अदीनलीलाहसितेक्षणोल्लसद्-
भ्रूभङ्गसंसूचितभूर्यनुग्रहम् ।
ईक्षेत चिन्तामयमेनमीश्वरं
यावन्मनो धारणयावतिष्ठते ॥ १२ ॥
adīna-līlā-hasitekṣaṇollasad-
bhrū-bhaṅga-saṁsūcita-bhūry-anugraham
īkṣeta cintāmayam enam īśvaraṁ
yāvan mano dhāraṇayāvatiṣṭhate
Synonyms
adīna — very magnanimous; līlā — pastimes; hasita — smiling; īkṣaṇa — by glancing over; ullasat — glowing; bhrū-bhaṅga — signals of the eyebrow; saṁsūcita — indicated; bhūri — extensive; anugraham — benediction; īkṣeta — one must concentrate on; cintāmayam — transcendental; enam — this particular; īśvaram — the Supreme Lord; yāvat — as long as; manaḥ — the mind; dhāraṇayā — by meditation; avatiṣṭhate — can be fixed.

Translation
The Lord’s magnanimous pastimes and the glowing glancing of His smiling face are all indications of His extensive benedictions. One must therefore concentrate on this transcendental form of the Lord, as long as the mind can be fixed on Him by meditation.

Az Úr kedvtelései, amelyek nagylelkűségéről tanúskodnak, valamint mosolygó arcának ragyogó pillantásai mind végtelen áldásának jelei. Az embernek ezért az Úr e transzcendentális formájára kell koncentrálnia mindaddig, amíg az elmét a meditáció segítségével Rá tudja rögzíteni. S.B.2.2.12. 

यावन्न जायेत परावरेऽस्मिन्
विश्वेश्वरे द्रष्टरि भक्तियोग: ।
तावत् स्थवीय: पुरुषस्य रूपं
क्रियावसाने प्रयत: स्मरेत ॥ १४ ॥
yāvan na jāyeta parāvare ’smin
viśveśvare draṣṭari bhakti-yogaḥ
tāvat sthavīyaḥ puruṣasya rūpaṁ
kriyāvasāne prayataḥ smareta
Synonyms
yāvat — as long as; na — does not; jāyeta — develop; para — transcendental; avare — mundane; asmin — in this form of; viśva-īśvare — the Lord of all worlds; draṣṭari — unto the seer; bhakti-yogaḥ — devotional service; tāvat — so long; sthavīyaḥ — the gross materialist; puruṣasya — of the virāṭ-puruṣa; rūpam — universal form; kriyā-avasāne — at the end of one’s prescribed duties; prayataḥ — with proper attention; smareta — one should remember.

Translation
Unless the gross materialist develops a sense of loving service unto the Supreme Lord, the seer of both the transcendental and material worlds, he should remember or meditate upon the universal form of the Lord at the end of his prescribed duties.

Amíg a durva materializmus követőjében nem ébred fel a vágy, hogy a Legfelsőbb Úr, a transzcendentális és az anyagi világok látója szerető szolgálatát végezze, addig előírt kötelességeinek végrehajtása után az Úr univerzális formájára kell emlékeznie, azon kell meditálnia. S.B.2.2.14.