श्रीभगवानुवाच | लोकेऽस्मिन्द्विविधा निष्ठा पुरा प्रोक्ता मयानघ | ज्ञानयोगेन साङ्ख्यानां कर्मयोगेन योगिनाम् || 3|| śhrī bhagavān uvācha loke ’smin dvi-vidhā niṣhṭhā purā proktā mayānagha jñāna-yogena sāṅkhyānāṁ karma-yogena yoginām śhrī-bhagavān uvācha—the Lord said; loke—in the world; asmin—this; dvi-vidhā—two kinds of; niṣhṭhā—faith; purā—previously; proktā—explained; mayā—by me (Shree Krishna); anagha—sinless; jñāna-yogena—through the path of knowledge; sānkhyānām—for those inclined toward contemplation; karma-yogena—through the path of action; yoginām—of the yogis shri bhagavan uvacha loke ’smin dvi-vidha nishtha pura prokta mayanagha jnana-yogena sankhyanam karma-yogena yoginam BG 3.3: The Lord said: O sinless one, the two paths leading to enlightenment were previously explained by Me: the path of knowledge, for those inclined toward contemplation, and the path of work for those inclined toward action. Şr¦-bhagav§n uv§ca—az Istenség Legfelsőbb Személyisége mondta; loke—a világban; asmin—ebben; dvi-vidh§—kétféle; ni˘±h§—hit; pur§—korábban; prokt§—említett; may§—Általam; anagha—óh, bűntelen; jń§na-yogena—a tudás összekapcsoló folyamata által; s§Żkhy§n§m—az empirikus filozófusoké; karma-yogena—az odaadás összekapcsoló folyamata segítségével; yogin§m—a bhaktáknak. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Óh, bűntelen Arjuna! Már megmagyaráztam, hogy az emberek két rétege törekszik az önvaló megértésére. Némelyek empirikus, filozófiai spekuláció útján, mások pedig az odaadó szolgálat által kívánják ezt elérni. MAGYARÁZAT: A második fejezet harminckilencedik versében az Úr két folyamatról beszélt: a s§Żkhya-yogáról és a karma-yogáról vagy buddhi-yogáról. Ebben a versben ugyanezt magyarázza meg sokkal érthetőbben. A s§Żkhya-yogát, vagyis a lélek és az anyag természetének elemző tanulmányozását azok végzik, akik hajlamosak a spekulációra, valamint a dolgok tapasztalati tudás és filozófia által történő megértésére. Az emberek másik rétege KĄ˘Ła-tudatban cselekszik, ahogy azt a második fejezet hatvanegyedik verse megmagyarázza. Szintén a harminckilencedik versben az Úr kifejti, hogy a buddhi-yoga, vagyis a KĄ˘Ła-tudat elvei szerinti cselekvés által az ember megszabadulhat a tettek kötelékeitől, s ezenkívül e folyamat teljesen mentes minden hibától. A hatvanegyedik vers még világosabban megmagyarázza ugyanezt az elvet, miszerint a buddhi-yoga azt jelenti, hogy az ember teljesen a Legfelsőbbre (pontosabban KĄ˘Łára) bízza magát, s hogy ily módon könnyedén uralkodni tud valamennyi érzéke felett. Ezért mindkét yoga-folyamat kölcsönösen függ egymástól mint vallás és filozófia. A vallás filozófia nélkül szentimentalizmus vagy néha fanatizmus, míg a filozófia vallás nélkül csupán elmebeli spekuláció. A végső cél KĄ˘Ła, hiszen az Abszolút Igazság után őszintén kutató filozófusok végül szintén a KĄ˘Ła-tudathoz érkeznek el. A Bhagavad-g¦t§ erről is ír. Az egész folyamat arra szolgál, hogy megértsük az önvaló valódi helyzetét a Legfelsőbbel kapcsolatban állva. A filozófiai spekuláció közvetett folyamat, ami által az ember fokozatosan eljuthat a KĄ˘Ła-tudat szintjére, míg a másik folyamat közvetlen, s mindent közvetlenül KĄ˘Łával kapcsol össze. E kettő közül a KĄ˘Ła-tudat útja a jobb, mert nem függ az érzékek filozófiai folyamattal való megtisztításától. A KĄ˘Ła-tudat maga a tisztító folyamat, amely az odaadó szolgálat közvetlen alkalmazásával könnyű, s egyben magasztos is. https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/3/verse/3 कर्मणैव हि संसिद्धिमास्थिता जनकादय: | लोकसंग्रहमेवापि सम्पश्यन्कर्तुमर्हसि || 20|| यद्यदाचरति श्रेष्ठस्तत्तदेवेतरो जन: | स यत्प्रमाणं कुरुते लोकस्तदनुवर्तते || 21|| karmaṇaiva hi sansiddhim āsthitā janakādayaḥ loka-saṅgraham evāpi sampaśhyan kartum arhasi yad yad ācharati śhreṣhṭhas tat tad evetaro janaḥ sa yat pramāṇaṁ kurute lokas tad anuvartate karmaṇā—by the performance of prescribed duties; eva—only; hi—certainly; sansiddhim—perfection; āsthitāḥ—attained; janaka-ādayaḥ—King Janak and other kings; loka-saṅgraham—for the welfare of the masses; eva api—only; sampaśhyan—considering; kartum—to perform; arhasi—you should; yat yat—whatever; ācharati—does; śhreṣhṭhaḥ—the best; tat tat—that (alone); eva—certainly; itaraḥ—common; janaḥ—people; saḥ—they; yat—whichever; pramāṇam—standard; kurute—perform; lokaḥ—world; tat—that; anuvartate—pursues karmanaiva hi sansiddhim asthita janakadayah loka-sangraham evapi sampashyan kartum arhasi yad yad acharati shreshthas tat tad evetaro janah sa yat pramanam kurute lokas tad anuvartate Translation BG 3.20-21: By performing their prescribed duties, King Janak and others attained perfection. You should also perform your duties to set an example for the good of the world. Whatever actions great persons perform, common people follow. Whatever standards they set, all the world pursues. karmaŁ§—munkával; eva—még; hi—bizonyára; sa°siddhim—tökéletességben; §sthit§¤—elhelyezkedik; janaka-§daya¤—Janaka és más királyok; loka-saŻgraham—a köznép; eva api—szintén; sampaŞyan—figyelembe véve; kartum—cselekedni; arhasi—megérdemled. Előírt kötelességeik teljesítésével még a királyok — például Janaka — is elérték a tökéletességet. Végre kell hát hajtanod feladatodat, hogy az embereket a jóra tanítsd. MAGYARÁZAT: Janaka és a hozzá hasonló királyok mind önmegvalósított lelkek voltak, s emiatt számukra nem volt kötelező a Védákban előírt kötelességek végrehajtása. Mégis eleget tettek minden előírt feladatnak, hogy saját példájukkal tanítsák a hétköznapi embert. Janaka S¦t§ apja és az Úr Ľr¦ R§ma apósa volt. Az Úr hűséges bhaktája lévén transzcendentális szinten állt, ám mint Mithil§ (India Bihar állama egyik tartományának) királya, tanítania kellett alattvalóit az előírt kötelesség végrehajtására. Az Úr KĄ˘Łának és Arjunának, az Úr örök barátjának nem kellett volna harcolnia a kuruk˘etrai csatában, mégis harcoltak, hogy megtanítsák az embereknek: az erőszakra szintén szükség van ott, ahol a józan érvek már nem segítenek. A kuruk˘etrai csata előtt számtalan kísérlet történt, hogy elejét vegyék a háborúnak. Még az Istenség Legfelsőbb Személyisége is közbenjárt a békéért, ám a másik tábor mindenáron háborút akart. Ilyen igaz ügy érdekében tehát szükség van a harcra. Noha a KĄ˘Ła-tudatú embert talán egyáltalán nem érdekli ez a világ, mégis dolgozik, hogy másokat helyes cselekedetekre és helyes életmódra tanítson. Akik jártasak a KĄ˘Ła-tudatban, képesek úgy cselekedni, hogy mások kövessék őket. Erről szól a következő vers. https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/3/verse/20 श्रीभगवानुवाच | काम एष क्रोध एष रजोगुणसमुद्भव: || महाशनो महापाप्मा विद्ध्येनमिह वैरिणम् || 37|| śhrī bhagavān uvācha kāma eṣha krodha eṣha rajo-guṇa-samudbhavaḥ mahāśhano mahā-pāpmā viddhyenam iha vairiṇam śhri-bhagavān uvācha—the Supreme Lord said; kāmaḥ—desire; eṣhaḥ—this; krodhaḥ—wrath; eṣhaḥ—this; rajaḥ-guṇa—the mode of passion; samudbhavaḥ—born of; mahā-aśhanaḥ—all-devouring; mahā-pāpmā—greatly sinful; viddhi—know; enam—this; iha—in the material world; vairiṇam—the enemy shri bhagavan uvacha kama esha krodha esha rajo-guna-samudbhavah mahashano maha-papma viddhyenam iha vairinam Translation BG 3.37: The Supreme Lord said: It is lust alone, which is born of contact with the mode of passion, and later transformed into anger. Know this as the sinful, all-devouring enemy in the world. Şr¦-bhagav§n uv§ca—az Istenség Személyisége mondta; k§ma¤—kéj; e˘a¤—ez; krodha¤—harag; e˘a¤—ez; raja¤-guŁa—a szenvedély kötőereje; samudbhava¤—született; mah§-aŞana¤—mindent felemésztő; mah§-p§pm§—nagyon bűnös; viddhi—tudd; enam—ezt; iha—az anyagi világban; vairiŁam—a legnagyobb ellenség. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége így szólt: Csupán a kéj az, óh, Arjuna. A szenvedély anyagi kötőerejével való kapcsolatból születik, s később haraggá alakul át — ez a világ mindent felemésztő, bűnös ellensége. MAGYARÁZAT: Az anyagi teremtéssel és a szenvedély kötőerejével kapcsolatba kerülve az élőlény KĄ˘Ła iránti örök szeretete kéjjé alakul át. Az Isten iránti szeretet úgy változik kéjjé, mint ahogyan a tej válik joghurttá a savanyú tamarind gyümölcs hatására. A kielégítetlen kéj haraggá alakul, a haragból illúzió származik, az illúzió pedig azt eredményezi, hogy az ember folytatja anyagi létét. Ezért a kéj az élőlény legnagyobb ellensége. Egyedül ez az, ami arra készteti a különben tiszta élőlényt, hogy az anyagi világ béklyóiban maradjon. A harag a tudatlanság kötőerejének megnyilvánulása. Ezeket a kötőerőket tehát a dühről és más velejáróiról lehet felismerni. Ha a szenvedély kötőerejéből az előírt cselekedetek és életmód által a jóságéba emelkedünk, s nem süllyedünk a tudatlanság kötőerejébe, akkor a lelki vonzódás megmenthet bennünket a mélybe taszító dühtől. Az Istenség Legfelsőbb Személyisége számtalan formába terjesztette ki Magát, hogy élvezze örökké növekvő lelki gyönyörét, melynek az élőlények szerves részei. Ők szintén rendelkeznek részleges függetlenséggel, de amikor ezzel visszaélnek, és szolgálatkész hajlamuk az érzéki élvezetre vágyó hajlammá alakul át, akkor a kéj hatalma alá kerülnek. Ezt az anyagi világot azért teremtette az Úr, hogy lehetőséget adjon a feltételekhez kötött élőlényeknek kéjes hajlamaik kielégítésére, s hogy miután hosszú időn keresztül teljesen hiábavalóan próbálkoztak e vágyaik kielégítésével, kezdjenek el tudakozódni igazi helyzetükről. Erről a tudakozódásról írnak a Ved§nta-sˇtrák első sorai. Ath§to brahma-jijń§s§: kérdeznünk kell a Legfelsőbbről. A Legfelsőbbet a Ľr¦mad-Bh§gavatam a következőképpen határozza meg: janm§dy asya yato 'nvay§d itarataŞ ca. „Mindennek az eredete a Legfelsőbb Brahman.” A kéj így szintén a Legfelsőbbtől származik. Ha kéjünket a Legfelsőbb iránti szeretetté, vagyis KĄ˘Ła-tudattá formáljuk át — más szóval amikor KĄ˘Ła öröme lesz minden vágyunk —, akkor a kéjt és a haragot is lelkivé változtathatjuk. Hanum§n, az Úr R§ma nagy szolgája R§vaŁa arany városának felégetésére használta dühét, ám így az Úr legkiválóbb bhaktája lett. Itt a Bhagavad-g¦t§ban az Úr arra biztatja Arjunát is, hogy dühét fordítsa ellenségei ellen, hogy örömet okozzon Neki. A KĄ˘Ła-tudatban, KĄ˘Ła kedvéért kimutatott kéj és harag ily módon már nem az ellenségünk többé, hanem a barátunk. https://www.holy-bhagavad-gita.org/chapter/3/verse/37