitelösszeg.
964. Kamattámogatott lakáscélú kölcsönhöz társulhat­e állami kezesség?	Nem, az állam nem vállalhat kezességet.
965. A lakáscélú hitelek által folyósított összeget kiegészíthetik közvetlen támogatások?	Igen, de csakis személyi jövedelemadó‐kezdvezmény.
966. Válassza ki a helyes befejezést! A lakáscélú hitelek jellemző biztosítéka	Az ingatlanra alapított jelzálogjog.
967. Jelölje meg a helyes állítást! A lakáscélú hitel által felvehető kölcsön összegének nagysága függ	A fedezetül felajánlott ingatlan hitelbiztosítéki értékétől.
968. Mit jelent a lakáscélú hiteleknél a hitelbiztosítéki érték?	Azt az összeget, ameddig a fedezetként szolgáló ingatlanra kölcsön nyújtható.
969. Mit jelent a deviza alapú jelzáloghitel?	Azt, hogy a hitelintézet a tartozás összegét az adott devizanemben tartja nyílván.
970. Melyik állítás igaz?	A devizaalapú jelzáloghitel folyósítása forintban, a folyósítás napján érvényes, a hitelintézet által közzétett deviza eladási árfolyam figyelembevételével történik.166 5.1.2. SZABAD FELHASZNÁLÁSÚ HITEL
971. Válassza ki a helyes befejezést! A szabad felhasználású hitelek	kizárólag forint alapúak.
972. Igényelhető állami támogatás ­a jelenlegi hazai szabályozás szerint ­ a szabad felhasználású hitelekhez?	Csak speciális esetekben.
973. Szabad felhasználású hiteleknél mi szolgál általában fedezetül?	Kezes.
974. Igényelhető szabad felhasználású hitel hitelkiváltás esetén is?	Nem.
975. Szabad felhasználású hitel igénylőjének életkorát illetően léteznek­e korlátozások?	Igen, de csakis az alsó korhatár van megszabva.
976. Válassza ki a helyes befejezést! A szabad felhasználású hitel	Folyósítása mindig részletekben történik.
977. Szabad felhasználású jelzáloghitel igénylése esetén szükséges­e önrész (a hiteligénylő részéről)?	Nem, hiszen fedezetül szolgál a jelzálog.
978. Szabad felhasználású hitel esetén a jelzálogként szolgáló ingatlan teljes értékére felvehető hitel?	Igen, még nagyobb is lehet, abban az esetben ha a hiteligénylő rendszeres, havi jövedelme a pénzintézet által meghatározott minimumot eléri.167 5.1.3. SZEMÉLYI HITEL
979. A személyi hitel mely formái terjedtek el napjainkban?	Kizárólag a kezes és kézizálogjog fedezete melletti.
980. Jellemzően a személyi hitelek mely típusa jövedelem alapú az alábbiak közül?	A kezes és kézizálogjog fedezete melletti.
981. Melyik állítás igaz?	A személyi kölcsönöknél a hitelcélt a hitelszerződésben meg kell nevezni.
982. Mi a személyi hitel igénylésének feltétele?	A hiteligénylő rendszeres, bankszámlára érkező havi jövedelemmel rendelkezik, továbbá igazolható számlamúlttal rendelkezik, és nem szerepel a KHR lakossági rendszerében.
983. Melyik személyi hitel típus ír elő ingatlant a hitel fedezetéül?	Jelzálogjoggal fedezett személyi hitel.
984. A hitelintézet preferálhat­e egy bizonyos célt személyi hitel nyújtásakor?	Igen, a hitelkondíciók felállítása során preferálhat ilyen célokat, melyeket kedvezmények nyújtásával támogathat.
985. Amennyiben a személyi hitel fedezete kezesség, a bank kinek a pénzügyi helyzetét vizsgálja a hitel jóváhagyása előtt?	A hiteligénylő és a kezes pénzügyi helyzetét is.
986. Az adósságrendező hitelek a személyi hitelek mely csoportjába tartoznak?	Kezes által fedezett személyi hitelek.
987. Mire szolgál az adósságrendező hitel?	Arra, hogy az ügyfél adósságrendező hitel felvétele után még újabb hiteleket vehessen fel.
988. Az adósságrendező hitel esetén kötelező­e a jelzálog fedezet?	Ezt a hitelintézet határozza meg a hiteligénylő hitelképességének megvizsgálása után.
989. Az adósságrendező hitel igénylése esetén igényelhet­e nagyobb összeget a hiteligénylő, mint a meglévő korábbi tartozások összege?	Nem valószínű, mivel a hiteligénylő ha kap is hitelt csak akkora összeget fog kapni, amennyi a korábbi tartozások összértéke.
990. Az ügyfél számára miért kínálhat vonzó megoldást az adósságrendező hitel?	Azért, mert megnövekedett törlesztő részlet mellett a futamidő megrövidül és ezáltal kevesebb kamatot kell fizetni a hitelen.
991. Az adósságrendező hitel többféle tartozás kiváltására is lehetőséget nyújt?	Igen, például: jelzáloghitel, személyi kölcsön, hitelkártya, folyószámlahitel, áruvásárlási hitel, önkormányzati és munkáltatói kölcsön, stb.
992. Melyik állítás igaz?	A hitelkártya által nyújtott hitelkeret összege csak a hitelkártya‐ szerződésben megjelölt célra használható fel.169
993. Melyik állítás igaz?	A hitelkártya csak hitelkártyás vásárlást elfogadó kereskedelmi elfogadóhelyeknél használható fel.
994. Melyek a hitelkártya­igénylés általános feltétele?	A kártyaigénylő rendszeres, havi, bruttó jövedelme érje le a bank által megjelölt minimumot.
995. Válassza ki a helyes befejezést! A hitelkártya által nyújtott hitelkeret	eseti jellegű.
996. Hitelkártyák esetében mit értünk minimum fizetendő összegen?	A hitelintézet kötelezi az adóst, hogy a hó végéig törlessze a hitelkeret kimerített részét.
997. A hitelkártya által lehívott kölcsönt terheli kamat?	Nem, mert a hitelkártya díja és a speciális díjak viszonylag magasak.
998. Melyik állítás igaz?	A hitelkártya által ATM‐ből felvett készpénzösszeg nem haladhatja meg a hitelkeret egy a hitelintézet által szerződésben fixen meghatározott százalékát.
999. Melyik állítás igaz?	A hitelkártya kamata általában a lakossági kamatoknál lényegesebben magasabb, ezért nem kell éves kártyadíjat fizetni.170
1000. Melyik állítás igaz?	A hitelkártyával lehet készpénzt felvenni, melynek eljárási díja általában magas.
1001. Hitelkártyájához kapcsolódóan a kártyabirtokosnak milyen állandó díjat kell fizetnie?	A hitelkártyához tartozó 2 állandó díjtétel a kártya éves díja és az egyenlegértesítő díja. 5.1.5. ÁRUHITEL (A FOGYASZTÁSI HITELEK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI)
1002. Mi tartozik a fogyasztási kölcsön fogalmába?	Kizárólag a mindennapi élet szokásos használati tárgyainak megvásárlásához, javíttatásához, illetve szolgáltatások igénybevételéhez ‐ a természetes személy részére ‐ nyújtott kölcsönök.
1003. Válassza ki a helyes állítást!	Áruhitel igénylése esetén az igénylő készpénzt kap, melyből tudja finanszírozni a kívánt terméket, vagy szolgáltatást.
1004. Az alábbiak közül melyik árucikkekre nem alkalmas az áruhitellel történő finanszírozás?	Élelmiszerek.
1005. Válassza ki a helyes állítást!	Áruhitel esetén a THM megmutatja, mennyi hiteldíjat kell megfizetnie a hiteligénylőnek a kölcsön teljes visszafizetéséig, melybe nincsenek belekalkulálva a speciális kiadások, mint például az előtörlesztési és átutalási díjak is.171
1006. Válassza ki a helyes befejezést! Áruhitel felvétele esetén az adóst szerződéstől való elállásra	jogosítja fel, ha az áruhitel futamideje alatt csökken, megszűnik jövedelme.
1007. Jövedelemalapú­e az áruhitelezés?	Igen, mert a hitel megtérülésének elsődleges forrása az adós rendszeres havi nettó jövedelme.
1008. Ki vehet igénybe a fogyasztási hitelt (az alábbiak közül)?	Természetes személyek.
1009. Válassza ki a helyes befejezést! A fogyasztási hitel igénylője a	Hitelszerződés aláírását követő 7 munkanapon belül indoklás nélkül elállhat a szerződéstől.
1010. Milyen célra szolgál a folyószámlahitel?	Hosszútávú pénzügyi befektetés finanszírozására.
1011. Igaz az állítás? A folyószámlahitel megújuló jellegű.	Nem, az ügyfél határozza meg, hogy rulírozó módon kívánja‐e igénybe venni.
1012. Igaz az állítás? A hitelintézetek külön biztosítékot kötnek ki a folyószámlahitel törlesztésére.	Nem, mivel a kölcsön jóváhagyásának alapja az ügyfél havi rendszeres terhelhető jövedelme.
1013. Felülvizsgálhatja a hitelintézet az adós hitelképességét rendszeres időközönként?	Nem, csak a folyószámlahitel szerződés előtt.
1014. A folyószámlahitel lejárata után meghosszabbítható?	Igen, bármely esetben, hisz az ügyfél hitelképes volt.
1015. Melyik állítás igaz?	A folyószámlahitel szabadon, hitelcél megjelölése mellett, tetszés szerinti ütemezésben felhasználható.
1016. A folyószámlahitel által igénybe vett hitel törlesztése történhet?	Csakis egyösszegben fizethető vissza.
1017. A folyószámlahitelkeret a lejárati időn belül többször is felhasználható?	Nem, a hitelkeretet csak egyszer lehet kimeríteni.
1018. Az alábbiak közül melyik nem tartozik a folyószámlahitel igénylés általános feltételei közé?	Az igénylőnek saját tulajdonú lakóingatlannal kell rendelkeznie.
1019. A folyószámlahitelek általános futamideje mennyi idő?	Korlátlan.
1020. A bank folyószámlahitel igénylése esetén végez­e hitelbírálatot?	Nem, mivel a hitel nagyon kis összegű.
1021. Mit jelent az, hogy a folyószámlahitel megújuló jellegű?	Azt, hogy a hitelszerződés lejárata után a szerződés egyszeri alkalommal meghosszabbítható.
1022. Mi a folyószámlahitel jóváhagyásának alapja?	Az ügyfél havi, rendszeres, terhelhető jövedelme.
1023. Ki veheti igénybe a diákhitelt?	Minden felsőfokú képzésben résztvevő, nappali oktatás keretében tanuló, beiratkozott, aktív hallgató.
1024. Mihez igazodik a folyósított diákhitel nagysága?	Az infláció mindenkori mértékéhez.
1025. Hány %­kal lehet magasabb a diákhitel kamata, mint a finanszírozáshoz igénybevett források átlagos költsége (a kockázati és működési költségek miatt)?	4,5%‐kal.
1026. A diákhitelrendszer első 2 évében működési és kockázati prémium terhelheti a hitel kamatát?	Igen, de csakis bizonyos esetekben.
1027. Mikor kell megkezdeni a diákhitel törlesztését?	A hitel folyósításának megkezdésétől számított, a szerződésben megjelölt időperióduson belül.
1028. Melyik állítás igaz? A diákhitel törlesztőrészletek nagysága az első két törlesztési évben	az adós két évvel azelőtti jövedelméhez igazodik.
1029. Melyik állítás igaz? A diákhitel törlesztőrészletek alapja a harmadik törlesztési évtől	a mindenkori minimálbér összege.
1030. Jogosult­e diákhitel felvételére az a hallgató, aki az adott félévben külföldön ösztöndíjjal tanul (és minden egyéb feltételben megfelel a diákhitel kitételeinek)?	Nem, mert a külföldi ösztöndíj miatt passziváltatni fogja a tanulmányi félévét.
1031. Ki a diákhitelezés lebonyolítója Magyarországon?	A Diákhitel Központ Zrt.
1032. Igaz­e, hogy a diákhitelből kizárólag a tandíj befizetése finanszírozható?	Nem, a diákhitel a tandíj és a vizsgadíjak befizetésére egyaránt felhasználható.
1033. Jövedelemarányos a diákhitel törlesztése?	Nem. A törlesztés első két évében a minimálbér alapján kell a törlesztőrészletet megfizetni, ezt követően a törlesztőrészletet az infláció mértékével kiigazítják.175
1034. Feltétele­e a diákhitel folyósításának, hogy a hiteligénylő bankszámlájára rendszeres havi jóváírás érkezzen?	Ezt a diákhitelt nyújtó pénzintézetek határozzák meg.
1035. Melyik állítás igaz?	A diákhitel felvételéhez az igénylőnek nincs szüksége kezesre és fedezetre sem.
1036. Mire költhető a diákhitel?	A diák létminimum szintjének biztosítására és az oktatás költségeire.
1037. Melyik állítás hamis? Gyermekgondozás idején, aki TGYES­re, GYED­re, GYESre jogosult,	azt diákhitelénél megilleti törlesztőrészlet mérséklés kedvezménye, kivéve, ha teljes munkaidőben kereső tevékenységet folytat.
1038. Költségtérítéses hallgató engedményezheti­e a diákhitel összegének egy megadott részét a felsőoktatási intézménye javára?	Nem, mert ezzel a hallgató megélhetési feltételei romlanának és a diákhitel célja sérülne.
1039. A kamattámogatott hitelnek milyen két fajtája létezik?	Jelzáloglevél‐forrású és kiegészítő kamattámogatásos.
1040. Szükséges­e az államilag támogatott lakáscélú hitelnél az önerő?	Nem, mivel a hiteligénylő rendelkezik rendszeres havi jövedelemmel.176
1041. Az államilag támogatott lakáscélú hitelnél milyen utólagos igazolásokat kell bemutatni?	Az ingatlanba való beköltözés után elegendő lakcímigazoló kártya felmutatása a költözésről.
1042. Milyen célra lehet felhasználni az államilag támogatott hitelt?	Új vállalkozás beindítására.
1043. Válassza ki a helyes befejezést! Az államilag támogatott hitellel vásárolt ingatlan értéke nem lehet nagyobb	25 25 millió Forintnál a fővárosban és a megyei jogú városokban, az egyéb településeken pedig 20 millió Forintnál.
1044. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylőknek az 5 éven belül értékesített ingatlanuk árának hány százalékát kell beforgatniuk új ingatlan vásárlása esetén?
1045. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylő adósok hány évig nem adhatják el a támogatott hitelből épített, vásárolt, korszerűsített ingatlant?	Minimum 3 évig.
1046. Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylő személynek mekkora tulajdoni hányadot kell elérni a megvásárolandó ingatlanban?	Minimum 30%‐ ot kell elérnie.
1047. Az alábbiak közül melyik kizáró ok az államilag támogatott lakáscélú hitel igénylésekor?	A hiteligénylő elmúlt 30 éves.
1048. Az alábbiak közül melyik az államilag támogatott lakáscélú hitel igénylésének feltétele?	A hiteligénylő nem töltötte be a 35. életévét, illetve 2 vagy több eltartott gyermeket nevelő nagycsaládosok esetén az igénylő nem töltötte be a 45. életévét, továbbá a hitelt új lakás építésére kéri.
1049. Az alábbiak közül melyik változótól függ az államilag támogatott lakáshitel kamattámogatásának mértéke (a hitel célja lakásvásárlás, lakásépítés vagy felújítás)?	Az államháztartási hiánytól.
1050. Válassza ki a helyes befejezést! Az államilag támogatott lakáscélú hitelt igénylő, két vagy több eltartott gyermeket nevelő családoknál a kamattámogatás mértéke	A hiteligénylő hitelképességétől függ. 5.1.9. GÉPJÁRMŰHITEL
1051. Milyen célra lehet felhasználni a gépjárműhitelt?	Haszongépjármű kivételével bármilyen típusú új és használt gépjárműre.
1052. Gépjárműhitel igénylésekor mi képezi a hitel tárgyi fedezetét?	Gépjárműhitel igénylése esetén nincs szükség fedezetre.
1053. Mi történik ha a gépjárműhitel igénylő nem tudja fizetni a hitel részleteit?	A finanszírozó visszaveszi és értékesíti a gépjárművet, és elszámol az ügyféllel; vagy átütemezi a szerződést, többlet fedezetet von be, vagy egyéb módon állapodik meg a hitel folytatásának feltételeiről.178
1054. Ha a gépjárműhitel részletének nem fizetése esetén a visszavett és eladott autó értéke nem fedezi a teljes gépjármű­hiteltartozást, kinek kell fizetni?	A gépjárműhitel adósának.
1055. Mi történik, ha a gépjárműhitel fedezetéül szolgáló gépjárművet ­ melyen nem volt casco típusú biztosítás ­ ellopják?	Ebben az esetben a felvett összeget vissza kell fizetni, vagy megállapodást kell kötni a finanszírozóval a hitelvisszafizetés feltételeiről.
1056. Melyik állítás igaz?	A gépjárműhitelek kizárólag forint alapon érhetőek el.
1057. Melyik állítás igaz? Gépjárműhitel igénylésekor az előírt önerő	növeli a hitel fedezetéül szolgál a gépjármű forgalmi értékét.
1058. A gépjárműhitellel finanszírozott gépjárműre a hitelintézetek szabhatnak­e kiköltéseket?	Igen, de ez csakis a gépjármű motormérete lehet.
1059. Válassza ki a helyes befejezést! A gépjárműhitellel finanszírozott gépjárműre casco	biztosítást a pénzügyi intézmény köt, hogyha a hitel fedezetéül szolgáló járművet ellopnák, akkor nem a hiteligénylő, hanem a biztosító fizessen a pénzügyi intézménynek.
1060. A gépjárműhitel futamidejének van­e felső vagy alsó időbeli korlátja?
5.2. KOMBINÁLT HITELEK 5.2.1. LAKÁSELŐ‐TAKARÉKOSSÁGGAL KOMBINÁLT JELZÁLOGHITEL
1061. Mire használható fel a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel?	Új és használt lakás vásárlására.
1062. Lakáselőtakarékosság esetén mekkora az igénybe vehető állami támogatás maximális mértéke?	A megtakarítás 30%‐a, maximum évi 72.000 forint.
1063. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helyes állítást!	Állami támogatás nem vehető igénybe.
1064. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helytelen állítást!	Kedvezményes lakáskölcsön felvétel lehetséges a futamidő lejárta után.
1065. Mi a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel lényege?	Hitelfelvétel után, kedvezményes lakáselőtakarékossági szolgáltatás.
1066. Mi a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel előnye?	Olcsóbb, mint a normál jelzáloghitel.
1067. Milyen összetevőkből áll a lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel során a fizetendő törlesztőrészlet?	Egyösszegben történik a szerződés végén a kamat és a tőke visszafizetése.180
1068. Mikor lehet lakáselőtakarékossággal egybekötött jelzáloghitel szabad felhasználású?	Amennyiben a kölcsön összege eléri az 50 millió forintot.
1069. Jár­e állami támogatás lakáselőtakarékossággal egybekötött jelzáloghitel szabad felhasználása esetén?	Amennyiben a kölcsön összege eléri az 50 millió forintot.
1070. Kinek kell lennie az ingatlan tulajdonosnak lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel esetében ingatlancélú felhasználáskor?	Nincs erre vonatkozó megkötés.
1071. Mikor lehet a lakás­előtakarékossággal kombinált hitelek előnyeit a legjobban kihasználni?	Ha devizahitelként veszi fel.
1072. Mivel egészül ki a lakáselőtakarékossági szerződésben megtakarított összeg?	Kamattal és állami támogatással.
1073. Hogyan történik a tőke kifizetése lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel esetén?	Egyösszegben a futamidő végén.
1074. Hogyan épül fel a teljes szerződéses összeg lakáselőtakarékossági szolgáltatás esetén?	Megtakarítás, kamat, állami támogatás és kedvezményes kölcsön.
1075. Válassza ki a lakáselőtakarékossági számlával kapcsolatos helyes állítást!	A megtakarítási idő minimum 4 év 3 hónap.
1076. Mi történik a lakástakarékpénztári időszak alatt kombinált hitel esetében?	A bank felé csak kamat és kezelési költség fizetése kötelező.
1077. Mi történik a lakástakarékpénztári időszak lejáratakor kombinált hitel esetében?	Semmi, a folyamat folytatódik ahogy előtte, csak új takarékpénztári tagság köttetik meg.
1078. A lakáselőtakarékossággal kombinált jelzáloghitel esetében mi jellemző az állami támogatásra?	Kombinált hitelek esetében nincs állami támogatás, csak a konstrukciókra külön‐külön.
1079. Jelenleg kamatadómentes­e a lakástakarékpénztári megtakarítás?	Igen.
1080. Mi az életbiztosítással kombinált jelzáloghitel lényege?	A bank felé nem történik konkrét kifizetés, csak a biztosítás lejáratakor egyösszegben esedékes a teljes hitel és annak kamatai.
1081. Kombinált hitel esetén miről szól a bank és a biztosító közötti megállapodás?	Az ügyfélnek mind a tőkét mind a kamatot egyösszegben kell kifizetnie.
1082. Ki fekteti be az ügyfél biztosításában elhelyezett tőkét?	A biztosító. Lehet az ügyfél által meghatározott portfólió szerint.
1083. Mi lehet az életbiztosítással kombinált jelzáloghitel fedezete?	Kizárólag lakóingatlan.
1084. Mire használható fel az életbiztosítással egybekötött jelzáloghitel?	Új ház, lakás építésére, vásárlására. Használt ház, lakás vásárlására. Lehetséges még szabad célú felhasználás.
1085. Igénybe vehető­e életbiztosítással kombinált jelzáloghitel szabad célú felhasználásra?	Igen, bizonyos ajánlatok megengedik a szabad célú felhasználást.
1086. Igénybe vehető­e életbiztosítással kombinált jelzáloghitel ingatlanfedezet nélkül?	Csak akkor, hogy ha a hitel összege meghaladja az 50 millió forintot.
1087. Válassza ki az életbiztosítással egybekötött jelzáloghitel egyik fő előnyét!	A befektetés hozamától függően, a biztosítónál lévő tőkerész (és hozama) a hitel kifizetése után extra profitot nyújthat az ügyfélnek.
1088. Válassza ki a helyes állítást!	A kombinált hitelek nagyobb kiszámíthatóságot és ezáltal biztonságosabb alternatívát jelentenek a normál hiteleknél.
1089. Milyen időtávra ajánlott az életbiztosítással egybekötött hitel felvétele?	Hosszútávra.
1090. Miért leginkább hosszútávon ajánlott az életbiztosítással egybekötött hitel felvétele?	Hosszútávú megoldásoknál jelentősen alacsonyabb a költség, mint a normál hiteleknél.
1091. Életbiztosítással kombinált jelzáloghitel az ügyfél általában különböző befektetési portfóliók közül választhat. Melyik nem ilyen portfólió elnevezés?	Rövidtávú portfólió.
1092. Kombinált hitelek esetén, hosszabb távra (pl. 20 év) melyik portfóliótípus ajánlható?	Növekedési portfólió, nagy arányú részvénybefektetéssel, amelyek hosszabb távon nyújtanak biztosabb hozamlehetőséget.
1093. Függ­e a hitelelbírálás ideje attól, hogy normál hitelről vagy kombinált lehetőségről van szó?	A normál hitelek esetében hosszabb ideig tart az elbírálás.
1094. Mi a lehet a biztosíték az ügyfél számára, hogy a kombinált hitel esetében a biztosítónál lévő tőke nem veszik el, amennyiben a biztosító csődbe megy?	Nincs biztosíték, ezt intézményi kockázatnak nevezzük. Ezzel számolni kell bármilyen hitelfelvétel esetén.
1095. Előfordulhat­e, hogy az életbiztosítással egybekötött hitel lejáratakor a befektetésen elért eredmény nem fedezi a bank felé fizetendő tőkerészt?	Igen, előfordulhat. Ebben az esetben természetesen az ügyfélnek kell rendeznie a különbséget. Ez ellen infláció‐arányos éves díjemelést szoktak a biztosítók felajánlani.
1096. Milyen gyakran kell a bank felé tőketörlesztést teljesíteni az életbiztosítással egybekötött hitelek esetében?	Általában a 10, 15 és 20. évben jellemző a hátralévő tőketörlesztés időarányos visszafizetése. Egyösszegű fizetés is lehetséges.
1097. Jellemzően milyen devizában vehető fel a kombinált jelzáloghitel?	HUF és JPY.
1098. Mit jelent a "halasztott tőketörlesztés" egy kombinált jelzáloghitel esetében?	A tőketörlesztés vagy egyösszegben a futamidő végén, vagy a futamidő alatt három‐négy alkalommal történik. Ezeket a befizetéseket a hitel mellett futó befektetés és annak hozama biztosíthatja.
1099. Mi a cél egy életbiztosítással kombinált jelzáloghitel esetében?	A hitel kamatánál nagyobb hozamot adó befektetésből finanszírozzuk a tőketörlesztést, így a hitel kifizetése után akár profitra is szert tehet a hitelfelvevő.
1100. Mi az eltérés a jelzáloghitelek és a kombinált jelzáloghitelek között?	Normál hitel esetében annuitásos törlesztés történik, míg kombinált hitel esetében véglejáratú vagy halasztott tőketörlesztés.
1101. Melyik változó nem lehet negatív hatással a kombinált hitel eredményességére?	Rosszul választott mögöttes befektetés.
1102. Miért célszerű a kombinált hitelek esetében a devizaalapú megközelítés?	Alacsonyabb kamatozású devizákban felvett hitel kedvezőbb ajánlat lehet, és a hosszú futamidő alatt számos rugalmas megoldás lehetséges (pl. kedvezőbb devizaalapra váltás, stb.)
1103. Válassza ki a helyes állítást!	Annuitásos hitelek esetében a tőkerész csak nagyon lassan, a futamidő első felében alig változik, mivel a bankok a kamatokat és kezelési költségeket csak a futamidő végén terhelik.185
1104. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)	A hitelfelvevő csak a kamatokat és a kezelési költséget fizeti a banknak.
1105. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)	Az optimális eset, ha a befektetésen elért hozam egyenlő a hitel kamatával.
1106. Kapcsolódik­e garancia arra nézve, hogy az életbiztosítással kombinált hitel mögöttes befektetése magasabb hozamot ér el, mint a hitel kamata?	Igen, tőkegarantált alapokkal ez megoldható.
1107. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)	Az életbiztosítással kombinált hitel célja, hogy az ügyfél magasabb befektetési hozamot érjen el annál, ami a felvett hitel kamata.
1108. Mi a kombinált hitelek egyik előnye?	Adómentesség.
1109. Válassza ki a helyes állítást! (életbiztosítással kombinált hitel)	Speciális termékek; mind a hitel, mind a kapcsolódó befektetés egy dokumentumban került rögzítésre.
1110. Mi történik abban az esetben, ha a kombinált hitelhez kapcsolódó biztosítás már megköttetett, de a hitelt nem folyósítja a bank?	Mivel alapvetően különálló termékek, az ügyfél nem mondhatja fel a biztosítást.
1111. Mi történik, ha a kombinált jelzáloghitel esetében előtörleszt az ügyfél?	Kombinált hitelek esetében nincs lehetőség előtörlesztésre.
1112. Mi történik, ha a kombinált jelzáloghitel esetében a biztosítást felmondja az ügyfél?	Problémás helyzet, mivel minél előbb mondja fel a szerződést, annál kevesebb pénzt fog visszakapni a biztosítótól. Akár 80%‐át is elveszítheti, ha az első néhány évben mondja fel a biztosítást.
1113. Miért fizet vissza alacsonyabb összeget a biztosító a szerződés lejárat előtti felmondása esetén?	Nem helyes az állítás, a modern biztosítási szerződések felmondása nem jár együtt a tőke csökkenésével.
1114. Kombinálható­e életbiztosítással jelzálog alapú szabad felhasználású kölcsön illetve lakáscélú kölcsön?	Kizárólag lakáscélú kölcsön kombinálható életbiztosítással.
1115. Felvehető­e biztosítással kombinált hitel annuitásba forduló hitelként?	Nem. Kizárólag tőkehalasztásos konstrukcióban.
1116. Biztosítással kombinált hitel esetében ki lehet a szerződő fél?	A banknál számlát vezető ügyfél.187
1117. Biztosítással kombinált hitel esetében megengedett két biztosított is. Milyen előírás vonatkozik a második biztosítottra?	Adóstárs lehet.
1118. Ki a kombinált hitel biztosításának elsődleges kedvezményezettje?	A biztosított.
1119. Mekkora általában a biztosítással kombinált hitel biztosításának haláleseti összege?	Az előre kalkulált felhalmozható tőke nagysága.
1120. Mivel kell számolni kombinált jelzáloghitel esetén?	A befektetési portfólió megfelelő menedzselését biztosítani kell.
1121. Elérhet­e többlethozamot a hitelfelvevő kombinált hitel esetében?	Nem, amennyiben a hitel tőkerészének befektetésen elért összege megvalósul, a konstrukció azonnali hatállyal érvényét veszti.
1122. Miért előnyös az ügyfél számára, hogy az életbiztosításban megtakarított rész forintban fizetendő kombinált hitel esetén?	Nem kell az átváltási különbözet miatt aggódni az ügyfélnek.
1123. Mi történik akkor, ha biztosítottat baleseti halál éri? (kombinált hitelek)	A biztosító a szerződést a kedvezményezett részére ruházza át.
1124. Elérhető­e kedvezőbb THM feltétel kombinált hitelek esetében?
5.3. LÍZING 5.3.1. PÉNZÜGYI LÍZING
1125. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helyes állítást!	A lízingbeadó jogosult a lízingelt ingatlanból származó hasznok szedésére.
1126. Szerezhet­e a lízingbevevő tulajdonjogot a lízingelt ingatlan felett? (pénzügyi lízing)	Igen.
1127. A lízingszerződés nem tartalmazza (nyílt végű pénzügyi lízing):	A lízingdíj kamatrészét.
1128. Mit jelent a lízingdíj tőkerésze?	A lízingbe adott ingatlan, vagy ingó dolog szerződés szerinti értékét.
1129. Milyen típusai vannak a pénzügyi lízingnek?	Pénzügyi és operatív lízing.
1130. Melyik állítás igaz zártvégű pénzügyi lízing esetén?	Olyan lízingbevevőnek ajánlott, aki nem tud áfát visszaigényelni.
1131. Melyik állítás igaz nyíltvégű lízing esetén?	Olyan lízingbevevőnek ajánlott, aki biztos abban, hogy a lízingtárgyon tulajdonjogot akar szerezni.189
1132. Mit fizet (pl. havonta) a lízingbevevő nyíltvégű pénzügyi lízing esetén?	Tőketörlesztés + kamatfizetés + tőketörlesztés áfája
1133. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?	A pénzügyi lízing általában éven túli, határozott idejű szerződés.
1134. Melyik állítás igaz? Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a tulajdonjog	a szerződés teljesítése után a lízingbevevő döntése alapján rá, vagy általa kijelölt tulajdonosra szállhat át.
1135. Ki jogosult pénzügyi lízing szolgáltatás nyújtására?	Hitelintézet (bank) vagy pénzügyi vállalkozás, amely ennek a tevékenységnek a végzésére felügyeleti engedéllyel rendelkezik.
1136. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helytelen állítást!	A lejáratot követően a lízingbevevő nem köthet újabb lízingszerződést.
1137. Válassza ki a pénzügyi lízinggel kapcsolatos helyes állítást!	A lízing valós maradványértékének ingadozásából származó nyereség (veszteség) a lízingbeadót illeti meg (terheli).
1138. Kinek ajánlható az operatív lízing?	Az eszközt a lízing után megtartani kívánó felhasználónak.
1139. Ki a lízingelt eszköz tulajdonosa? (operatív lízing)	Lízingbevevő (bérbevevő).
1140. Ki a lízingelt eszköz haszonélvezője? (operatív lízing)	A lízingbevevő és a lízingbeadó ötven‐ötven százalékban.
1141. Melyik állítás igaz az alábbiak közül?	Az operatív lízing általában éven túli, határozott idejű szerződés.
1142. Mit fizet (pl. havonta) a lízingbevevő operatív lízing esetén?	Bérleti díj + áfa
1143. Hogyan történik az áfa megfizetése operatív lízing esetében?	A szerződés megkötésekor egyösszegben.
1144. Ki jogosult operatív lízing szolgáltatás nyújtására?	Kizárólag pénzügyi intézmény.
1145. Mi a fő eltérés a pénzügyi és operatív lízing között?	Nincs eltérés.
1146. Vissza kell­e szolgáltatnia a lízingbevevőnek a lízingelt eszközt a futamidő végén? (operatív lízing)	Nem, meg is hosszabbíthatja a futamidőt, illetve meg is vásárolhatja a futamidő végén a lízingelt eszközt.
1147. Válassza ki a gépjárműlízingre vonatkozó helyes állítást!	Kizárólag haszongépjárművekre kötött operatív lízing keretében történik a finanszírozás.
1148. Finanszírozható­e új haszongépjármű gépjárműlízing keretében?	Nem, kizárólag használt gépjármű lízingelhető.
1149. Mi a gazdasági recesszió egyik fő hatása a gépjárműfinanszírozási szektorra?	A hitelfelvételi hajlandóság általános csökkenése folytán drasztikusan csökkent a gépjárműfinanszírozás iránti igény.
1150. Függ­e a maximális finanszírozás mértéke attól, hogy hitel vagy lízing szerződést kíván­e kötni az ügyfél? (gépjárművek)	Nem.
1151. Hol kötheti meg az ügyfél a gépjárműlízing­szerződést?	Kizárólag a finanszírozónál. Pl. bankfiók.
1152. Igaz­e, hogy kisteherautókra, illetve nehézgépjárművekre nem létezik gépjárműlízing lehetőség?	Részben. Kisteherautók lízingelése megoldható, nehézgépjárműveké azonban nem.
1153. Mi a gépjárműlízing egyik fő sajátossága?	A futamidő végéig a lízingbeadó a tulajdonos, de a lízingbevevő viseli a gépjárművel kapcsolatos kockázatokat, és ‐ egyes esetekben a lízingbeadó külön hozzájárulása alapján ‐ szedi az abból származó hasznokat.
1154. A gyakorlatban mi a gépjárműlízing folyamatának elsődleges lépése?	A gépjármű kiválasztása, új gépjárműnél megrendelése, finanszírozó választása.
1155. Válassza ki a gépjárműlízingre vonatkozó helyes állítást!	A tulajdonjog minden esetben átszáll a lízingbevevőre.
1156. Pénzügyi gépjárműlízing esetén kinél van a gépjármű törzskönyve a szerződés alatt?	A márkakereskedőnél. 5.3.4. ESZKÖZLÍZING SAJÁTOSSÁGAI
1157. Válassza ki a helyes állítást! (eszközlízing)	Kizárólag új eszközök (pl. gépek) lízingje lehetséges.
1158. Egyedi elbírálás mellett megvalósulhat­e olyan eszköz lízingje, amely nem szerepel a lízinggel foglalkozó finanszírozó termékkínálatában?	Igen, megvalósulhat, amennyiben az ügyfél az elbírálási folyamat során elfogadja a feltételeket.
1159. Lehet­e például építőipari eszközöket és orvosi műszereket lízingelni?	Nem.
1160. Mi az eszközlízing fő előnye?	Nagy összegű indulóköltség nélkül teszi lehetővé nagyértékű eszközök használatát.
1161. Válassza ki az eszközlízinggel kapcsolatos helyes állítást!	Az indulóköltségek és az időközben felmerülő költségek mindig alacsonyabbak, mint a hitelkonstrukciók esetében.
1162. Szükséges­e a lízingelt eszközökre biztosítást kötni?	Nem, mivel a lízing lényege, hogy az esetleges bekövetkezett károkért a lízingbeadó felel.
1163. Milyen eszközlízing típust kell választani, ha tulajdonjogot kíván szerezni a lízingbevevő?	Zártvégű pénzügyi lízingnél biztos, nyíltvégűnél megszerezhető a tulajdonjog.
1164. Válassza ki a helyes állítást! (eszközlízing)	Csak olyan eszközöket lehet lízingelni, amelyek piaci értéke állandó.
1165. Aki nem kíván tulajdonjogot szerezni, vagy nem biztos benne, milyen eszközlízing típust válaszhat?	Nyíltvégű pénzügyi lízinget és operatív lízinget.
1166. Melyik esetben fizeti bérleti díjat a lízingbevevő a futamidő alatt?	Nyíltvégű pénzügyi lízing.
1167. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt? (nyíltvégű pénzügyi lízing)	Lízingbeadó.
1168. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt? (zártvégű pénzügyi lízing)	Lízingbeadó.
1169. Melyik fél tartja nyilván a lízingelt eszközt a szerződés futamideje alatt? (operatív lízing)	Lízingbevevő.
1170. Válassza ki a helyes állítást!	Ingatlan lízing kizárólag kereskedelmi és ipari jellegű ingatlanok finanszírozásában játszik szerepet.
1171. Ingatlanlízing esetén a lízingbevevő:	értékesítheti az ingatlant.
1172. Az ingatlanlízing maximális futamideje	10 év.
1173. Mi az ingatlanlízing egyik előnye a hitelkonstrukciókkal szemben?	Kisebb önerő mellett lehet (akár befektetési céllal is) ingatlanhoz jutni.
1174. Melyik állítás igaz? Az ingatlanlízing felső értékhatára	nincs korlátozva. (Jövedelemigazolás nélküli tranzakcióknál a lízingcégek általában megállapítanak egy határt.)
1175. Milyen esetben ajánlott az ingatlanlízing?	Nagy értékű ingatlanok.
1176. Milyen előnye van ingatlanok esetében a lízingnek a hitellel szemben?	Rövidebb futamidőt biztosít.
1177. Függ­e a lakáscélú felhasználásra adott munkáltatói támogatás az ingatlanlízing típusától?	Igen, adómentesség kizárólag zártvégű lízingnél értelmezhető.
1178. Ingatlanlízing esetében válassza ki a hamis állítást!	Nem szükséges jövedelemigazolás.
1179. A leggyakrabban milyen fő devizákban érhetőek el az ingatlanlízing szolgáltatások?	HUF, JPY, USD.
1180. Válassza ki az ingatlan lízinggel kapcsolatos helytelen megállapítást!	Közjegyzői díjat kell fizetni.
1181. Épület lízingje lehet:	Operatív lízing.
1182. Válassza ki a helyes állítást!	A tartós bérlet másnéven gépjármű lízing.
1183. Milyen lízingtípussal szokás azonosítani a tartós bérletet?	Nyíltvégű pénzügyi lízing.
1184. Melyik állítás igaz? (gépjármű tartós bérlet)	Olyan gépjármű finanszírozási forma, amely hosszú távú (5 éven túli) forrást biztosít a bérbevevőnek.
1185. Melyik állítás igaz? (flottalízing)	A flottakezelési szolgáltatás kizárólag a gépjárművek (tartós bérleti konstrukcióban történő) finanszírozását foglalja magában.
1186. Milyen egyéb szolgáltatás kapcsolódhat az autópark­finanszírozáshoz? (tartós bérlet, operatív lízing)	Biztosítás, full‐service, csereautó, illetve bérautó, üzemanyag kártya, és így tovább.
1187. Mit takar a full service szolgáltatással egybekötött bérleti konstrukció? (gépjármű tartós bérlet, operatív lízing)	Az alapvető javítási‐, karbantartási munkálatok a bérbeadó szakszervizében kerülnek végrehajtásra, melynek költsége a bérleti díjakkal egy számlán fizetendő.
1188. Melyik állítás igaz? (autópark finanszírozás)	Flottalízing keretében kizárólag haszongépjárművek üzemben tartása finanszírozható.
1189. Finanszírozhatók­e személygépjárművek flottalízing keretében?	Igen.197
6. VIZSGATÁRGY: A MIKRO­, KIS­ ÉS KÖZÉPVÁLLALATI ÜZLETÁG FŐBB TERMÉKEI ÉS SZOLGÁLTATÁSAI
6.1. HITELÜGYLETEK
1190. Mit jelent a vállalkozások finanszírozása?	A tőkeszükséglet folyamatos biztosítását a vállalkozás részére.
1191. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat mérete. Kis­, és középvállalkozásnak számít, ahol:	a foglalkoztatottak létszáma 250 főnél kevesebb, és nincsen leányvállalat.
1192. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat mérete. Kisvállalkozásnak számít, ahol:	a foglalkoztatottak létszáma 50 főnél kevesebb, a nettó árbevétel vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 10 millió euró.
1193. Pénzügyi szolgáltatások igénybevételekor kiemelt fontosságú a vállalat mérete. Mikrovállalkozásnak számít, ahol:	a foglalkoztatottak száma maximum 10 fő.
1194. Melyik lehet a vállalkozások finanszírozásának lehetséges formája? Hitel, faktoring, váltó.
1195. Válassza ki a helyes állítást!	A bank mindig vállalja, hogy készpénzben is hozzáférhető a hitelkeret.
1196. Mi a különbség a hitel és a kölcsön között?	Nincsen semmilyen elméleti vagy gyakorlati különbség. A hitel fogalma alá tartozik a kölcsön.
1197. Melyik állítás hamis a rulírozó hitellel kapcsolatban?	Rulírozó hitellehetőséget (hitelkeretet) biztosít valamennyi bankkártya.
1198. Melyik kamatlábhoz viszonyítják alapvetően a bankok a forint betéti­ és hitelkamatokat?	LIBOR.
1199. Melyik kamatláb nem tipikusan hitel referencia­kamatláb?	Jegybanki alapkamat.
1200. Mi téríti el egymástól a nominális és a reál kamatlábakat?	GDP.
1201. Milyen szokványos időszakra nem számítják a bankok a kamatot?	365 nap. (angolszász módszer)
1202. Mit értünk lombardhitel alatt?	Kötvényfedezet mellett rendelkezésre bocsátott hosszú lejáratú hitelkeretet.
1203. Mi nem lehet lombardhitel fedezete?	Ingatlan.
1204. Válassza ki a Teljes Hiteldíj Mutatóval (THM) kapcsolatos igaz állítást!	A mikro‐, kis‐ és középvállalati hitelek THM‐je egyaránt tartalmazza a kamatot, kezelési költséget, és a hitelbírálati díjat.199
1205. Mikro­, kis­ és középvállalati hitelek esetében a Teljes Hiteldíj Mutatónak nem része:	Késedelmi kamat.
1206. Válassza ki a Teljes Hiteldíj Mutatóval (THM) kapcsolatos hamis állítást!	Mikro‐, kis‐ és középvállalati hitelek esetében tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat (kezelési költséget, hitelbírálati díjat) és minden egyéb, a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő költséget.
1207. Miért kimagaslóan magas a vállalati gyorshitelek Teljes Hiteldíj Mutatója?	Túlzott kamattartalma miatt.
1208. Melyik állítás igaz? A hitelbírálati folyamat során a bankok:	Elindítják a hitelmonitoringot.
1209. Mi nem a hitelmonitoring célja?	A hitelbírálat.
1210. Mi a hitelmonitoring során a követelések újraminősítésének célja?	A hitelszerződés megkötése után nem minősítik újra a követeléseket.
1211. Mi a helyes sorrend a hitelezési folyamatban?	A hitelkérelem összeállítása, annak befogadása, és előszűrés.
1212. Mi lehet a deviza alapú hitelek egyik előnye?	Kisebb kamatozású devizában nyilvántartható a hitel.
1213. Mi a deviza alapú hitelek fő hátránya?	Forint erősödése esetén nő a törlesztőrészlet.
1214. Függ­e a banki hitelek havi törlesztőrészletének nagysága a devizapiaci változásoktól?	Nem, a havi törlesztőrészlet nagysága minden hitel esetén előre kiszámítható.
1215. Melyik értékpapír kibocsátásával történő forrásbevonás lehet egy nagyobb hitelfelvétel alternatívája?	Kárpótlási jegy.
1216. Válassza ki a helytelen állítást! Egy vállalkozás által banktól felvett hitel esetében	A bank szintén kötelezettségként tartja nyilván a hitel összegét. (ügyfelekkel szembeni kötelezettség, éven belüli, vagy éven túli lejárattal)
1217. Mit értünk hitelek esetében rövid futamidő alatt?	1 évnél rövidebb lejárattal rendelkező hitelek.
1218. Mit értünk hitelek esetében közép lejárat alatt?	4 évnél rövidebb lejárattal rendelkező hitelek.
1219. Mit értünk hitelek esetében hosszú futamidő alatt?	10 évnél hosszabb lejáratú hitelek.
1220. Mit jelent egy banktól felvett hitel esetében az annuitás jelleg?	Egymást követő időszakokban egyre csökken a fizetendő összeg.
1221. Annuitás jellegű banki hitel törlesztése során hogyan változik a fizetendő törlesztőrészlet "tartalma"?	A törlesztés során a tőketörlesztés egyenlő mértékű. Ezért az annuitás jelleg.
1222. Mit jelent a "halasztott tőketörlesztés"a mikro­, kis­ és középvállalati hitelek esetében?	A tőketörlesztés minden év végén arányosan történik.
1223. Mit jelent a "véglejáratú hitel"?	A tőketörlesztés minden év végén arányosan történik.
1224. Lejárat szerinti csoportosításban hogyan tartják nyilván a vállalkozások a felvett hiteleik értékét? (éves beszámoló)	Rövid‐ és középes lejáratú hitelek.
1225. Mit tartalmaz egy vállalkozás idegen tőke állománya?	Pénztár, bankbetét.
1226. Mit vállal a hitelező pénzhitel nyújtása esetén?	Meghatározott összeget utal át a hiteligénylő részére. (banki átutalás)
1227. Lehetséges­e hitelfelvétel egy hitelintézettől abban az esetben, ha az ügyfélnek már van hitele?	Igen, amennyiben a hitelintézet úgy ítéli meg, hogy az ügyfél rendelkezésére bocsátható a hitelkeret.
1228. Az ügyfél rendelkezésére bocsátható­e vállalkozói hitelkeret, amennyiben az ügyfélnek magánszemélyként már van aktív hitelvisszafizetési kötelezettsége?	Igen, amennyiben a hitelintézet úgy ítéli meg, hogy az ügyfél rendelkezésére bocsátható a hitelkeret.202
1229. Lehet­e egynél több hitelezettel szemben aktív hitelvisszafizetési kötelezettsége az ügyfélnek?	Nem, csak egy hitelintézettől lehet hitelt felvenni. A hitelek száma nincs korlátozva, azt az adott hitelintézet ítéli meg.
1230. Rendelkezésre bocsáthatnak­e a hitelintézetek az ügyfél számára lakossági hitelkeretet, amennyiben az ügyfél már vállalkozásként vett fel korábban hitelt?	Csak abban az esetben, ha a korábban felvett vállalkozói hitelét is az adott hitelintézettől vette igénybe.
1231. Hogyan kell benyújtania az ügyfélnek a bank felé a hitelkérelmet?	Írásban kell formanyomtatványon, vagy egyéb, a bank által meghatározott tartalomal benyújtani.
1232. Mikrovállalati hitelek igénylésére vonatkozóan válassza ki a helytelen állítást!	Általában feltétel az adott banknál vezetett számla is.
1233. Mi minősül hitelügyletnek (hitel jellegű kötelezettségvállalásnak) az alábbiak közül? Hitel és kölcsönnyújtás, bankgarancia, váltó leszámítolás.	Kizárólag a hitel és kölcsönnyújtás, valamint a váltóleszámítolás.
1234. Válassza ki a helyes állítást!	Nem lehet biztosíték a bank számára követelése biztosítására a zálogjog, óvadék.203
1235. Elfogadhat­e a bank mikrovállalati hitel fedezeteként saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt?	Igen.
1236. Melyik állítás igaz? Amennyiben az ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, akkor	a bank jogosult a biztosítékból eredő jogát érvényesíteni az ügyfélel megbeszéltek szerint.
1237. Lehet­e vállalkozásnak nyújtott banki hitel célja az átmeneti likviditási problémák kezelése?	Nem, mivel átmeneti likviditási problémákkal küzdő vállalkozások valószínűsíthetően nem tudnák visszafizetni a hitel összegét.
1238. Válassza ki a hitelbírálati díjjal kapcsolatos hamis állítást!	Hitelkérelem elutasítása esetén vissza nem téríthető.
1239. Mit nevezünk rendelkezésre tartási jutaléknak?	A folyósított kölcsön százalékában meghatározott egyszeri jutalék, amelyet a hitelintézet egy összegben a kölcsön folyósításakor levon a folyósítandó kölcsönből.
1240. Definiálja a folyósítási jutalék fogalmát!	Egyszeri díj, amelyet a hitelintézet a felvett, vagy a ténylegesen fennálló hitel összegére vetítve terhel ügyfelére mindaddig, amíg a hitel fennáll.
1241. Igaz­e az állítás, miszerint hitelintézetek a kezelési költséget minden esetben a mikro­, kis­ és középvállalkozással szemben fennálló tőketartozásra vetítve számolják fel?	Nem, bizonyos esetekben a felvett hitelösszegre vetítve számolják fel a kezelési költséget, így értéke nem csökken a futamidő alatt.
1242. Hogyan nevezzük a bank által a vállalkozás felé garancianyújtáskor felszámított költséget?	THM.
1243. Módosíthatja­e egyoldalúan, az ügyfél hátrányára a bank a hitelszerződést abban az esetben, ha a hitel futamideje alatt megnő a bank adófizetési kötelezettsége?	Igen, közterhei növekedése esetén a bank a hitelszerződést egyoldalúan, az ügyfél hátrányára módosíthatja.
1244. Indíthat­e beszedési megbízást a bank az ügyfél bármely banknál vezetett számlája terhére, amennyiben az ügyféllel szembeni (pl. aktuális törlesztőrészlet) követelése nem teljesült?	Igen, amennyiben ezt a szerződésben kikötötte.
1245. Melyik állítás igaz?	A vonatkozó hitelszerződés rendelkezéseitől függetlenül, a hitelintézet az adós bankszámlájára beszedési megbízást indíthat, amennyiben az adóssal szemben fennálló követelés (pl. aktuális törlesztőrészlet) nem teljesül.
1246. Válassza ki a helyes állítást! (hitelszerződés)	A bank nem módosíthatja egyoldalúan, az ügyfél előnyére a hitelszerződést.
1247. Melyik díjtételt módosíthatja a bank a hitelszerződés alatt bármikor (megfelelő feltételek mellett)? Kamat, kezelési költség, bankgarancia díj.	Csak a kamatot.
1248. A bank értékvesztést számol el a követeléseit (hiteleket) illetően. Milyen folyamat részeként teszi mindezt?	Ügyfélminősítés.
1249. Milyen követelésminősítési kategóriákat különböztetünk meg az elszámolt értékvesztés alapján?	Megfelelő vagy nem megfelelő kategóriák.
1250. Nyújthat­e hitelkeretet egy bank egy másik bank számára?	Igen, de csak egy másik országbeli banknak.
1251. Mi történik abban az esetben, ha a mikrovállalkozás a felvett hitel visszafizetése előtt kis­ vagy középvállalkozási besorolásba lép át?	A bank felmondja a szerződést, mivel abban rögzítették a vállalkozás méretét.
1252. Melyik követelésminősítési kategória esetében kell a hitelintézetnek a legmagasabb mértékű értékvesztést elszámolnia?	Átlag alatti követelés.
1253. Kötelese­e a bank intézkedni abban az esetben, ha pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tényt, adatot vél felfedezni valamely ügyfelének hitelügyletei során?	Nem, a banknak nem feladata ezen tények megítélése, kizárólag a szolgáltatásai szakszerű elvégzésére kell koncentrálnia.
1254. Problémássá váló hitelügylet esetén a banknak mit célszerű tennie először annak érdekében, hogy a hitel visszafizetése megtörténjen?	Jogi útra terelni az ügyféllel szemben fennálló követelést.
1255. Mi az egyik fő eltérés vállalati hitel és projektfinanszírozási hitel között?	A vállalati hitelek nagyobb összegűek.
1256. Melyik követelésminősítési kategória esetében nem kell a hitelintézetnek értékvesztést elszámolnia?	Átlag alatti követelés.
1257. Mit jelent a hitel prolongálása?	A hitelnek a bank oldali egyoldalú felmondását jelenti.
1258. Mi az érdeke a banknak, amennyiben a kisvállalkozás, mint adós nehéz gazdasági helyzetbe kerül?	A kisvállalkozás csődje, így a csődeljárás során elsődleges kedvezményezett lesz.
1259. Mi az óvadék célja egy hitelügyletben?	Nemfizetés esetén a hitelintézet a követelését az óvadékból közvetlenül, bírósági eljárás nélkül érvényesítheti.
1260. Mi lehet (többek között) az óvadék tárgya?
6.2. ÉVEN BELÜLI FORGÓESZKÖZHITELEK
1261. Lehet­e a vállalkozás részére jóváhagyott éven belüli forgóeszközhitel rulírozó jellegű?	Nem, mert a forgóeszközhitel biztosítéka csak a készlet lehet, amelyet a hitel finanszíroz.
1262. Mi lehet a rövid lejáratú, rulírozó jellegű hitelkeret előnye?	A vállalkozás mindenkori likviditásigényéhez igazodóan változik a hitel nagysága.
1263. Meghosszabbítható­e egy kisvállalkozás 1 éves futamidejű forgóeszközhitele?	Nem, hosszabbítási lehetőség nincsen éven belüli vagy éves forgóeszközhiteleknél.
1264. Függ­e az éven belüli forgóeszközhitelek felhasználása a vállalkozás tevékenységétől?	Nem, a vállalkozás tevékenysége nem fontos. Kizárólag a pénzügyi beszámolók.
1265. Jellemzően mit nem választanak biztosítékként egy éven belüli forgóeszközhitel fedezésére?	Futó nagyberuházások (projektek) becsült jövőbeni pénzáramlásai, üzleti tervei.
1266. Döntse el, melyik állítás a hamis!	A vállalkozások az éves üzleti terv megvalósítása érdekében is vesznek fel éven belüli forgóeszközhiteleket.
1267. Melyik támogatott hitelkonstrukciót nem igényelheti induló vállalkozás?	Széchenyi kártya.
1268. Melyik állítás hamis az alábbiak közül?	A forgóeszközhitel lehet rulírozó jellegű.
1269. Igaz­e a megállapítás? Forgóeszközhitelt nem igényelhet egyéni vállalkozás.	Igen, a megállapítás igaz. Kizárólag gazdasági társaságok és szövetkezetek igényelhetnek forgóeszközhitelt.
1270. Kapcsolódhat­e projektfinanszírozáshoz forgóeszközhitel?	Nem, kizárólag projektfinanszírozási hitelek kapcsolódhatnak projektberuházásokhoz.
1271. Melyik állítás igaz a Budapest Kisvállalkozói Hitellel kapcsolatban?	Maximális hitelkeret 100 millió forint.
1272. Döntse el, melyik állítás igaz a Budapest Kisvállalkozói Hitelprogrammal kapcsolatban!	Nem feltétel a budapesti székhely.
1273. Melyik állítás igaz? A Budapest Kisvállalkozói Hitelt	teljes egészében a Polgári Takarékszövetkezet nyújtja.
1274. Melyik állítás igaz? Az Országos Mikrohitel Program esetén	a fedezet lehet ingatlan, ingóság, vagy olyan ingatlan is, amelyet a program keretében kiutalt összegből kíván megvásárolni a vállalkozás.
1275. Milyen célból lehet alkalmas forgóeszközhitel felvétele?	Nem tartós eszközök (forgóeszközök) finanszírozására.
1276. Mi a forgóeszközhitel célja?	Átmeneti likviditási zavarok áthidalása.
1277. Milyen finanszírozási céllal érdemes vállalkozásoknak exportcélú hitelt felvenni?	Harmadik országban, vagy Unión belüli beruházások finanszírozása.
1278. Exportcélú forgóeszköz­hiteleket milyen devizanemben érdemes igényelni?	Az export árbevétel devizanemében.
1279. Hiteligénylés során kiemelt fontosságúak a hiteligénylő vállalat likviditási mutatói. Mit jelent a likviditási ráta?	Forgóeszközök aránya a rövid lejáratú kötelezettségekhez.
1280. Hiteligénylés során kiemelt fontosságúak a hiteligénylő vállalat likviditási mutatói. Mit jelent a likviditási gyorsráta?	A gyorsan (30 napon belül) teljesítő vevők aránya az összes vevők mérlegértékhez.
1281. Miért lehet célszerű likviditási mérleget készíteni forgóeszközhitel­felvétel esetén?	Nemcsak célszerű, de jogszabály által előírt kötelező eleme minden rövid‐ és középtávú forgóeszközhitel‐felvétel esetén.
1282. Az alábbiak közül melyik nem meghatározó egy forgóeszköz hitelkeret megállapításánál?	A vállalkozás gazdálkodása és éves forgalma.
1283. Létezik­e éven túli lejáratú forgóeszközhitel?	Csak abban az esetben, ha a forgóeszközhitelhez hosszú távú beruházási hitelt is igénybe vesz az ügyfél.
1284. Mi a közraktárjegy fedezete melletti forgóeszközhitel előnye?	A vállalkozásnak a betakarított terményt nem szükséges azonnal értékesítenie, hanem a közraktárba történő betárolást követően kivárhatja azt az időpontot, amikor a legjobb árat kaphatja az áruért.
1285. Milyen eszközöket sorolunk a forgóeszközök közé?	Befektetési céllal vásárolt értékpapírok.
1286. Milyen tételek nem tartoznak a forgóeszközök közé?	Áruk, alapanyagok.
1287. Mi lehet az éven belüli forgóeszközhitel visszafizetésének biztosítéka?	Lehet akár a megvásárolt készlet, de gépek, berendezések és egyéb biztosíték is elképzelhető.
1288. Milyen típusú hitelt érdemes a vállalkozásnak szezonális árukészletbővítés céljából igénybe vennie?	Projektfinanszírozási hitelt.
1289. Igénybe vehető­e ÁFA finanszírozásra éven belüli forgóeszközhitel?	Nem, adófizetésre nem lehet használni egyetlen hitelkonstrukciót sem.
1290. Milyen előnye származhat egy kisvállalkozásnak a nem egyösszegű forgóeszközhitel­folyósításból?	Jobban idomul a vállalkozás gazdálkodásához, mindig a szükséges mértékű finanszírozást tudja biztosítani az üzletmenet részére.
1291. Szükséges lehet­e éven belüli forgóeszköz hitel felvételéhez üzleti terv benyújtása a hitelkérelemmel?
6.3. ÉVEN TÚLI BERUHÁZÁSI HITELEK
1292. Milyen célt szolgálnak az éven túli beruházási hitelek (indokoltan)?	A vállalkozás működési kockázatát el nem érő projektek áthidaló finanszírozását.
1293. Szükséges lehet­e éven túli beruházási hitel felvételéhez üzleti terv benyújtása a hitelkérelemmel?	Igen, minden esetben.
1294. Milyen cél szolgálnak a fejlesztési hitelek?	A vállalkozás működési kockázatát el nem érő projektek áthidaló finanszírozását.
1295. Válassza ki az éven túli beruházási hitelekkel kapcsolatos hamis állítást!	Törlesztése előre meghatározott ütemben, vagy akár véglejáratú hitelként is megoldható.
1296. Döntse el, melyik állítás a hamis! (beruházási hitelek)	Kizárólag forintban folyósíthatóak, mivel a hosszú lejárat alatt magas kockázatú lenne az árfolyamkitettség.
1297. Melyik állítás helyes a beruházási­fejlesztési hitelekkel kapcsolatban?	Átlagos futamidejük 1‐5 év.
1298. Mekkora a beruházási hitelek átlagos futamideje?	1‐5 év.
1299. Melyik állítás igaz? Az éven túli beruházási hitelek folyósítása	a benyújtott számlák kifizetése után történik.
1300. A beruházási hitelek nagyrészt ÁFA finanszírozásra nem vehetőek igénybe. Hogyan lehet áthidalni ezt, egy hitelekre támaszkodó fejlődő cég esetében?	Éven belüli hitelek megoldást nyújthatnak erre a problémára.
1301. Kapcsolódhat­e hosszú távú beruházási hitelhez állami támogatás?	Nem, a hosszú lejárat miatt az állami támogatás nem vehető igénybe.
1302. Lehet­e éven túli beruházási hitel fedezete olyan ingatlan, amelyet a felvett keretösszegből kíván megvásárolni a hitelfelvevő?	Igen.
1303. Válassza ki a helyes állítást!	Saját forrás kiegészítésére szolgáló beruházási és fejlesztési hitel felhasználható többek között: tevékenység bővítésére, immateriális javak és tárgyi eszközök vásárlására, létesítésére, felújítására, korszerűsítésére.
1304. Mire nem lehet igénybe venni az éven túli beruházási hitelek teljes összegét?	Ingatlanok, gépek és berendezések vásárlására.
1305. Minek a fedezésére lehet alkalmas éven túli beruházási hitel felvétele?	Hiteltörlesztésre.
1306. Mi a beruházási hitel célja?	Átmeneti vagy tartós forgóeszközigény finanszírozása.
1307. Válassza ki a fejlesztési hitelekre vonatkozó helytelen állítást!	Futamidejét tekintve általában közép‐ és hosszú konstrukciók.
1308. Előfordulhat­e, hogy a banktól igényelt fejlesztési hitel csak tartós forgóeszköz finanszírozást szolgál egy vállalkozásnál?	Nem, forgóeszközöket csak forgóeszközhitelekkel lehet finanszírozni.
1309. Milyen felhasználásra nem alkalmas egy éven túli beruházási­fejlesztési hitel teljes összege?	Vagyonalap kiegészítésére, kapacitásbővítésre.
1310. Mi történik abban az esetben, ha a felvett éven túli beruházási hitelt a vállalkozás kizárólag készletvásárlási számlákkal kívánja igénybe venni?	A bank rendelkezésre bocsátja a hitelkeretet, amennyiben a készletvásárlás szigorúan kapcsolódik a beruházáshoz.
1311. Mi a türelmi idő leggyakoribb formája éven túli beruházási hitelek esetén?	Nincs türelmi idő ilyen típusú hitelek esetén.214
1312. Éven túli beruházási hitel felhasználható­e értékpapír, illetve egyéb üzletrész megvásárlására?	Nem.
1313. Miután számít fel kamatot a bank éven túli beruházási hitel esetén?	A teljes rendelkezésre bocsátott hitelkeretre, függetlenül attól, hogy ebből mennyit használ fel a vállalkozás.
1314. Hogyan történik az éven túli beruházási hitelek folyósítása?	Egyösszegben, a futamidő elején.
1315. Kell­e kamatot fizetni a beruházási hitelekre, amennyiben még a türelmi időszakon belül van a vállalkozás?	Igen, türelmi időszak alatt a kamatfizetés a már folyósított hitelösszegre folytatódik, a tőketörlesztés azonban szünetel.
1316. Beruházási hitelek esetén lényeges szempont az adott beruházás becsült megtérülési ideje. Számítása úgy történik, hogy	a kezdeti tőkeigényt korrigálják a beruházás által megtermelt jövőbeni pénzáramlásokkal. Nettó jelenértékszámítás.
1317. Beruházási hitelek igénylésekor gyakori szempont az adott vállalkozás adósságállományára vonatkozó tények, adatok vizsgálata. Mit nevezünk adósságállománynak?	Adósságállomány alatt az egy évet meghaladó, hosszú lejáratú tartozások összegét értjük.
1318. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának vizsgálatakor mely tételeket veszik figyelembe?	Hosszú lejáratú kötelezettségeket, hátrasorolt kötelezettségeket, tartóssá váló rövid lejáratú kötelezettségeket, valamint esetlegesen a feltételes és jövőbeni kötelezettségvállalásokat.
1319. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának aránya:	hosszú lejáratú kötelezettségek/(hosszú lejáratú kötelezettségek + saját tőke)
1320. Egy beruházási hitelt igénylő vállalkozás adósságállományának fedezettsége:	hosszú lejáratú kötelezettségek / rövid lejáratú kötelezettségek.
1321. Adósságszolgálati fedezeti mutató során melyik tétellel nem kell számolni?	Rövid lejáratú kötelezettségek.
1322. Milyen kamatozás jellemző az éven túli lejáratú beruházási hitelekre?	Fix kamatozás.
1323. Felhasználható­e éven túli beruházási hitel ÁFA finanszírozásra?	Nem, mivel jellemzően a hitel folyósítása a számlák ÁFA nélküli, nettó értéke után történik. ÁFA finanszírozásra éven belüli hiteleket ajánlanak.
1324. Az éven túli beruházási hitelek tárgyi eszköz beszerzésre is alkalmas keretet biztosíthatnak. Az alábbiak közül melyik tárgyi eszköz?	Vagyoni értékű jog.
1325. Ingatlanvásárlási céllal milyen hitelt érdemes igényelnie egy mikro­, kis­ és középvállalkozásnak?	Éven belüli forgóeszközhitelt.
1326. Igényelhet­e éven túli beruházási hitelt az a vállalkozás, amely már rendelkezik éven belüli lejáratú hitelekkel?	Igen, a hitelintézet döntésétől függően kaphat beruházási hitelt a vállalkozás.
1327. Éven túli beruházási hitel igénylésekor a vállalkozás felméri­e a beruházásnak a vállalkozás eredményességére gyakorolt várható hatását?	Nem, mert a hitelintézet a hiteljóváhagyás során kizárólag a vállalkozás múltbeli teljesítményét elemzi.
1328. Miért igényli a hitelező a beruházási hitel futamideje alatt a beruházás állapotának folyamatos nyomonkövetését?
6.4. LÍZING
1329. Melyik állítás helyes a visszlízinggel kapcsolatban?	Fizetőképesség javítására nem megfelelő finanszírozási módozat.
1330. A lízingbe adó tulajdonába került eszközt az eredeti tulajdonos, mint lízingbe vevő vásárolja vissza, illetve bérli a lízingbe adótól. Ez a(az)	Operatív lízing.
1331. Válassza ki a visszlízingre vonatkozó helyes állítást!	Az eladó véglegesen eladja a lízingelt tárgyat.
1332. Tipikusan mely esetben ajánlható a visszlízing?	Rövid távú finanszírozás esetén.217
1333. Melyik állítás helyes a visszlízinggel kapcsolatban?	Általában 35 éves futamidővel rendelkezik.
1334. Lehet­e visszlízinggel szabadon felhasználható pénzeszközhöz jutni?	Igen, természetesen, ez a fő célja ennek a finanszírozási típusnak.
1335. Mit jelent az allízing?	A lízingbevevő lízingbe (bérletbe) adja a lízingtárgyat.
1336. Mikor érdemes allízingelni? (Feltételezzük, hogy mind a lízingbeadó, mind a lízingbevevő számára ez a finanszírozási forma a legkedvezőbb.)	Nagyértékű szolgáltatások esetén.
1337. Mi jellemzi a direkt lízinget?	A lízingbeadó és a szállító elkülönül egymástól.
1338. Mi jellemzi az indirekt lízinget?	A lízingbevevő a szállító.
1339. Mi jellemzi a visszlízinget?	A lízingbeadó és a szállító ugyanaz a személy.
1340. Mit nevezünk szervízlízingnek?
6.5. TÁMOGATOTT HITELKONSTRUKCIÓK
1341. Új Magyarország Beruházási Hitellel kapcsolatban válassza ki a helyes megoldást!	Speciálisan mikrovállalkozásoknak nyújtott támogatott hitelkonstrukció.
1342. Mit jelent a "de minimis" támogatás?	A vállalkozás üzleti tervében előrejelzett mutatószámok alapján kiutalt állami támogatást.
1343. Új Magyarország Beruházási Hitellel kapcsolatban válassza ki a hamis állítást!	Általában a hitelfelvevő mentesül a kezelési költségektől, előtörlesztési díjaktól, és több más kapcsolódó költségtől.
1344. Új Magyarország Beruházási Hitel futamideje
1345. Új Magyarország Beruházási Hitel milyen devizanemben igényelhető?	Kizárólag forintban.
1346. Mi lehet az Új Magyarország Beruházási Hitel hitelcélja?	Forgóeszköz‐finanszírozásra is fordítható a hitel teljes összege.
1347. Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel kapcsolatban válassza ki a helyes megoldást!	A hitel maximális összege 1 milliárd forint.
1348. Új Magyarország Forgóeszköz Hitellel kapcsolatban válassza ki a helytelen állítást!	Tárgyi eszköz fedezetet nem kell biztosítani, sem üzleti tervet.
1349. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel futamideje	maximum 2 év.
1350. Mi lehet az Új Magyarország Forgóeszköz Hitel hitelcélja?	Gépek, berendezések, ingatlanok finanszírozása.
1351. Új Magyarország Forgóeszköz Hitel milyen célra nem fordítható?	Beruházások finanszírozása.
1352. Milyen típusú hitel a Széchenyi Kártya?	Hosszú futamidejű beruházási hitel.
1353. Függ­e a Széchenyi Kártya igénylése attól, hogy induló vállalkozás kívánja­e igénybe venni?	Igen, minimum 3 üzleti év pénzügyi beszámolója szükséges a hiteligényléshez.
1354. Mekkora maximális hitelkeretet biztosít a Széchenyi Kártya?	Maximum 5 millió forint.
1355. Szükséges­e készfizető kezességvállalás Széchenyi Kártya esetén?	Nem, a bank nyújt fizetési garanciát.
1356. Mekkora a hitel futamideje Széchenyi Kártya esetében?	"1+1 éves" hitelkeret biztosítható.
1357. Melyik esetben nem igényelhető Széchenyi Kártya?	A hiteligénylő társas vállalkozás.
1358. Melyik nem kizáró ok Széchenyi Kártya igénylése esetén?	Az igénylő részvénytársasági formában működik.
1359. Az alábbi támogatott hitelkonstrukciók közül melyiket igényelheti mikro­, kis­ és középvállalkozás átmeneti forráshiányának finanszírozásához?	Új Magyarország KKV Hitel.
1360. Az alábbi támogatott hitelkonstrukciók közül melyiket igényelheti mikro­, kis­ és középvállalkozás beruházási céllal?	Széchenyi Kártya.
1361. Melyik támogatott hitelkonstrukciót igényelheti mikro­, kis­, és középvállalkozás?	Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram (2)
1362. Mi történik a már igénybe vett állami támogatással, amennyiben a hitelcél (pl. beruházás) nem valósul meg?	Megvalósulatlan beruházás esetén az állami támogatás büntető kamattal megnövelt értéken visszafizetendő. A büntető kamat gyakran a jegybanki alapkamat másfél‐kétszeres mértéke.
1363. Mi történik a már igénybe vett állami támogatással, amennyiben a hitelcél (pl. beruházás) csak részlegesen valósul meg?	Részlegesen meg nem valósult beruházás esetén az állami támogatás büntető kamattal megnövelt értéken, a megvalósulatlan résszel arányosan visszafizetendő. A büntető kamat gyakran a jegybanki alapkamat másfél‐kétszeres mértéke.
1364. Számíthat­e a kis­ vagy középvállalkozás a már felvett, beruházással kapcsolatos állami támogatás visszafizetésére, amennyiben nem valósult meg a beruházása?
6.6. EGYÉB HITEL JELLEGŰ KONSTRUKCIÓK
1365. Mit nevezünk áthidaló hitelnek?	A hitelkártyát és az ahhoz kapcsolódó hitelkeretet.
1366. Melyek a követelésvásárlás főbb formái?	Faktorálás és forfetírozás.
1367. Milyen értékpapírokra nyújtanak a bankok értékpapírhitelt?	Váltóra, csekkre és kötvényre.
1368. Mit értünk kötelezettségvállalási hitel elnevezés alatt?	Jelzáloglevél kibocsátást.
1369. Mi a forgótőke­hitel lényege?	Egyszeri forgóeszköz finanszírozás.
1370. Léteznek különböző projektfinanszírozási megoldások. Mit nevezünk általánosan projektnek?	Hosszú távú beruházások.
1371. Mit nevezünk projektfinanszírozásnak?	Üzlet tervben szereplő adatok megvalósulásának elősegítését.
1372. Mit értünk valamely követelés leszámítolásán?	A követelés megvásárlását, az esedékességig hátralévő kamatok és a díjak levonása mellett.
1373. Mit nevezünk részletfizetési hitelnek?	Az olyan hitelt, amelynek tőke‐ és kamatrészét rendszeresen, általában havonkénti részletekben kell visszafizetni a hitelintézetnek.
1374. Lehet­e részletfizetési hitel változó kamatozású?	Igen, a jelentős piaci kamatmozgások miatt gyakori a változó kamatozású részletfizetési hitel.
1375. Igényelhetnek­e hitelt olyan ügyfelek, akik negatív­listás ügyfélnyilvántartásban a hitelfelvételt megelőzően már szerepeltek? (pl. KHR negatív listája)	Nem.
1376. Nyújtanak­e a hitelintézetek kis­ és középvállalkozások számára szabad felhasználású hiteleket?	Nem, kizárólag lakossági ügyfelek kaphatnak szabad felhasználású hiteleket.
1377. Mi a célja az ügyfélminősítéshez bankok által is használt rendszereknek? (pl. Központi Hitelinformációs Rendszer)	Negatív listás adatbázisok készítése, ily módon indokolatlanul meggyorsítva a hitelkérelmek elutasítását.
1378. Miben segítheti a hitelintézetet a kis­ és középvállalkozásokkal szemben fennálló követeléseinek folyamatos nyomonkövetése? (monitoring)	Azonnali jogi útra tudja terelni a nemfizető adósokkal szembeni követelését.
1379. Miért a kis­ és középvállalati konstrukciók területén van a legnagyobb verseny a hitelintézetek között?	Alacsony a hitelezési kockázat.
1380. Mi a kis­ és középvállalati szegmens számára nyújtott hitelek legfőbb hátránya a bankok szempontjából?	Adósok fizetőképessége. (gyakori késedelem)
1381. Léteznek­e állami támogatással egybekötött banki konstrukciók?	Igen, léteznek támogatott hitelek (pl. Új Magyarország Program) és támogatott takarékossági lehetőségek is (pl. lakáselőtakarékossági számla).
1382. Hogyan definiálhatjuk a kezesség fogalmát?	Amennyiben a kötelezett nem teljesít, úgy a szerződési kötelezettséget helyette a kezes teljesíti.
1383. Válassza ki a kezességre vonatkozó helyes állítást!	A kezesség önálló kötelezettségvállalás.
1384. Milyen formában valósulhat meg a kezességvállalás?	Határidős kezesség.
1385. Mit jelent az egyszerű kezesség?	A tartozás esedékességekor a hitelező egyaránt fordulhat a kezeshez és az adóshoz is. (nincs sortartás)
1386. Mit jelent a készfizető kezesség?	A tartozás behajtását először az adóstól kell megkísérelni, eredménytelenség esetén lehet csak fordulni a kezeshez. (sortartás)
1387. Mi a folyószámlahitel célja?	Átmeneti likviditási zavarok áthidalása.
1388. Mi lehet a váltóleszámítolás előnye?
6.7. BANKGARANCIA
1389. Függ­e a banknak a garancianyilatkozatában adott kötelezettségvállalása az adós és a hitelező közötti teljesítési feltételektől?	Nem, a garancia önálló kötelezettségvállalásnak minősül.
1390. Melyik állítás igaz a bankgaranciával kapcsolatban?	Önálló jogügylet.
1391. Melyik állítás helyes a bankgaranciával kapcsolatban?	A bankgaranciát nemzetközi fizetéseknél nem alkalmazzák.
1392. Melyik a bankgarancia definíciója?	A bank által másik hitelintézet felé vállalat fizetési garancia.225
1393. Jelölje meg, melyik gazdasági szereplőnél nem jellemző (nehézkes) a bankgarancia igénylése?	Magánszemélyek.
1394. Kinek az igénylését fogja a bank elutasítani bankgaranciára?	Egyéni vállalkozó.
1395. Melyik fogalmat definiáltuk? Szerződéses kapcsolatban vállalt fizetési feltétel biztosítására vonatkozó garancia.	Jóteljesítési garancia.
1396. Melyik fogalmat definiáltuk? Szerződésszerű és ezt követően a jótállási, szavatossági időszak alatt a kötelezettet terhelő kötelezettségek teljesítését garantálja a kedvezményezett számára.	Előlegvisszafizetési garancia.
1397. Nagy költséget és ráfordítást igénylő szolgáltatások megvalósítása esetén adott bankgarancia lehet:	Jóteljesítési garancia.
1398. Szabályszerű szállítást, szolgáltatás teljesítést adott időszakon belül garantáló garanciatípus a(az):	Szavatossági garancia.
1399. Mit jelent a vámbiztosíték célú bankgarancia?	Jövedéki áru gyártásához szükséges garanciatípus.
1400. Állami támogatáshoz kapcsolódó hitelkonstrukcióknál, a benyújtott pályázatok elfogadásának egyik feltétele lehet:	Tendergarancia (a mai banki gyakorlat konstrukciós bankgaranciának is nevezi).226
1401. Milyen devizanemben kínálnak bankgaranciát a hazai bankok?	Forintban és egyéb devizában.
1402. A bankgarancia vonatkozhat:	Az eladóra és a vevőre is, garanciatípustól függően.
1403. Melyik állítás helyes a bankgarancia idejére vonatkozóan?	Lejárata konkrét dátum.
1404. Milyen "futamidővel" kínálnak a bankok bankgaranciát?	Rövid futamidejű megoldások.
1405. Válassza ki a pályázati bankgaranciára vonatkozó helyes állítást!	Pályázati célra nem igényelhető bankgarancia.
1406. Válassza ki a bankgaranciára vonatkozó igaz állítást!	A bank és a kedvezményezett közötti szerződéssel jön létre.
1407. Mikor tekinthető megszűntnek a bankgarancia?	Ha a garancia érvényesítésére megjelölt határidő eredménytelenül lejár.
1408. Miért lehet előnyös a kis­ és középvállalkozások számára a bankgarancia?
6.8. FAKTORÁLÁS
1409. Milyen előny kapcsolható a vevőkövetelések faktorálásához?	Csökkenthető a vállalkozás eszközeinek forgási sebessége (minden egyéb feltétel változatlansága esetén).
1410. Melyik állítás igaz a faktorálással kapcsolatban?	Nem minősül pénzkölcsön nyújtásnak.
1411. Válassza ki a faktorálással kapcsolatos igaz állítást!	Védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme ellen.
1412. Faktorálás alatt a követelések adásvételét értjük. Igaz­e az állítás?	Igen.
1413. Függ­e a faktorálandó követelés leszámítolási értéke attól, hogy próbálták­e már behajtani vagy sem?	Nem, a faktorálandó követelések leszámítolási értéke kizárólag a piaci kamatoktól függ.
1414. Igaz­e az az állítás, hogy a faktorálás során a "vételár" majdnem mindig kisebb, mint a követelés valódi értéke?	Nem, a követelés "vételára" azonos, vagy amennyiben a faktor cég úgy ítéli meg, több is lehet, mint annak értéke.
1415. Miért előnyös a faktorálás a követelés eladója számára?	A faktorcég a követelés sikeres behajtását követően még további százalékos részesedést utal át az eladó számára.
1416. A hazai faktorcégek kinek az engedélyével végezhetik a tevékenységüket?	Az adott hitelintézet.
1417. Mit értünk belföldi faktoring alatt?	A szállító, a vevő és a faktor székhelye ugyanabban az országban van.
1418. Mi jellemző a belföldi faktoring ügyletekre?	Általában vevőkockázat átvállalása nélkül működik.
1419. Külföldi faktoring esetén mely szereplővel szembeni követelést vásárolja meg a faktor?	Importőr.
1420. Mi jellemző a külföldi faktoring ügyletekre?	Kizárólag négyszereplős ügylet lehet.
1421. Létezik­e faktoring ügylet visszkeresettel illetve visszkereset nélkül?	Kizárólag visszkeresettel rendelkező faktoring létezik.
1422. Melyik szolgáltatás nem a faktorház feladata?	A követelésért fizetett ellenérték felhasználása a vállalkozás érdekében.
1423. Függ­e a faktor szolgáltatás igénybe vétele attól, hogy mennyi ideje működik a vállalkozás?	Igen, tipikusan már fejlett, vagy régóta fejlődő vállalatok követeléseit vásárolják meg a faktorcégek.
1424. Válassza ki a faktoringgal kapcsolatos igaz állítást!	Az "advance faktoring" esetén a faktorcég a követelés megvásárlásakor azonnal fizet.
1425. Mit nevezünk "csendes faktoringnak"?	A bank visszamondja a faktorálást.
1426. Milyen faktorálás közül választhat általában az eladó?	Csendes‐ és nyílt engedményezés melletti faktoring.
1427. Milyen vállalkozásnak lehet előnyös a faktorálás?	"Jó" ügyfélminősítésű portfólióval rendelkező bankok számára.
1428. Milyen vállalkozásnak nem ajánlott a faktorálás?	Olyan vállalkozásnak, amelynek likviditása hatékonyan javítható lenne egy felszólítási és beszedési rendszer segítségével.
1429. Mit jelent a leszámítolás?	A reálkamatlábak nominális kamatlábakra történő cseréjét, így csökkentve a váltó vagy egyéb értékpapír megvásárlási értékét.

---